Robert Sarah bíboros szerint a Nyugat történelmének legnagyobb válságát éli át. Ez a folyamat nem most kezdődött, példaként XVI. Benedek pápát említi, aki már 2005-ben, beiktatása előtt beszélt erről.
Az akkori pápa kifejtette, hogy a Nyugat soha nem látott válságban van, a család fogalma és jelentése lepusztulóban, a házasság intézménye teljesen átalakult, akárcsak az antropológia tudománya. Mindez egyfelől a gazdasági és politikai válság, másfelől pedig a vallásgyakorlás megváltozásának következménye volt, amely együtt járt egy morális válsággal is.
A vallás gyakorlása, a templomba járás jelentős mértékben visszaesett a nyugati materialista társadalmakban.A templomok kiüresedtek, az egyházi oktatás maga is válságba került – véli a bíboros. Egyre több a tanácstalan ember, akik irányt vesztettek, és nem tudják, hogy merre kell menni.
Robert Sarah bíboros könyvében csak megerősíti, hogy milyen bizonytalan és ellentmondásos időket élünk, az emberek hitbeli iránymutatásra tartanak igényt, miközben, ahogy mondja, sem a hit, sem Isten nem változott meg: ugyanaz maradt.
Utal arra a pozitív „gyarmatosításra”, hittérítő munkára, amellyel a francia misszionáriusok a kereszténységet Afrikában elterjesztették, saját példáján keresztül pedig azt mutatja be, ahogy ő a hitét „megkapta”, és ahogy tanították őt a nyugati hittérítők.
Úgy látja, hogy mostanra a Nyugat gyökereit elvágta, történelmi múltját megtagadta, és már az eredetét is szégyelli.A nyugati társadalomban az emberek úgy élnek, mintha semmi közük nem lenne a kereszténységhez, miközben, ha kinyitjuk a szemünket, sorra vesszük az építészeti, zenei vagy irodalmi örökségeinket, akkor azt látjuk, hogymindenben keresztény gyökereink vannak.Önmagunkat csapnánk be, ha ezt letagadnánk.Míg korábban francia szerzetesek játszottak hittérítő szerepet Afrikában, mostanra Franciaországnak lett (lenne) szüksége a keresztény hittérítőkre– véli Robert Sarah.
A bíboros szerint a Nyugat óriási veszélybe kerül, ha megtagadja keresztény gyökereit.
A folyamatot egy nagy folyó kiszáradásához hasonlítja, és azt mondja, hogy minden folyónak, a legnagyobbaknak is van forrása, van eredete, amely folyamatosan táplálja.
Ha elapad a forrás, akkor egy idő után minden folyó kiszárad. De a fa is jó hasonlat erre a folyamatra, ugyanis, ha kitépik, gyökereit elvágják, a fa meghal.A kereszténység nélküli Nyugat halálra és eltűnésre van ítélve.
Különösen akkor, ha más, olyan kultúrák özönlik el, amelyek nem tagadják meg gyökereiket, hagyományaikat, emellett pedig alternatív ideológiát, kultúrát kínálnak.
Sarah bíboros nem rejti véka alá, hogy többek között a muszlim hitre és vallásra gondol,amelynek nyugati térhódítása a szemünk előtt zajlik, és nagy, keresztény múlttal rendelkező országokban, mint például Franciaországban készítik elő a behódolást.
Az iszlám ugyanis, amellett, hogy harcos, politikai-jogi dogmarendszer, elhódítja a teret a keresztény közösségektől, miközben a nyugati politikai elit behódol a politikai iszlámnak, vagy hatalma megtartása érdekében összefonódik vele, mint ahogy azt a liberális-szocialista baloldal teszi Nyugat-Európa-szerte– fűzi hozzá.
A bíboros arra számít, hogy könyvével sikerül felébresztenie a Nyugatot, mert ha elhagyja történelmi hagyományait, a kereszténységnek hátat fordít, annak nagyon súlyos hatásai lesznek.
