Nem számít jelentős szárazföldi amerikai–iráni összeütközésre Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. A biztonság- és védelempolitikai szakértő szerint a különleges műveleti akció keretében az iráni dúsított uránkészletek megszerzése lehet a cél.
A hétvégén a Közel-Keletre érkezett 2500 amerikai tengerészgyalogos, amivel 50 ezerre nőtt az Irán szomszédságában állomásozó amerikai katonák száma. A sajtóban képek jelentek meg a vízben, gépfegyverekkel úszó és gyakorlatozó tengerészgyalogosokról.
Hogy várható-e szárazföldi összecsapás, azt Kaiser Ferenc szerint nehéz megjósolni, de jelentősre semmiképp nem számítana. Az említett 50 ezer fő kapcsán jelezte, hogy döntő részük őrzésvédelmet lát el reptereken vagy hadihajókon. Bár igaz, hogy érkezett most egy ejtőernyős dandár, más források szerint kettő, de ez nem éri el az 5000 főt, valamint a USS Tripoli vezette Kétéltű Készenléti Csoport – három hajó teljes fegyverzettel, némi helikopteres és repülőgép-támogatással – bő 2500 tengerészgyalogosa legfeljebb a Perzsa-öböl bejáratának valamelyik szigetét lenne képes elfoglalni, amivel az lenne a gond, hogy az iráni partokra telepített hagyományos tábori vagy csöves tüzérségekkel, illetve különféle rakéta sorozatvetőkkel folyamatos tűz alatt lehetne őket tartani – tette hozzá a szakértő, azt is kiemelve,
ha csak korlátozott amerikai szárazföldi akcióra is sor kerül, ugrásszerűen fognak nőni a veszteségek, ami nem biztos, hogy kell a Republikánus Pártnak és személy szerint Donald Trump elnöknek a félidős választások előtt.
Ahhoz, hogy az amerikaiak pedig egy nagyobb méretű szárazföldi támadást indítsanak – az 1,6 millió négyzetkilométeres, 93 milliós – Irán ellen, több százezres haderőre lenne szükség, amire az iraki kudarc, illetve a még hosszabb ideig tartó, – mind pénzben, mind emberéletben – még sokkal többe kerülő afganisztáni „fiaskó” után nem valószínű, hogy van olyan amerikai politikus, pláne katonai vezető, aki azt mondaná: jó ötlet – mutatott rá az egyetemi docens.
Infostart