Szeptember 3-án Pekingben nagyszabású katonai parádét tartottak a japánok felett aratott győzelem 80. évfordulójára. Az esemény nagyjából azt hozta, amit várni lehetett, Hszi Csin-ping kínai elnök a világ (egyik) vezető hatalmának államfőjeként pozicionálta magát, mellette pedig a legfontosabb szövetségesei foglaltak helyet. Politikai színtéren nem történtek túl nagy izgalmak, ám annál érdekesebb volt maga a felvonulás, amelyen több szupermodern fejlesztést is megmutattak, ezzel pedig minden eddiginél erősebb üzenetet küldtek az Egyesült Államoknak: jelezték, hogy készen állnak átvenni világ legerősebb hatalmának szerepét. Annak járunk utána, hogy pontosan milyen fegyvereket mutattak be a Tienanmen téren, és azok miért fontosak.
Összesen 90 percen keresztül tartott a nagyszabású katonai szemle, amelyet 26 ország vezetője nézett végig a dísztribünön a kínai fővárosban. Sejteni lehetett, hogy Kína minden lehetséges fegyvert meg fog mutatni, amit csak lehet, hogy ezzel prezentálja az erejét, mellyel egyenesen az Egyesült Államok vezető szerepére törne. Fontos megjegyezni, hogy egyáltalán nem tudni, hogy a látványosan megmutatott eszközök működőképesek-e, előfordulhat, hogy Peking megelégszik azzal, hogy pusztán maketteket vonultat fel, hiszen már ezzel is lehet demonstrálni az erőt és a fejlődést.
A jövő fegyverei
Talán a legnagyobb figyelmet a rakétaerők kapták, nem véletlen, hogy a tajvani elemzők már egyenesen amiatt
kongatják a vészharangokat, hogy ezeket már kifejezetten a sziget elleni invázióhoz fejlesztették.
Peking célja ugyanis az lehet, hogy elrettentsék azokat a hatalmakat – az Egyesült Államok, Japán vagy a Fülöp-szigetek –, amelyek egy katonai invázió esetén Tajpej segítségére siethetnek. Több olyan rakéta is felvonult a parádén, amelyekről eddig csak suttogták, hogy létezhet, ezért komoly meghökkenést keltett a nézőseregben.
- Látható volt a YJ család, vagyis magyarul a „Sascsapás” sorozat. Ott volt a YJ-15, a YJ-17, a YJ-19 és a YJ-20 is. Ezek a rakétarendszerek 1000 kilométernél is nagyobb hatótávolsággal bírnak, így Japántól majdnem Indonéziáig fenyegetést jelenthetnek. Telepítésüket elsősorban hadihajókra tervezték.
- Felvonultak a nukleáris képességekkel bíró eszközök is, így a DF-61 interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) is láthatták a nézők. Ez része a „triádnak”, vagyis ez az egyike azoknak a szárazföldi indítású rakétáknak, amelyek képesek atomtöltet is hordozni. Ezen felül a JL-3-as tengeralattjáróról indítható rakéták is megjelentek, ezekkel válik teljessé a lefedettség. Néhány helyszíni beszámoló kiemelte, hogy Kína ennek a résznek szentelte az egyik legnagyobb figyelmet, hangsúlyozva a korábbi nagyszabású nukleáris fegyverkezési terveket. Ezekre számítani lehetett, már a legutolsó, 2019-es katonai parádén is láthatóak voltak, amit a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 70. évfordulójára rendeztek. A DF-61 és a DF-31GJ korábban nem voltak ismertek a nagyközönség előtt. Utóbbi ráadásul egy MIRV, vagyis több robbanófejet tud egyszerre célba juttatni.
- Felbukkant az első kínai ALBM, vagyis levegőből indítható ballisztikus rakéta, ez a JL-1-es. A fegyvert egy teherautóra szerelve mutatták be.
- Eddig még nem látott hiperszonikus rakétákkal is villantottak egyet a kínai rakétaerők. Ilyen például a DF-26D, valamint a CJ-1000-es is, ezek közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták.
Nem hiányozhattak a légierő legfrissebb fejlesztései sem. Peking megmutatta az ötödik generációs vadászgépeket is:
- Bemutatkozott a speciális, elektronikai hadviselésre fejlesztett J-16D;
- az ötödik generációs duplamotoros lopakodó, a J-20;
- valamint ennek a kétüléses oktatói változata, a J-20S;
- a szintén az álcázó képességeiről ismert J-35, amelyeket a haditengerészet számára fejlesztenek, bár eredetileg FC-31 néven exportra szánták;
- valamint a korábbi orosz helyett immár saját fejlesztésű meghajtással felszerelt J-20A.
A kínai állami média kiemelte, hogy a J-20S úttörő lesz a maga nemében, mivel nem csupán oktatási célokat szánnak neki a jövőben. Peking úgy látja, hogy ez lehet a világ első kétüléses ötödik generációs harci repülőgépe, amely a plusz egy személynek köszönhetően sokkal jobb teljesítményre lehet képes. Azzal számolnak, hogy a plusz egy fő akkor lehet igazán hasznos, amikor megjelennek a gépek körül a drónok, ezeknek pedig mintegy irányítója foglalhat helyet a második ülésen. Fu Csien-sao kínai katonai szakértő nem is győzött róla áradozni, egyenesen azt állítja, hogy szintet léptek Kínában:
A J-20S a világ első kétüléses ötödik generációs vadászgépe. Ha valóban képes hűséges szárnyasokat irányítani, akkor szerintem akár a világ első 5,5. generációs vadászgépének is tekinthető, ami Kínát vezető pozícióba hozza a pilóta nélküli és pilóta vezette gépek légi együttműködésének területén
– mondta.
A másik nagy figyelmet kapó jármű a J-20A volt, mivel a saját hajtóművel felszerelt gép azt mutatja, hogy
a kínai hadmérnökök komoly előrelépést tettek, és képesek önállóan kifejleszteni a legfontosabb alkatrészeket is.
Indiában ez a képesség például egyelőre hiányzik, így éppen az egyik legnagyobb riválissal szemben tett szert Kína komoly előnyre. Az „A” verzió kialakítása és formája az alapváltozathoz képest több helyen is módosult, ezt azzal magyarázzák, hogy a fejlesztők a légiharcokról szerzett legfrissebb ismereteket kamatoztatták.
🇨🇳 DF-61 makes its debut in Chinese V day parade and is believed to be China’s most advanced ICBM.
Estimated range 15000+ KMS pic.twitter.com/7EPE9RzOlD
— OSINT Expert (@OsintExperts) September 4, 2025
Hirdetés
portfolio