Ezt állította egy munkás, aki szerint a csomagok fosztogatása folyamatos probléma a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
„Nem a repülőtér épületében történik a csomagok nyitogatása. A csomagfeladás útja végig be van kamerázva, a különböző cégek munkásai együtt dolgoznak, ott van a repülőtéri személyzet is. A nyúlkálás akkor kezdődik, amikor a csomag elhagyja az épületet, és elindul a repülőgép felé” – mondta a névtelenül nyilatkozó reptéri munkás az Indexnek.
A lap szerint a rakodók háromfős brigádokban dolgoznak. Egy ember a futószalagra rakja a bőröndöket, két ember pedig a csomagtérben tevékenykedik. A poggyásztérben dolgozók közül az egyik munkás a rakodó, a másik a nyitogató. A nyitogató ember a munka elején falat épít a nehezen felnyitható csomagokból.
A rakodó feladata összetett. Kell hozzá fizikai erő, hogy lekapja a futószalagról az érkező csomagokat. Ugyanakkor jó megérzésre és rutinra is szüksége van, hogy egyetlen pillanat alatt eldöntse, ígéretes bőrönddel van-e dolguk, vagy olyannal, amivel nem érdemes foglalkozniuk. Az utóbbi esetben elhelyezi a poggyászt a poggyásztérben – írja az Index.
A csapat nem véletlenül dolgozik ilyen szervezetten. „A gép feltöltésére legfeljebb fél óra van. Három ember munkáját pedig csak kettő végzi, mert egyikük a nyitogatással foglalkozik” – állította a lapnak az informátor.
A poggyásztérben dolgoznak persze biztonsági őrök is, akik kamerával rögzítik, hogy minden szabályszerűen menjen. A rakodók szólnak az őröknek, hogy mikor fordítsák más felé a kamerát – állította az Indexnek nyilatkozó reptéri munkás, aki azt mondta: 1000 forintos órabért kapnak. A férfi szerint ügyeskedés nélkül, de napi 10 óra munkával havi 200-240 ezer forintot keresnek, okoskodással viszont ennek három-négyszeresét.
„Bele van kalkulálva a rakodók bérébe, hogy szajréznak” – foglalta össze a Liszt Ferenc repülőtéri csomaglopási botrány lényegét az Index informátora.
Forrás: szeretlekmagyarorszag