Az Országgyűlés a tervek szerint pénteken dönt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökéről. Az új hatóság létrehozása Magyar Péter egyik fontos kampányígérete volt: a hivatal feladata a politikus által korábban kifogásolt, jogellenesen megszerzett vagyonnal kapcsolatos ügyek feltárása és a vagyon visszaszerzésének elősegítése lenne.
Az elnöki és négy alelnöki tisztségre július végén írtak ki pályázatot, amelynek beadási határideje augusztus 16-án járt le. Az elnöki posztra közel százan jelentkeztek, közülük az igazságügyi bizottság tájékoztatása alapján három jelölt maradt versenyben: Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Unger Anna Róza egyetemi oktató és Jancsics Dávid korrupciókutató.
A helyzetet később tovább bonyolította, hogy a Tisza-frakció külön jelöltet állított Sárvári Nicholas személyében. A kanadai–magyar kettős állampolgárként bemutatott szakember korábban vállalati ügyekkel és krízismenedzsmenttel foglalkozott. Jancsics Dávid időközben jelezte, hogy visszalép a pályázattól.
Schiffer András szerint komoly kérdések merülnek fel
A jelöltek keddi nyilvános meghallgatása után Schiffer András ügyvéd, az LMP korábbi elnöke is értékelte a kialakult helyzetet az ÖT podcastműsorában.
Schiffer azzal kezdte, hogy a bizottság által kiválasztott jelöltek szakmailag önmagukban elismert emberek. Ugyanakkor szerinte több olyan körülmény is van, amely komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ki tölthetné be az új hivatal vezetői posztját.
Ligeti Miklós esetében elsősorban azt kifogásolta, hogy a Transparency International Magyarország vezető tisztségviselőjeként egy külföldről is finanszírozott szervezetből kerülhetne egy jelentős közhatalmi jogosítványokkal rendelkező intézmény élére.
Schiffer szerint ez azért különösen érzékeny kérdés, mert az NVVH hatáskörei bizonyos területeken az ügyészség feladataival is érintkezhetnek. Úgy véli, egy ilyen pozíció betöltésénél a jogi háttérnek is meghatározó szempontnak kellene lennie.
A jogi végzettség kérdése is előkerült
Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábban megnevezett három jelölt közül kettőnek nincs jogi végzettsége. Schiffer ezt azért tartja problémásnak, mert álláspontja szerint az új hivatal számos olyan feladatot láthat el, amelyek egy hagyományos jogállami rendszerben az ügyészség hatáskörébe tartoznának.
Schiffer magát az NVVH létrehozását is erősen vitatja. A Magyar Péter kampányígéreteként megjelenő intézményt egy ponton rendkívül problematikus, inkvizíciós jellegű hatóságként jellemezte, vagyis nem csupán a személyi kérdéseket, hanem magának a hivatalnak a létjogosultságát is megkérdőjelezte.
Sárvári Nicholas jelölése is komoly kritikát kapott
A Tisza-frakció által megnevezett Sárvári Nicholas személyével kapcsolatban Schiffer András még élesebben fogalmazott. Szerinte a jelölés több szempontból is aggályos lehet.
Az ügyvéd külön kitért Sárvári kettős állampolgárságára, valamint arra, hogy a Magyar–Kanadai Kereskedelmi Kamara vezetője. Schiffer szerint egy ilyen háttér mellett különösen fontos lenne tisztázni, hogy a jelölt milyen gazdasági és intézményi kapcsolatokkal rendelkezik, illetve milyen érdekeket képviselhet egy jelentős közhatalmi jogosítványokkal rendelkező hivatal élén.
Kritikájában azt is felvetette, hogy Sárvári brit bejegyzésű cége miatt további kérdések merülhetnek fel. Schiffer ezt a vállalkozást olyan tevékenységi körrel hozta összefüggésbe, amely szerinte inkább egy magánhírszerző vállalkozás működésére emlékeztet.
Ki vezetheti majd az új hivatalt?
Schiffer András arra is utalt, hogy a jelölési folyamat politikai szempontból sem feltétlenül tekinthető lezártnak. Szerinte az sem zárható ki, hogy a Tisza-frakció végül nem támogatja saját jelöltjét, és másik pályázó mögé áll.
Az NVVH elnökének személyéről az Országgyűlés dönthet, miközben az új hivatal létrehozása már önmagában is komoly politikai és jogi vitákat váltott ki.
A következő napokban így nemcsak az derülhet ki, hogy ki kerül az intézmény élére, hanem az is, hogy az új hatóság milyen jogosítványokkal működik majd, és milyen garanciák mellett látja el a vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatos feladatait.