Robert Sarah aggodalmát fejezi ki a migráció miatt is, és kritikus szemmel nézi a nyugat európai politikusok bevándorlási politikáját.Míg az afrikai és ázsiai társadalmakban az emberek mélyen az istenhitben élnek, hisznek a transzcendens dimenziókban, addig a nyugati világban szinte már csak materializmus van, a politikusok pedig azon kívül, hogy munkát, megélhetést vagy lakhatást akarnak biztosítani a migránsoknak, „nem kínálnak ennél többet”, holott a keresztény hitről is lehetne velük beszélgetni, sőt, át lehetne adni nekik azt.
Legalább adjuk meg a lehetőséget nekik, hogy kereszténnyé válhassanak. Ez lehetne a nyugati kereszténység egy újabb küldetése– fogalmaz a bíboros.
A valóságban ehelyett az történik, hogy az Európába érkező muszlim migránsok „rá tudnak csatlakozni” az adott országban (például Franciaországban) már meglevő hívő, leginkább radikális muszlim közösségekre, amelyek kiszakadtak az egyébként laikus (azaz vallástalan) francia társadalomból, és azt erősítik, miközben a kereszténység, ahogy azt Sarah bíboros is írja, folyamatosan visszaszorul.
Véleménye alapján megdöbbentő kettős mérce az is, hogy a laikusság szabályai a kereszténységre vonatkoznak, de az iszlámra nem.
Macron kormánya bőkezűen finanszírozza a mecsetek felépítését.
Sőt, nem egy esetben keresztény templomot alakítanak át mecsetté,amire Alain Finkielkraut világhírű francia filozófus azt mondta, hogy az iszlám át akarja venni a kereszténység helyét,e rre Sarah bíboros is utal könyvében.
Ez ellen a folyamat ellen 2015-ben mintegy 30 neves közéleti ember, köztük a volt köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy, valamint Éric Zemmour világhírű esszéista (Orbán Viktor és a magyar modell nagy tisztelője) és Alain Finkielkraut is nyílt levélben tiltakoztak, és elindították a „Touche pas à mon église”- Hozzá ne érj a templomomhoz! mozgalmat.
A bíboros írásában a Római Birodalom bukását is felidézi, úgy látja, hogy Európa közel jár ehhez, az elbizonytalanodás, a hitetlenség nagymértékben jelen van a mai nyugati társadalmakban, talán ezért is lett könyvének címe Lukács evangéliumának egy fordulata, amely az elbizonytalanodott tanítványokra és Jézus feltámadására utal.
Ennek alapján mondja azt a guineai születésű bíboros, hogya jelenlegi helyzet, amelyben élünk, nagyon hasonlít arra, amit Jézus tanítványai éltek át, amikor Jézust keresztre feszítették és eltemették.A tanítványok csalódottak voltak, ám amikor egy Jeruzsálem melletti faluba, Emmausba indultak, Jézus, anélkül, hogy a tanítványok tudták volna, melléjük szegődött, emberi alakban megjelent nekik, szóba elegyedett velük, bizonyságot tett.
Később, amikor már Emmausba értek, a tanítványok kérlelték, hogy maradjon velük, „mert esteledik, és a nap is lemenőben van”. Ekkor Jézus bement velük egy fogadóba, kenyeret vett, megáldotta, megtörte azt, és enni adott nekik.A tanítványok szeme ekkor kinyílt, mire Jézus eltűnt előlük.A tanítványok ekkor értették meg, hogy Jézus köztük van, és él.
Európának meg kell maradnia kereszténynek
Robert Sarah szerint a világ jelenlegi állása alapján joggal lehetünk mi is szomorúak, csalódottak, de ha felismerjük az Igében és a Bibliában lakozó Jézust, akkor bizakodhatunk,hiszen Jézus azt üzente nekünk, hogy „Veletek leszek a világ végéig”. Mert mi is az, ami számít ebben a világban? – teszi fel a nagyon is releváns kérdést így, húsvét előtt az ismert egyházi vezető.
A válasz Isten. Jézus Krisztus. Mert ezek az igazi emberi értékek– fejezte be a bíboros az interjúját.