Washington újabb légicsapásokat indított, miután Irán megtámadott egy ciprusi zászló alatt hajózó teherhajót.
Donald Trump elnök szombaton ismét légicsapásokat rendelt el Irán ellen, miután az Iráni Forradalmi Gárda támadást hajtott végre egy kereskedelmi hajó ellen a Hormuzi-szorosban. Az amerikai hadsereg közlése szerint a csapások válaszul történtek a tengeri incidensre, miközben számos hadihajó indult meg Irán felé.
Az M/V GFS Galaxy nevű, ciprusi zászló alatt közlekedő konténerszállító hajó az Omán partjai mentén húzódó útvonalon haladt, amelyet az amerikai hadsereg véd. A támadás következtében tűz ütött ki a fedélzeten, a gépház pedig jelentős károkat szenvedett, ezért a hajó nem tudja folytatni útját. Az amerikai Központi Parancsnokság szerint a civil legénység egyik tagja eltűnt.
A Centcom közösségi oldalán azt írta, hogy az Egyesült Államok súlyos árat szab Iránnak, és tovább gyengíti annak képességét, hogy szabadon támadjon civil tengerészeket és a szoroson áthaladó kereskedelmi hajókat – jelenti a CNBC.
Pete Hegseth védelmi miniszter az X-en úgy fogalmazott, hogy „Irán rossz döntést hozott. Most megfizet érte.” Az iráni állami PressTV beszámolója szerint a Forradalmi Gárda határozatlan időre lezárta a Hormuzi-szorost a teljes hajóforgalom előtt. Közleményükben azt írták, hogy „egyetlen hajó sem haladhat át a szoroson”.
A mostani művelet már a harmadik amerikai bombázás volt a héten, amelyet a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajók elleni iráni támadások váltottak ki. Teherán az utóbbi időben azokat a hajókat vette célba, amelyek az Omán partjai mentén húzódó déli útvonalat használják, miközben azt követeli, hogy a hajók inkább az iráni felségvizeken át vezető északi útvonalon közlekedjenek.
Június 17-én Washington és Teherán egyetértési megállapodást írt alá a szoros újranyitásáról, ám a felek azóta vitatják annak feltételeit. Az egyezségben Irán vállalta, hogy legjobb tudása szerint biztosítja a biztonságos áthaladást, és 60 napig nem szed díjat, ugyanakkor a konkrét hajózási útvonalakról nem született részletes megállapodás.
David Goldwyn, aki Barack Obama elnöksége idején az amerikai külügyminisztérium nemzetközi energiaügyi különmegbízottja volt, úgy látja, hogy a memorandum nem rendezte a hajóforgalom irányításának kérdését a szorosban. „A megállapodás lényegében félretolta ezt a problémát” – mondta.
Chris Wright energiaügyi miniszter a múlt hónapban egy New York-i konferencián arról beszélt, hogy az amerikai hadsereg meg fogja biztosítani az energia szabad áramlását az Öböl térségéből, akár van megállapodás Iránnal, akár nincs. „Irán a jövőben nem lesz képes lezárni a Hormuzi-szorost. Ez volt a legfontosabb nyomásgyakorló eszköze, és ezt a lehetőséget elvesszük tőlük.”
Szombaton az iráni Tasnim hírügynökség arról számolt be, hogy Abbász Aragcsi külügyminiszter Ománba érkezett, ahol Szajjid Badr bin Hamad al-Buszaidi külügyminiszterrel tárgyal. Omán kulcsszerepet játszik a két ország közötti háború lezárását célzó közvetítési erőfeszítésekben.
Egy amerikai tisztviselő az MS Now-nak azt mondta, hogy az USA technikai tárgyalócsoportja nem vesz részt az ománi egyeztetéseken. A megbeszélésekre rálátó közel-keleti diplomata szerint Franciaország és az Egyesült Királyság vizsgálja az Omán által kidolgozott javaslatokat, amelyek lehetővé tennék navigációs díjak bevezetését a szorosban, feltéve hogy azok nem kötelezőek, és élvezik az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezetének támogatását.