A tömeggyilkosok megpróbálják előállítani az emberi klónokat?
DE LEHET E KLÓNOZNI A LÉLEKKEL MEGTEREMTETT EMBERT?
EGYELŐRE NAGYON ÚGY FEST, HOGY NEM LEHET.
Nekem, amúgy meggyőződésem, hogy soha nem fognak tudni EMBERT teremteni mesterséges úton, lehet az emberrel hasonlóságot mutató klónokat létrehozni, de lelket , azt nem. azok nem emberek lennének. Ugyanis “isteni szikrát” Isten nélkül senkinek sem sikerülhet!
A Lelket, az “isteni szikrát”? Vagy pont ezt keresik a sátánista globalisták éppen?
DE MINEK NEVEZHETŐEK MAJD AZOK A LÉNYEK, AKIKET ESETLEG SZINTETIKUS SEJTEKBŐL MÉGIS KLÓNOZNAK?
Életképes lehet a Homo Syntheticus valaha a Földön?
“A szintetikus anyaméhek létrehozásával egy időben a genetikusok olyan szintetikus embriók kifejlesztésén kísérleteznek, ahol már nincs szükség hagyományos petesejtekre és spermiumokra. Ez a forgatókönyv Aldous Huxley Brave New World című könyvére emlékeztet, ahol az összes babát kémcsőben hozták létre, és mesterséges méhben inkubálták. ( Patrick Wood ) “
A tudósok szintetikus emberi embriókat hoztak létre őssejtek felhasználásával, ezzel megnyitva egy majdani lehetőségét annak, hogy emberek teremtéséhez megkerüljék a petesejtek és a spermiumok szükségességét – írja a The Guardian .
Hogy mi a cél ezekkel a kísérletekkel?
A HIVATALOS NARRATÍVA EGYELŐRE PONT ÚGY TEREL A LÉNYEGRŐL, AHOGY VALAMENNYI EDDIG minden ELTITKOLT KÍSÉRLET KAPCSÁN.
A kísérletet végző tudósok, szerint ezek a “modellembriók”, amelyek az emberi fejlődés korai szakaszában lévő petesejtekre hasonlítanak, döntő betekintést nyújthatnak a genetikai rendellenességek tanulmányozásaiba és a visszatérő vetélések biológiai okaiba.
A kutatás azonban komoly etikai és jogi kérdéseket vet fel, mivel a laboratóriumban termesztett entitások az Egyesült Királyságban és a legtöbb más országban hatályos jogszabályokon kívül esnek.
Nagya valószínűsége, hogy sem a szív sem az agy nem “modellezhető” le a szintetikus embriók esetében.
A struktúrákból hiányzik a dobogó szív, és nem mutatják az agy kezdetét, de olyan sejteket tartalmaznak, amelyek a méhlepényt, a petezsákot és magát az embriót képezik.
Több ellentmondás található az eddig nyilvánosságra hozott tanulmányokban. Az is kétséges, mire lennének jók az olyan szintetikus-embriók, melyekből nem fejlődik ki sem szív, sem agy? Egyáltalán miért nevezzük ezeket a valamiket embrióknak?
Magdalena Żernicka-Goetz professzor, a Cambridge-i Egyetem és a Kaliforniai Műszaki Intézet munkatársa a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság éves bostoni ülésén tartott plenáris beszédében ismertette a munkát .
„Emberi embriószerű modelleket hozhatunk létre az [embrionális ős]sejtek újraprogramozásával” – mondta a találkozón.
A szintetikus embriók klinikai felhasználására nincs közel távon kilátás. Illegális lenne beültetni őket a páciens méhébe, és nem világos, hogy ezek a struktúrák képesek-e tovább érni a fejlődés korai szakaszán túl.
A kutatás motivációja az, hogy a tudósok megértsék a „fekete doboz” fejlődési időszakot, amit azért hívnak így, mert a tudósok csak a törvényes 14 napos határig tenyészthetnek embriókat a laboratóriumban. Hogy persze titokban mi történik, azt nem tudni.
Robin Lovell-Badge, a londoni Francis Crick Intézet Őssejtbiológiai és Fejlődésgenetikai Tanszékének vezetője elmondta: „Az ötlet az, hogy ha ténylegesen modellezzük az emberi embrió normális fejlődését őssejtek segítségével, akkor sok információkat kaphatunk arról, hogyan kezdjük el a fejlesztést, és mi romolhat el anélkül, hogy korai embriókat kellene kutatásra használni.”
Korábban Żernicka-Goetz csapata és az izraeli Weizmann Intézet rivális csoportja kimutatta, hogy az egerekből származó őssejteket arra lehet ösztönözni, hogy önszerveződjenek korai embriószerű struktúrákká, amelyek bélrendszerrel, agyvelővel és dobogó szívvel rendelkeznek. Azóta verseny folyik a kutatás emberi modellekké való átalakítása érdekében, és több csapatnak sikerült reprodukálnia a fejlődés legkorábbi szakaszait.
A fejlesztés rávilágít arra, hogy a tudomány ezen a területen milyen gyorsan felülmúlta a törvényt, és az Egyesült Királyságban és másutt tudósok már részt vesznek a szintetikus embriókutatás irányítására vonatkozó önkéntes irányelvek kidolgozásában.
Felveti azt a jelentős megválaszolatlan kérdést is, hogy ezek a struktúrák elméletileg képesek-e élőlénnyé válni? Beszámoltak arról, hogy az egérsejtekből növesztett szintetikus embriók szinte teljesen megegyeznek a természetes embriókkal.
De amikor beültették őket nőstény egerek méhébe, nem fejlődtek élő állatokká. Áprilisban kínai kutatók majomsejtekből szintetikus embriókat hoztak létre, és beültették őket felnőtt majmok méhébe, amelyek egy része a terhesség korai jeleit mutatta, de egyik mű-embrió sem fejlődött tovább néhány nap utún. A tudósok szerint nem világos, hogy a további fejlődés gátja pusztán technikai okok, vagy biológiai okok állnak mögötte.