Észak-Koreában humanitárius katasztrófa fenyeget, ha a nemzetközi közösség nem tesz valamit ennek megelőzésére – figyelmeztet a dél-koreai kormány illetékes minisztere, aki úgy véli, felül kell vizsgálni az országgal szembeni gazdasági szankciókat, mert semmit sem érnek. Eközben Kim Dzsongun diktátor rafinált taktikai manőverbe kezdett.
A dél-koreai kormány megkongatta a vészharangot Észak-Koreával kapcsolatban, arra figyelmeztetnek, hogy az egyre rosszabb humanitárius helyzet válsággá mélyül és élelmiszerhiánnyal fenyeget – írja a Financial Times. A sztálinista diktatúrából kinőtt dzsucse ideológiát követő rezsim próbál megküzdeni a koronavírus-járvánnyal és a tavalyi tájfunok következményeivel, ami egyre súlyosabb bajokat okoz. Lee In-young a szöuli kabinet országegyesítési minisztere úgy véli, hogy a 25 milliós szomszédos országnak sürgős nemzetközi segítségre van szüksége.
A phenjani vezetés a pandémiára válaszul hermetikusan lezárta Észak-Korea légi, tengeri és szárazföldi határait és az országon belül is utazási korlátozásokat vezettek be, majd kijelentették, hogy náluk egyetlen koronavírus-fertőzés sincs. A teljes zárlat miatt viszont leállt a kereskedelem Kínával és nem jutnak át a határon a nemzetközi élelmiszer- és egészségügyi segélyek sem. Az egyik legfontosabb hiánycikk a műtrágya, így összességében a szakértők úgy vélik, hogy Észak-Korea az 1990-es évek óta nem látott gazdasági összeomlást él át. Akkor a szovjet támogatás megszűnése több millió ember halálához vezető éhínséget okozott.
Az azóta eltelt évek fejlődése miatt most Lee szerint vélhetően nem fenyeget az éhezés közvetlen veszélye, ám minden azon múlik, hogy a brutálisan kemény telet követően milyen termést hoz a következő mezőgazdasági szezon. A nemzetközi közösségnek el kell gondolkodnia azon, hogy vajon kemény diktatúra alatt nyögő ország élelmiszer-ellátása megfelelő lesz a következő években.
Az elégedetlenséget látva Kim Dszonun augusztusban elismerte, hogy a gazdasági tervei kudarcot vallottak, és miután azok jellemzője a lazítás, a decentralizáció volt, megszigorították a központi irányítást, erősítették a centralizációt. Ezt azonban már ismerik a szakértők a néhai szocialista és hozzájuk hasonló országok történetéből. A decentralizációs-centralizációs hullámok semmilyen eredményt nem szoktak hozni, ezért borítékolható a gazdasági válság elmélyülése.
Lee azt javasolja Dél-Korea nyugati partnereinek, elsősorban az USA-nak, hogy vizsgálják felül a 2016-ban az északi rezsim interkontinentális rakétakísérletei nyomán megszigorított gazdasági szankciókat. Eltelt őt év, és ezek a korlátozások egy cseppet sem korlátozták Phenjan nukleáris fegyverkezési programját – mondja a miniszter. Át kellene tekinteni, hogyan hatnak a szankciók az átlagos dél-koreai lakosok életére. Emellett be kellene vonni Észak-Koreát a koronavírus elleni tömeges oltási folyamatba.
Az országegyesítési minisztérium felvázolt egy sor tervet arra vonatkozóan, hogyan vehetne részt a nemzetközi közösség észak-koreai infrastrukturális fejlesztésekben, út- és vasútépítési projektekben. Ezeket oly módon kellene támogatni, hogy közben garantálják, hogy a rezsim nem tudja katonai célokra felhasználni az új infrastruktúrát.
A dél-koreai kormány olyan időszakban fogalmazta meg javaslatait, amikor az új washingtoni adminisztráció éppen felülvizsgálja elődje Észak-Korea-politikáját. Donald Trump, az előző elnök háromszor találkozott Kimmel, ám ezek nem tudták kimozdítani a rezsimmel folytatott leszerelési tárgyalásokat a holtpontról. A phenjani diktátor felfüggesztette találkozóit Mun Dzsein dél-koreai elnökkel is. Ezzel elemzők szerint nyomást akar gyakorolni rá, hogy nagyobb engedményeket tegyen cserébe a legkisebb leszerelési gesztusért. Látva a humanitárius katasztrófa veszélyét a déli vezetés nyilván már csak emiatt is nyitottabbá válhat az engedményekre.
Forrás: napi.hu