Ha a klímamenekült fogalma nagypolitikai szinten elterjed, a sivatagos közel-keleti vagy szubszaharai országokban élők számára legitim hivatkozási alap lesz a szárazság. Vagyis csupán azért, mert az ottani klíma miatt sem növényt termeszteni, sem állatot tartani nem tudnak, kötelességünk lenne őket befogadni. Ez sajnos erős hatással lesz Európára is! – nyilatkozta a vasárnap.hu-nak a Nézőpont Intézet elemzője.
Erdélyi Rezső Krisztián szerint Amerika jelenlegi vezetése pusztán ideológiai alapon szól majd bele más országok belügyeibe.
Egy egészen speciális szövetség alakult ki az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi demokrata vezetése és a Soros György által bőkezűen támogatott Nyílt Társadalom Alapítványok között, melyeknek célja egyértelműen az, hogy segítsék a délről északra tartó migrációt, Az új amerikai elnök, Joe Biden pedig maximálisan hisz a migránsok iránti nyitottság politikájában, melynek megvalósításában több dollármilliárdos szervezet is támogatja.
– Amikor Biden bemutatta Kamala Harrist mint alelnökjelöltjét, Harris felmenőire utalva egyértelművé tette, hogy Amerika a bevándorlók országa. Rögtön megmutatta, hogy merőben más bevándorláspolitikát folytat majd, mint elődje, Donald Trump, aki mindent megtett azért, hogy távol tartsa a jellemzően Közép- és Dél-Amerikából érkező illegális migránsokat – emlékeztetett a Nézőpont Intézet elemzője.
Erdélyi Rezső Krisztián szerint Biden két nagyon fontos lépést tett. Az egyik az volt, hogy papírokat, vagyis legális amerikai tartózkodási lehetőséget ígért az USA-ba vándorolt 10,5-12 millió migránsnak. Az ehhez szükséges törvényhozási folyamat végigvitele nyolc éven át tart, azután, aki megkapja az állampolgárságot, örökre maradhat. A nyolc év két elnöki ciklus, ám Biden csak 4 évre vállalta az elnökséget, így az eljárás áthúzódna a következő terminusra is, melyben Biden és pártja reményei szerint Harris lesz az elnök.
Biden másik jelentős lépéseként leállította a déli határfal építését, megnyitva ezzel az utat a migránsok előtt.
A kérdés már csak az, hogy mi is mindezzel a valódi cél. – Érdemes megvizsgálni, hogy Amerikában hol él a legtöbb dokumentumok nélküli bevándorló. A lista első helyén az elkötelezett demokrata Kaliforniát találjuk, harmadik helyen pedig a szintén elkötelezett demokrata New York áll. Ám a lista második helyét a nagyon erősen republikánus bástyának számító Texas foglalja el, közel kétmillió bevándorlóval. Ha ez a kétmillió bevándorló legális ott tartózkodási lehetőséget, később állampolgárságot és ezzel együtt szavazati jogot kap, az nagyon könnyen felboríthatja az állam politikai hovatartozását. Márpedig
Texas esetleges demokrata oldalra történő billenése hosszú évtizedekre bebetonozná a demokrata párt hatalmát elnöki szinten és a Kongresszus mindkét házában is. Ez lehet tehát a politikai céljuk – világított rá Erdélyi Rezső Krisztián. Hogy miként tartják majd el őket az adófizetők pénzéből, az egyelőre a demokraták számára nem szempont. Ugyanis csak arra az ideológiai elképzelésre koncentrálnak, hogy ezeknek az embereknek joguk van az Egyesült Államokban tartózkodni, mert valamilyen oknál fogva el kellett menekülniük. – Az USA-ban tartózkodó migránsok egyébként eltérnek az Európába érkező, jellemzően közel-keleti vagy fekete-afrikai migránsoktól, mégpedig abban, hogy az Államokban élők egy része nem illegálisan érkezett oda, hanem munkavállalói vagy diákvízumokkal. Ezek a dokumentumok azonban lejártak, mégsem hagyták el az országot – mutatott rá a szakértő.
