Ha nem történik változás a jelenlegi nyugdíjrendszereket illetően, a jövő nyugdíjasai elszegényedhetnek – figyelmeztet saját, széleskörű kutatásának eredményeire hivatkozva az Aegon Biztosító. Olyan strukturális változtatásokra van szükség, amely kezeli az elmúlt évtizedek demográfiai és munkaerőpiaci változásait.
Az Aegon Biztosító nemzetközi nyugdíjfelkészültségi kutatásának 2018-as eredményei szerint a demográfiai trendek, a munkaerőpiacon, valamint a pénzpiacokon lezajlott és jelenleg is zajló változások miatt eljárt az idő a jelenlegi nyugdíjrendszerek felett.
A ma érvényben lévő társadalombiztosítási rendszerek többsége a múlt század közepén jött létre, amikor a 60 év fölötti népesség lélekszáma világszerte 250 millió volt. Az előrejelzések szerint 2050-re ez a szám eléri a 2,1 milliárdot, ami tízszeres növekedést jelent.
A három hagyományos pillére, az államra, a munkáltatókra és az egyénre épülő globális modellt új társadalmi közmegegyezés alapján kell radikálisan átalakítani, új társadalmi partnerek – oktatási intézmények, jótékonysági és civil szervezetek, pénzügyi intézmények és biztosítók – bevonásával.
A megállapítást az Aegon 15 országra, köztük hazánkra is kiterjedő, 14 000 munkavállaló és 1600 nyugdíjas bevonásával készült kutatás eredményeire alapozza.
Az emberek világszerte felfigyeltek körülményeik változására, ezért többségük aggodalommal és bizonytalansággal tekint a nyugdíjas évei elé, konkrét terve pedig csak keveseknek van.
Világszerte a megkérdezettek fele, Magyarországon ennél is többen, a válaszadók 67 százaléka gondolja úgy, hogy rosszabb lesz a nyugdíjasok helyzete a jövőben, mint ma. A felmérés szerint ugyanakkor a munkavállalóknak csak 13 százaléka, Magyarországon csupán 7 százaléka rendelkezik leírt nyugdíjstratégiával. A leggyakrabban és szinte minden országban említett jelenség az állami nyugdíjjuttatások csökkenése (a megkérdezettek 38 százaléka említette). Ezt követi az élettartam kitolódása, az ingadozó pénzpiacok, és a munkaerőpiac változásai. Magyarországon a változó demográfiai trendeket is sokan emelték ki (24 százalék).
„Miközben egy előrelátó, viszonylag jómódú kisebbség alkalmazkodni kezdett a megváltozott körülményekhez, a többség tanácstalanul várja az egyre baljósabbnak látott jövőt” – fogalmazott Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese. „Ha csak sodródunk az eseményekkel, tetemes gazdasági, de elsősorban társadalmi károkat kockáztatunk. Ezek azonban kivédhetők tudatos felkészüléssel a jövőre.”
Az Aegon kilenc pontra épülő új globális modelljének kulcsa a régi és új társadalmi partnerek összefogása. Az új társadalmi közmegegyezés alapvető eleme a nyugdíjmegtakarítási konstrukciókhoz való hozzáférés biztosítása minden munkavállaló számára, továbbá alternatív lehetőségek kidolgozása a szabadúszók, a szellemi szabadfoglalkozásúak, a megbízási szerződéssel dolgozók, az egyéni vállalkozók, a gyermekük nevelése, hozzátartozójuk ápolása miatt munkaviszonnyal nem rendelkezők számára. Az Aegon szerint a munkáltatóknak automatikusan kellene beléptetniük dolgozóikat egy nyugdíjpénztárba.
Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy maga az egyén is nagyobb felelősséggel gondoskodjon a saját jövőjéről. Ehhez azonban az is kell, hogy már az iskolákban megtanítsák a fiatalokat a stratégiai pénzügyi tervezésre, hogy felkészítsék őket az élethosszig tartó tanulásra és a hosszabb aktív életkorra.