Szankciókat fontolgat az Amerikai Egyesült Államok kormánya az izraeli hadsereg (IDF) egyik egysége, a Netza Jehuda zászlóalj ellen, amely ellen már többször fel merült súlyos emberi jogi jogsértések vádja – írja a Guardian izraeli médiafelületek alapján, amelyeknek az amerikai külügyminisztérium tisztviselői megerősítették, hogy szankciók bevezetésére készülnek.
Ez lenne az első alkalom, hogy az amerikai kormány egy IDF-egységet veszi célba, sőt, a Haaretz vasárnapi beszámolója szerint az USA vezetőse más izraeli rendőri és katonai egységek ellen is hasonló lépéseket fontolgat. A Netanjahu-kormány tagjai felháborodtak a tervezett lépésen. „Az IDF-et nem szabad szankcionálni!” – írta ki az izraeli miniszterelnök X-re. „Az elmúlt hetekben az izraeli állampolgárok szankcionálása ellen dolgoztam, többek között az amerikai adminisztrációval folytatott beszélgetéseim során. (..) Egy olyan időszakban, amikor katonáink terrorista szörnyetegek ellen harcolnak, az IDF egy egysége ellen szankciókat elrendelni az abszurditás csúcsa és erkölcsi mélypont” – írta posztjában. Benny Gantz, Netanjahu háborús kabinetjének tagja is kiállt a zászlóalj mellett: „A Netza Jehuda zászlóalj elválaszthatatlan része az Izraeli Védelmi Erőknek” – posztolta hozzátéve, hogy az egység a nemzetközi jogot betartva működik.
Az USA az 1997-es Leahy-törvény alapján vetné ki a szankciókat, amelyek értelmében a visszavonásig tilos lenne amerikai katonai segélyeket folyósítani az egységnek, és tilos lenne, hogy az oda tartozó katonák és tisztek olyan képzésekben vegyenek részt, amelyeket az amerikai hadsereg finanszíroz.
A szankcionálás terve azután került nyilvánosságra, hogy szombat este a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városára mért izraeli csapások 18 ember, köztük 14 gyermek halálát okozták a gázai egészségügyi tisztviselők közlése szerint.
A Kfir-dandár részét képező Netzah Yehuda zászlóaljat 1999-ben verbuválták ultraortodox és nemzeti hitvallású közösségek, köztük a szélsőséges telepescsoportok fiatal tagjaiból, és korábban elsősorban részben az Izrael által megszállt Ciszjordániában vetették be. Az egység már 2022-ben ellentétbe került az USA-val, amikor az ő katonáikat vádolták meg Omar Assad, egy 78 éves amerikai állampolgár halálával. A férfi szívrohamban halt meg, miután állítólag a zászlóalj tagjai elfogták, megkötözték, betömték a száját, majd magára hagyták. Az eset után az USA külügyminisztériuma büntetőjogi vizsgálatot követelt.
A Netzah Yehudát később Ciszjordániából átcsoportosították Észak-Izraelbe és a Gázai övezetben is bevetették. A ProPublica múlt heti jelentése szerint a az Egyesült Államok külügyminisztériuma decemberben kapott egy dossziét arról, hogyan sértik meg a Leahy-törvényt.
Nem ez lenne az első az ellenlépések sorában, amelyekkel az utóbbi időben Izrael szembesül a gázai háború és a ciszjordániai akciók nyomán szövetségeseitől. Pénteken az Egyesült Államok és az EU is szankciókat jelentett be szélsőjobboldali izraeli csoportok, NGO-k, és magas rangú személyek ellen a a telepesek által elkövetett erőszakhoz kapcsolódóan. A szankcionáltak között ott van például Bentzi Gopstein, Itamar Ben-Gvir izraeli szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszter szoros politikai szövetségese.
A szankciós tervektől függetlenül az amerikai kongresszus megszavazta az Izraelnek juttatandó, 9 ezer milliárd forint értékű segélycsomagot.
vh