A Tisza Párt elnöke már a választások éjszakáján távozásra szólította fel a köztársasági elnököt, egy hét múlva pedig május 31-ig adott határidőt a lemondására. Két nappal a határidő előtt, május 29-én az államfő bejelentette, hogy megkereste az Európa Tanács konzultatív testületét, a Velencei Bizottságot, mert szerinte az eltávolítását politikai indokokhoz kötő, az Alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő, amely az államfői intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti. Ezért kérte a bizottság közreműködését az ellentmondásos helyzet megoldásában.
Magyar Péter belátta, hogy a lemondásra felszólítás eredménytelen, ezért jogi eszközhöz kell nyúlnia. A június 11-i kormányszóvivői tájékoztatón ennek kapcsán közölte: még tart a jogászi egyeztetés arról, hogy milyen megoldást válasszanak. Rosszallóan hozzáfűzte, hogy a kormány disszonánsnak tartja, ahogyan a köztársasági elnök mozgolódik az utóbbi hetekben, „naponta öt helyre elfut panaszkodni”. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt az államfői aktivitást – közben ugyanis Sulyok az Alkotmánybíróságot is megkereste, de hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be – így kommentálta:
vicces, hogy most azok hivatkoznak a Velencei Bizottságra, akik előtte 16 évig közpénzből gyűlöletet szítottak az ilyen szervezetek ellen.
Mi áll a dokumentumban?
Sulyok először egy közleményben ismertette a Velencei Bizottsághoz megküldött beadványát, de magát a dokumentumot nem tette közzé. Június 5-én hiába kérte a TASZ közérdekű adatigényléssel a beadvány megismerését, ezt a Sándor-palota arra hivatkozva tagadta meg, hogy a benne szereplő érvek döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek, és a megismerhetővé tételük veszélyeztetné az eljárást. A TASZ az adatigénylés megtagadása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely június végén vizsgálatot indított a Sándor-palota ellen. A hatóság szerint az államfő eldöntheti, hogy önként közzéteszi-e az adatokat, vagy megvárja, amíg a NAIH szólítja fel erre.
Mint kiderült, a köztársasági elnök nem a TASZ vagy a NAIH fellépésére gondolta meg magát. Július 6-án részben azért hozta mégis nyilvánosságra a dokumentumot, mert a kormány az Alaptörvény 17. módosításának sürgős tárgyalása mellett döntött anélkül, hogy megvárta volna a bizottság véleményét, másrészt az „államfői kezdeményezés kiemelt jelentőségére, valamint az azzal kapcsolatban tapasztalt fokozott közérdeklődésre tekintettel”.
A dokumentum arról tanúskodik, hogy miközben az Alaptörvény-módosítás az alkotmánybírák kényszernyugdíjazásától kezdve a bírósági rendszeren át a Költségvetési Tanács vétójogának megvonásáig, számos alkotmányossági kérdést vet fel, és korábban más vezető tisztségviselők eltávolítása is szóba került, Sulyok egyedül a köztársasági elnök elmozdítására fókuszál.
A beadvány szerint az államfőt nem terheli politikai felelősség, kizárólag korlátozott jogi felelősség, amely csak szándékos jogsértés vagy bűncselekmény esetén, az Alkotmánybíróság döntésével vezethet eltávolításhoz. Ezzel szemben a kormány kizárólag politikai jellegű érvekkel (rendszerváltás, demokratikus felhatalmazás, az elnök „méltatlansága”) indokolja a leváltást, holott ezek nem szerepelnek az Alaptörvényben eltávolítási okként, és az elnök megválasztásának jogszerűsége sem vitatható. A Velencei Bizottság gyakorlatára hivatkozva azt is kifejti, hogy az államfő hivatali idejének és eltávolítási szabályainak stabilitása a hatalommegosztás garanciája, az Alkotmánybíróság kizárása a döntésből sérti ezt az elvet.
Kormányoldalról ezt az érvelést azzal cáfolták, hogy a döntésből az Alkotmánybíróság önmagát zárta ki, amikor határozatképtelenség miatt még napirendjére sem vette az államfő hasonló tartalmú Alaptörvény-értelmezési indítványát.
Ezzel együtt a parlament nem várja be a Velencei Bizottság állásfoglalását, hétfőn már dönt a néhány pontjában pontosított előterjesztésről. Ezek azonban nem érintik Sulyok elmozdítását: valamennyi alkotmánybíróra kiterjesztik a 70 éves korhatárt, valamint meghagyják a sarkalatos törvényi témák sorában a termőföld és a nemzeti vagyon védelmét.
A Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságot (közkeletű nevén: Velencei Bizottságot) 1990 májusában hozta létre az Európa Tanács, hogy konzultatív testületként segítsen a közép- és kelet-európai új demokráciáknak jogi és politikai intézményeik kiépítésében, illetve erősítse a már létező demokratikus struktúrákat. Jelenleg 61 tagja van, az Európa Tanács 46 tagállama (köztük Magyarország), valamint további 15 állam. A bizottságnak jelenleg Trócsányi László korábbi alkotmánybíró és igazságügyi miniszter a rendes tagja.
Itt meg kell jegyezni, hogy Trócsányi azzal együtt nem vesz részt a Sulyok-ügy megvitatásában, hogy a bizottság tagjai nem saját államukat képviselik a testületben.
A jogkövetkezmények kapcsán elmondható, hogy a bizottság állásfoglalásainak nincs közvetlen jogi kötőerejük, véleményei formálisan ajánlásoknak minősülnek, ugyanakkor van viszont politikai kötőerejük, hiszen az uniós intézmények jogállamisági eljárásaikban és országértékeléseikben kiemelt szempontként értékelik, hogy egy állam követte-e a Velencei Bizottság ajánlásait.
Magyarország szempontjából egy kritikus velencei vélemény sem írhatja felül az Alaptörvényt, nem kötelezi közvetlenül az Országgyűlést vagy a kormányt, mégis komoly súllyal jelenhet meg későbbi uniós vagy strasbourgi értékelésekben. Egy esetleges negatív bizottsági vélemény még nem okozhat például forrásvesztést, de erősítheti/gyengítheti azt az érvrendszert, amelyre az uniós intézmények a pénzügyi vagy jogi intézkedéseiket alapozzák.
Fókuszban az elfogadás időzítése
A Velencei Bizottság nem egy gyorsreagálású hadtest. Bár létezik úgynevezett sürgős eljárás, a normál vizsgálatok és alapos vélemények hosszú hónapokig tartó, összetett jogi folyamatok eredményei. A bizottság történetének kutatói szerint eddig egy izlandi ügyben fogalmaztak meg leggyorsabban véleményt: a beadvány benyújtásától összesen 27 nap telt el az állásfoglalásig.
A bizottság küldöttsége öt héttel a Sulyok-féle beadvány benyújtása után érkezett Budapestre. A bizottság hivatalos honlapja szerint Magyar Péter meghívására Marta Cartabia elnök Christoph Grabenwarterrel, a bizottság osztrák tagjával és Simona Granata-Menghini bizottsági titkár kíséretében július 2-án tett látogatást Magyarországon.
A delegáció három megbeszélést is folytatott: egyrészt találkozott az államfővel, másrészt a miniszterelnökkel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a külügyminiszterrel és az igazságügyi miniszterrel, harmadrészt az Országgyűlés elnökével. A szűkszavú tudósítás szerint a küldöttség tisztázta a bizottság szerepét és munkamódszereit, azzal a céllal, hogy meghatározza a demokratikus jogállam helyreállításának folyamatában való hatékony együttműködés kereteit.
A megbeszélések középpontjában az Alaptörvény 17. módosítása tervezett elfogadásának időzítése állt, tekintettel a köztársasági elnök által a bizottsághoz benyújtott véleménykérésre.
Forsthoffer Ágnes házelnök közösségi oldalán számolt be a látogatásról. Elmondta, hogy a kormány legfontosabb feladatai közé tartozik „a korrupció leépítése, a jogállamiság visszaépítése, ezen belül többek között az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása és az átláthatósági követelményeknek való megfelelés is”. Marta Cartabia azt hangsúlyozta, hogy a bizottság nem politikai vitákban foglal állást, hanem kizárólag jogi támogatást nyújt, állásfoglalást készít a hozzá beérkező kérdésekben. Munkájuk minden esetben megkeresésre indul, ezért készséggel várják a kérdéseket véleményezés céljából a demokrácia helyreállítása érdekében indult folyamatokkal kapcsolatban.
Választási akaratból következik
Ami az Alaptörvény-módosítás időzítését illeti, sokat elárul a Tisza Párt álláspontjáról, hogy a látogatás előtt két nappal Melléthei-Barna Márton frakcióvezető-helyettes elmondta, a Velencei Bizottságot Magyar Péter hívta meg. Majd hozzátette, reális esély van arra, hogy augusztus 20-ig új köztársasági elnöke legyen az országnak. Felidézte, hogy ez régi ígéretük, és mivel Sulyok Tamás önként nem mondott le, más módon kell rendezniük a kérdést, ami szerinte a választási akaratból következik.