Azok a migránsrendeletek, melyeket Biden már aláírt vagy a közeljövőben szignóz majd, nagyon veszélyes precedenst teremthetnek. Egyrészt azt üzenik a potenciális bevándorlóknak, hogy „Egyszer juss el Amerikába, és majd valahogy megoldjuk, hogy állampolgárságot kapj!” Másrészt pedig azért, mert bevezetnek egy rendkívül veszélyes új fogalmat. – Az elnöki rendelet függelékében szerepel egy kitétel, mely előírja: az amerikai külügyminisztériumnak különböző ügynökségekkel karöltve jelentéseket kell készíteni az USA elnöke számára arról, hogy a klímaváltozás milyen menekültügyi hatásokkal jár majd.
Ha a klímamenekült fogalma nagypolitikai szinten elterjed, a sivatagos közel-keleti vagy szubszaharai országokban élők számára legitim hivatkozási alap lesz a szárazság. Vagyis csupán azért, mert az ottani klíma miatt sem növényt termeszteni, sem állatot tartani nem tudnak, kötelességünk lenne őket befogadni. Ez sajnos erős hatással lesz Európára is! – hívta fel a figyelmet a Nézőpont Intézet elemzője.
És bizony ebben nem véd majd meg minket az Európai Unió sem. – Az Unió migrációs politikája több lábon áll. Az egyik, amire állandóan hivatkoznak a bürokraták az, hogy Európa elöregszik, és éppen ezért friss munkaerőre van szükség. Most azonban a koronavírus-járvány miatt több tízmillió ember elveszítette a munkáját, tehát ez az elmélet megbukott. A másik, amire lelkesen hivatkoznak az az, hogy ezek az emberek menekülnek háborús, vallási vagy szexuális üldöztetés miatt, ezért be kell fogadnunk őket. Sokszor azonban ez sem állja meg a helyét! Ugyanis a legtöbben szimplán olyan országokból jönnek, ahol borzasztó a gazdasági helyzet, rossz az életszínvonal, viszont konkrét üldöztetésnek nincsenek kitéve – szögezte le Erdélyi Rezső Krisztián. A szakértő szerint éppen ezért egyszerűbb és jobb megoldás lenne, ha Európa segítene talpra állítani a gazdaságot az érintett országokban.
Ebben az őrületes, migránstámogató politikában számos civil szervezet beáll az amerikai elnök mögé. Antony Blinken jelenlegi külügyminiszter ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz, aki a budapesti CEU-könyvtárat is Blinken szüleiről, Vera és Donald Blinkenről nevezte el. Antony édesapja nagykövet volt hazánkban a ’90-es években, vagyis a barátság egészen régre nyúlik vissza.
Soros Györgynek pénze és kiterjedt hálózata is van ahhoz, hogy propagálja a saját ideológiáját. Legutóbb félmilliárd dollárral támogatta az USA migránspolitikáját.
– A nyílt társadalom ügye nagyon magas polcra került az USA döntéshozatalában. A külügyminiszter kiemelkedően fontos ügyekbe szólhat bele, és ezt az ideológiát kivetítheti az Egyesült Államokon túlra is. Tehát egyfajta emberjogi fundamentalizmust tehet az USA külpolitikájának alapjává. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Magyarország vagy Lengyelország megítélése nem azon múlik majd, hogy NATO-szövetséges vagy tagja az EU-nak, illetve egyéb fontos nemzetközi szervezeteknek, hanem azon, hogy a nyílt társadalmak ideológiájának mennyire felel meg, vagyis befogad-e migránsokat vagy sem, épít-e határfalat vagy sem – hívta fel a figyelmet a szakember. Ellentétben tehát Trumppal, aki nem akart beleszólni más országok belügyeibe,
Amerikát most olyan emberek vezetik, akik ideológiai kérdések alapján szólnak majd bele az európai államok belpolitikájába, eltérve ezzel az eddig jól működő, pragmatikus és alapvetően jogi szövetségesi viszonyra épülő külpolitikától.
Mizsei Bernadett vasárnap.hu