Hirtelen szívmegállás? Rák? Sokak által rettegett betegségek.
Azonban van még ezeknél is kegyetlenebb: ilyen az Alzheimer kór, a felejtés betegsége, mikor az ember előbb csak a szavakat nem találja, aztán már a szeretteit sem ismeri fel, de nem képes már a WC-re sem kimenni.
A másik kór, mellyel hosszú évekig kínlódnak az emberek, mielőtt meghalnak: a Parkinson.
Alzheimer
Az Alzheimer kór tünetei az orvosok szerint már a halál előtt 15 évvel jelentkezhetnek: romlik a rövidtávú memória, az ember feledékeny lesz, néha nem találja a megfelelő szavakat, hanyagolni kezdi a mindennapi teendőket, a betegnek inkább a hobbik iránti érdeklődése növekszik.
Parkinson
A Parkinson-kór a leggyakoribb szervi idegrendszeri betegségek egyike: Magyarországon minden ezredik lakos szenved ebben a kórban, 65 év felett pedig ez a szám megduplázódik. A betegség jelei: a kéz állandó remegése, hajlott testtartás – egyensúlyzavar -, aprólépéses járás (tipegés), a mozgás hirtelen megmerevedése, a kézírás apróvá és olvashatatlanná válik.
Így alakul ki a Parkinson-kór: Az agyban közvetítő szerepet játszó dopamintermelő sejtekből nagy mennyiség pusztul el. A dopaminhiány okozza a betegség tipikus tüneteit: a kéz- és lábremegést.
Egy kanadai kutatás szerint a kávéfogyasztás bizonyos fokú védelmet nyújthat az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen – írta a ScienceDaily.com online tudományos portál.
A torontói Krembil Agykutató Intézet tudósai szerint a kávénak több jótékony hatása van, minthogy az embert reggel felébreszti és energiával tölti fel vagy segít a koncentrálásban.
„A kávézás a jelek szerint valamilyen összefüggésben van azzal, hogy csökken az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásának kockázata”- mondta el Donald Weaver, az intézet társigazgatója.
Azt vizsgálták, hogy mi ennek a magyarázta, a kávénak milyen összetevői játszanak ebben szerepet, és ez hogyan hat a korral összefüggő kognitív hanyatlásra – idézte fel a kutatás legfontosabb kérdéseit Weaver, aki a gyógyszerkémikus Ross Mancinit és a biológus Yanfei Wangot kérte fel a kutatásban való részvételre.
A csoport három különböző típusú kávét vizsgált: világos pörkölésűt, sötét pörkölésűt és koffeinmentes sötét pörkölésűt.
„A koffeines és koffeinmentes sötét pörkölésű kávéknak azonos potenciálja volt a kezdeti vizsgálatok szerint, tehát már korán kiderült, hogy nem a koffein az az összetevő, ami védelmet nyújthat” – magyarázta Mancini.
Mancini ezt követően a kávészemek pörkölése közben képződő fenil-indén molekulákat vette górcső alá. Kiderült, hogy a kutatásban vizsgált összetevők közül ez az egyetlen, amely az Alzheimernél és a Parkinsonnál megjelenő mindkét fehérjefragmens, a béta-amiloid- és a tau-fehérje felhalmozódását is gátolja.
Mivel a pörkölésnél keletkeznek a fenil-indének, és minél sötétebbre pörkölik a kávét, annál több keletkezik, a sötétebb pörkölésű kávé jobban véd a világosabb pörkölésűnél.
Mancini elmondta, hogy az úttörő vizsgálat után a következő lépés az lesz, hogy kiderítsék, mennyire előnyösek ezek a vegyületek, és képesek-e bejutni a véráramba vagy bekerülni az agy vérellátásába.
Weaver azt is kiemelte, hogy egy természetes vegyületet fejti ki ezt a hatást, és nem szintetikus.
„Az anyatermészet sokkal jobb vegyész, mint mi, és képes előállítani ezeket a vegyületeket. Ha szükség van egy összetett vegyületre, jobb ha egy növényben neveljük, aztán betakarítjuk, megdaráljuk és elkészítjük, mintha megpróbáljuk előállítani” – fejtette ki.
A tudós ugyanakkor elmondta: további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy a gyógyításban is felhasználhassák az eredményeket. Hangsúlyozta: kutatásuk ugyan kimutatta, hogy van olyan összetevője a kávénak, amely hatékony lehet a kognitív hanyatlás gátlásában, de ez nem jelenti azt, hogy a kávéval kezelni lehetne a betegségeket.
Forrás: MTI