Soros György az elmúlt években jelentős anyagi támogatást nyújtott az amerikai igazságszolgáltatás egyes szereplőinek. A magyar származású milliárdos nem titkolt célja, hogy átszabja az igazságügyi rendszert. Hazánkban pár éve a bíróknak tartott érzékenyítő tréningekről érkező hírek kavartak nagy port.
Kiszelly Zoltán politológus a hirado.hu-nak a börtönbiznisz és a gyöngyöspatai ügy kapcsán „perlési politizálásról” beszélt, amellyel át akarják alakítani a társadalmat olyan erők, amelyek valós felhatalmazás nélkül működnek.
Az Egyesült Államokban a szövetségi és kerületi ügyészi posztokat választás útján lehet betölteni, amely hasonlatos egy kongresszusi vagy szenátusi versengéssel. Sokszor a kampánytámogatás nagysága a döntő, hogy ki tudja jobban „eladni magát”, több reklámidőt vásárolni a helyi médiában.
Soros György 2015 óta számos amerikai államban több millió dollárt juttatott a demokrata jelölt ügyészek támogatására.
Szinte kivétel nélkül afroamerikaiak vagy spanyol ajkúak voltak, és mind egyetértettek Soros céljaival, miszerint csökkenteni kell az aránytalanságokat a bírói és az ügyészi pozíciókban.
A liberális Politico összefoglalójából kiderült, hogy a pénzügyi támogatás nem szolgál más célt, mint hogy az ügyészi kar összetétele jobban tükrözze az amerikai társadalom nemi és nemzetiségi arányait.
Úgynevezett politikai akciócsoportokon keresztül csak Virginia államban félmillió dollárral támogatták két kerületi ügyész megválasztási kampányát, akik ezenfelül további félmillió dollárt tettek hozzá kampányukhoz. A külső támogatás döntőnek bizonyult, ugyanis a hivatalban lévő két ügyész, akik végül vereséget szenvedtek, ennek csak a harmadát gyűjtötték össze a Fox News közlése szerint.
A kerületi ügyészi posztok szavazás útján történő kiválasztása nem garancia, hogy szakmailag kompetens személyek kerülnek hivatalba. A Soros-szervezet által támogatott jelölteknek állami szinten nem volt tapasztalata, szemben a távozó ügyészek összesen hatvanévnyi rutinjával.
A Fox idézi Virginia korábbi demokrata párti kormányzóját, Terry McAuliffe-t, aki azt mondta, hogy a két hivatalban lévő ügyész nem támogatta, hogy a korábban elítéltek szavazati jogát visszaállítsák.
Az úgynevezett reformista vezetők célja, hogy átalakítsák az állam büntető-igazságszolgáltatásának rendszerét.
A Soros által támogatott jelöltek ideológiája megegyezik támogatójukéval.
Általánosságban véve ellenzik a halálbüntetést és a marihuána birtoklásának üldözését, valamint törekszenek a bebörtönzések arányának csökkentésére,
Közös bennük, hogy az enyhébb ítéleteket favorizálják például a kábítószerrel való visszaélés esetén. Az állami ügyészi posztok pártatlanságot írnak elő, de általánosságban elmondható, hogy a reformista jelöltek álláspontja megegyezik a demokraták programjával.
Egy interjúban William Barr legfőbb ügyész is aggályát fejezte ki, amikor a témáról kérdezték. Véleménye szerint a rendőri szervek azt érezhetik, hogy nincs mögöttük kellő támogatás, amely a közbiztonságra is visszahat. „Olyan helyzetben találhatjuk magunkat, hogy egyes helyi közösségek, amelyek nem támogatják a rendvédelmi erőket, nem kapják meg a szükséges rendőri védelmet” – fogalmazott.
A Soros-féle szervezetek egyik módszere a perlési politika. A nemzetközi hálózatban működő nem kormányzati szervek (NGO-k) ajánlásokat fogalmaznak meg, elsősorban valamilyen kisebbségvédelmi témában, amelyek aztán az általuk támogatott politikai program elfogadásával törvényi erőre emelkedik, amelyeknek később bírósági ítéletek formájában érvényt lehet szerezni – magyarázta a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus.
Úgy vélte, hogy ehhez kellenek olyan politikusok, mint Hillary Clinton, aki külügyminisztersége alatt támogatta azokat Soros-féle szervezeteket, amelyek kidolgozzák ezek elméleti hátterét, és olyan bírák, akiket szintén érzékenyítettek.
Ez a fajta mechanizmus nem csak Soros Györgyhöz köthető, mások is csinálják, viszont ennek a rendszernek a milliárdos a „kirakatfigurája”.
Amíg az Egyesült Államokban a Soros Györgyhöz köthető szervezetek pénzügyi támogatásai közvetlen beavatkozást jelentettek az igazságszolgáltatásba, addig hazánkban kevésbé direkt módszerekről cikkezett a sajtó. A Magyar Idők számolt be először arról, hogy 2016-ban több mint száz igazságügyi dolgozó járt a Soros Györgyhöz köthető Magyar Helsinki Bizottság képzésein.
A Soros György támogatta szervezet az Európai Bizottságtól több mint hatmillió forintot nyert el, hogy képzéseket szervezzen bíráknak, jogászoknak arról, hogy miként kell alkalmazni az emberi jogi normákat a menekültügy terén.
Az Európai Bizottság által korábban milliókkal támogatott magyarországi képzések célja a „szemléletformálás”, középpontjukban pedig a társadalom peremén élő csoportok vagy az illegális bevándorlók állnak, akikkel szemben toleranciára és előítélet-mentességre nevelik a tréningek résztvevőit – mondta korábban a hirado.hu-nak ifjabb Lomnici Zoltán az NGO-k befolyásával kapcsolatban.
A bírák érzékenyítése a szakmai kifogások alapján zsákutcának bizonyult, nem véletlen, hogy az Országos Bírósági Hivatal korábbi elnöke leállította a Soros-szervezetek tréningjeit – fogalmazott az alkotmányjogász.
Kiszelly Zoltán szintén hangsúlyozta a bírák érzékenyítési politikájának fontosságát. A gyöngyöspatai ügy kapcsán is felidézte, hogy az is a már ismert Soros-szervezetekhez köthető perlési politikai része.
Ennek végeredménye, hogy az NGO-k által megfogalmazott ajánlások számonkérhetők lesznek például az Európa Tanács vagy az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentéseiben, vagy hogy a bíróságok az ítéleteknél az NGO-k ajánlásait fogadják el.
Forrás: hirado.hu