Joe Biden amerikai elnök B-1-es bombázókat vezényelt Norvégiába két hete; ezzel akart üzenni Vlagyimir Putyinnak arról, hogy Amerika mostantól „nem nézi tétlenül Oroszország tevékenységét.” Az üzenet minden jel szerint átment a Kreml felé: több hadgyakorlatot is indítottak vadászgépek és bombázók bevonásával az északi régió és Kalinyingrád körül. Az orosz elfogó-vadászok pilótái kifejezetten a bombázók elleni hadviselést is gyakorolják majd.
Február elején jelentette be az Egyesült Államok légiereje, hogy B-1B bombázókat küldenek Norvégiába, hogy megvédjék Amerika érdekeit az Északi-sarkkörön és az azt körülvevő vizeken. A lépés egyértelmű üzenet volt Joe Biden részéről Oroszországnak; soha korábban nem küldött még az Egyesült Államok bombázókat Norvégiába.
A B-1-esek még nem indultak útnak – jelenleg a Dyness légibázison tartózkodnak Texasban, viszont az üzemeltetésükhöz szükséges eszközöket és pilótákat már a norvégiai Orlandba szállították, ahol az ország F-35-ösei is állomásoznak.
A Forbes arról ír, hogy bár a bombázók még meg sem érkeztek új állomáshelyükre, Oroszország már válaszlépéseket tett és újabb lépéseket tervez.
Február 9-én két Tu-160-as nehézbombázót röptettek Skandinávia és az Északi-sarkkör körül, egy 12 órán át tartó hadművelet során. A két gép közel 10 ezer kilométeres kört tett meg; az Engels-2 légibázisról szálltak fel Oroszországból, aztán a Jeges-tenger felé vették az irányt, majd elrepültek a norvég partok mellett, végül pedig visszatértek Engelsre.
Valószínűleg nem véletlen, hogy erre a repülőtípusra esett a választás: a Tu-160-as kinézetre B-1-esekre hajaz, képességei viszont sok szempontból eltérők. A B-1-esek például (már) nem képesek nukleáris eszközök bevetésére, az orosz Tu-160-asok modernizált változata viszont igen.
A bombázókat átmenetileg két Rogacsevóról (ez egy légibázis Novaja Zemlján) felszállt MiG-31-es elfogó-vadászgép is kísérte, ahogy átrepültek a Kara-tenger felett.
A lap kitér arra is, hogy Oroszország körülbelül 50 darab Tu-95-ös, Tu-22M és Tu-160-as bombázóval gyakorlatozik rendszeresen az északi régióban, viszont a megnövelt NATO katonai jelenlét miatt még több gyakorlatra kerülhet sor, még több repülőgéppel. Két ilyen gyakorlatot már el is indítottak.
Múlt szerdán jelentette be a Kreml, hogy új gyakorlat-sorozatba kezdenek, melyben az Engels-2-es légibázison állomásozó Tu-160-as és Tu-95-ös bombázók kulcsfontosságú szerepet játszanak majd. A pilóták és a kiszolgáló-személyzet feladata az lesz, hogy ha riadót fújnak a bázison, szereljék fel gépeiket és szálljanak fel, amilyen gyorsan csak lehet, aztán induljanak el egy kijelölt célpont felé.
Ezen kívül azt is bejelentette az orosz vezetés, hogy a Kalinyingrádban állomásozó Szu-27-es elfogó-vadászgépek pilótái a bombázók elleni harcmodort fogják gyakorolni, anélkül, hogy megnevezték volna akár a NATO-t, akár a frissen a régióba vezényelt B-1-eseket.
A Szu-27-esek legénysége olyan repülőgépek elfogását fogja szimulálni, amelyek megsértik a Kalinyingrád-régió határait, illetve a rakétákkal való védekezést gyakorolják majd egy olyan képzelt ellenség ellen, amely cirkálórakétákkal és stratégiai bombázókkal támadja a régiót – mondta Roman Martov, az orosz hadsereg szóvivője.
A hidegháború során rendszeresen került sor hasonló gyakorlatokra, sok esetben ilyenkor még nukleáris robbanófejekkel felszerelt bombákkal és rakétákkal is megtöltötték a műveletekben részt vevő bombázókat. Jelenleg erről még nincsen szó, viszont sokat romlott az elmúlt években a viszony a NATO és Oroszország közt: a 2014-es krími krízis óta folyamatosan növekszik a konfrontáció esélye.
Reális esély továbbra sincs a háborúra a két szuperhatalom közt, inkább politikai kardcsörtetés zajlik. Joe Biden az Oroszországgal szembeni keményebb fellépést követelő demokrata hangokat próbálja kielégíteni, míg Vlagyimir Putyin saját szavazóbázisának és Oroszország esetleges, régiós szövetségeseinek akarja megüzenni, hogy „Oroszország nem fél a NATO-tól.”
Forrás: Portfolio