Az ellenszert egész egyszerűen nem éri meg kidolgozni?
Az ebola megint napirenden van: május 11-én adott ki egy közleményt a WHO, miszerint április elején már 18 halálos áldozatot követelt egy újabb járvány. De további 34 gyanús esetről is tudomása van az Egészségügyi Világszervezetnek, melyeket a Bikoro nevű körzetből jelentettek.
Felvetődik a kérdés: hogy-hogy még nem sikerült ellenszert vagy megelőzési módot találni rá? 2014-ben, mikor kitört a legutóbbi járvány, más idők jártak.
A vírus először megfázáshoz hasonló tüneteket okoz: valakinek könnyen legyűri az immunrendszerét, míg más szervezete hősiesen küzd a kórokozó ellen. Az ebola megfertőzi a vérereket és a szerveket is, megakadályozván a vér alvadását, vérzéseket okozva.
Az első járvány is 1976-ban, a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területéről indult ki, melyet még akkor Zaire-nak hívtak. Egy közeli folyó nevét kapta az azóta a halál szinonimájaként tekintett vírus. 318 embert fertőzött akkor meg, akik közül 280-an nem élték túl a kórt.
De akkor sem az ebolát, sem a rokonát, a Marburg-vírust nem övezett még akkora negatív hisztéria. Évtizedekkel később hollywoodi forgatókönyvek és bulvárlapok emberről emberre, érintéssel terjedő apokaliptikus világkórt vizionáltak.
Még csak nem is az emberi test a fő hordozója a kórokozónak, ami leginkább a gyümölcsevő denevérekben tanyázik. Ezek a kisemlősök Nyugat-Afrikában elszórtan élnek, a lakossággal nem igazán érintkeznek. Ellentétben a szúnyogokkal – mint ahogyan a világ más tájain az egyéb kórokozókat, úgy ezek a vérszívó rovarok itt az ebolát terjesztik. Viszont ha már egy ember lebetegszik, akkor róla könnyen átkerül a vírus a vele kapcsolatba lépőkre, akárcsak az influenza esetében. Itt is fontos a közelség: a több együtt töltött idő és a testnedvek (vér, ondó) keveredése juttatja hatékonyabban át a fertőzést.
Pont ezért nem hallottunk mostanában ebola-tarolásról; még a négy évvel ezelőtti eset is viszonylag szerénynek számít, a 2500, világszerte összeszámolt fertőzöttel. Ehhez képest a malária csak 2016-ban félmillió életet oltott ki.
Az ebolának ötféle verziójáról tudunk, melyek közül az egyik teljesen ártalmatlan, a többi pedig 25-90 százalékos skálán bizonyul halálosnak.
Egészségügyi szervezetek invesztáltak már a vírus kutatásába, annak biológiai fegyverként való felhasználását kivédendő. Kormánypénzekből vakcinák előállításának is nekiláttak, de valahogyan eddig kézzel fogható eredmény nem született, az elhúzódó kutatások végeztével. De még a gyógyszercégek sem tartották rentábilisnak, hogy túl sok pénzt feccöljenek egy olyan projektbe, ami nem akkora horderejű, mint egy sürgős, világméretű fenyegetés.
1997 és 2013 közt mindössze 600 millió dollárt szántak összesen ebola- és Marburg-kutatásra, ami nem sok. Főleg, hogy az adott időszakban egyetlen megbetegedést sem jelentettek. A járvány egyébként az elzárt, szegény afrikai közösségeket szokta leginkább sújtani, amivel a profitorientált gyógyszercégeknek egyszerűen nem éri meg foglalkozni.
Persze mikor 2014-ben távol Afrikától, Dallasban és New Yorkban is megjelent a kór, és 30 ezer megbetegedést, lletve 11 ezer halálos áldozatot produkált, már mindjárt más volt a helyzet. De 2016-ra rendeződött is a probléma, viszont a fekete kontinensről érkezőket emiatt sokáig diszkrimináció sújtotta.
2003 óta dolgozott egy kanadai alapítvány a rVSV-ZEBOV nevű ellenszeren, mely kutatás a NewLink Genetics Corporationhöz tartozott. 2014-ben, a járvány kitörése után eladták a jogokat a Mercknek. Ez a cég a WHO-val együttműködve ötezer guineain tesztelte a vakcinát, amely környéken szintén fel szokott bukkanni egy-egy elszigetelt eset.
2016-ra sikerként könyvelték el a kifejlesztett szert: az oltás után tíz napig és annál tovább is tartó védettséget szereztek a páciensek. Akik nem kaptak belőle, azok megbetegedtek. Merültek fel kételyek a szer száz százalékos hatékonyságával kapcsolatban, de egy áprilisban világot látott tanulmány szerint két évig is kitart a vakcina védő hatása.
Még mindig kísérleti szakaszban tart viszont a szer, ugyanis csak az Ebola Zaire típusú törzs ellen véd, ami a négy évvel ezelőtti járványt okozta.
De több, ígéretesnek tűnő antivírus-eljárás kidolgozása is folyamatban van, viszont az még távoli terv, hogy széles körben is elterjeszthessék a használatukat. Valamelyik célzott hatóanyag már a klinikai tesztelés korai szakaszában jár, mások viszont egy széles spektrumú, az ebola minden válfajára ható szeren dolgoznak.
2014 és 2015 között 400 milliót fektettek az európai országok Amerikával együtt az ebola-marburg-projektbe.
Az üzembiztos gyógymód az volna a Gizmodo szerint, ha a vírus egyáltalán nem tudna kárt tenni senkiben. Legalább ilyen fontos volna, hogy a jól működő egészségügyi rendszer minél hamarabb feltárja a gyanús megbetegedések okát, a vírus további terjedését megakadályozva, és a kúrát is azonnal meg lehetne kezdeni.
Forrás: nuus