Az országgyűlés ma rendkívüli ülést tartott, amelyen a képviselők a kormány által tizenöt napra hirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításáról döntöttek.
A képviselők a napirend előtti felszólalások után a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezésről szóló kormányzati előterjesztésről tárgyaltak és határoztak.
A képviselők egyhangúan – 178 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül – hozzájárultak ahhoz, hogy házszabálytól eltéréssel tárgyalja az országgyűlés a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezésről szóló kormányzati előterjesztést. A döntéshez a képviselők négyötödének igen szavazata volt szükséges. Így az általános vitát követően a javaslatot kedden el is fogadhatja a Ház.
Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn közölte: csökkenteni kell a koronavírusos megbetegedéseket, mert ha továbbra is ilyen ütemben nő a fertőzöttek száma, akkor a kórházak nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel. Korlátozó intézkedések bevezetését jelentette be arra az esetre, ha az országgyűlés megadja a kabinetnek a rendkívüli felhatalmazást. Ezek között említette egyebek között az este 8 óra és hajnali 5 óra közötti kijárási tilalmat, a digitális oktatás bevezetését nyolcadik osztály fölött, a gyülekezés és a rendezvények tilalmát, az éttermek bezárását és a meccsek zárt kapussá tételét.
Az ellenzék a bejelentéssel egyidőben saját, 11 pontos védekezési tervét jelentette be, s azt mondták, várhatóan megszavazzák a rendkívüli jogrendet, de nem bíznak a kormányban.
A napirend előtti felszólalások a járványhelyzet alatt hozott intézkedéseket érintették az országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén.
Szabó Tímea (Párbeszéd) közölte: pártja összességében örül a járvány elleni védekezés miatt hozott intézkedéseknek, azok azonban szerinte finomhangolást igényelnek.
Reményét fejezte ki, hogy a kijárási tilalom alól kivételt képez a munkába, az orvoshoz vagy a patikába menetel, az egyéni szabadtéri sportolás vagy a kutyasétáltatás. Választ várt arra, hogyan oldják meg a hat- és nyolcosztályos gimnáziumban az áttérést az online oktatásra, ahol a tanárnak mindkét színtéren helyt kell állnia. Kifogásolta, hogy a szociális munkát végzőket ismét kihagyták a rendelkezésekből, az ott dolgozókat is tesztelni kellene szerinte.
A legfontosabb kérdés, hogyan pótolják a munkából kiesők bérét – értékelt. Az 50 százalékos bérkiegészítés szerinte nem segítség, egyetlen megoldás van: a válságkezelő alapjövedelem.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint az ellenzéki pártok egyszerre állítják, hogy nem történt semmi, de azt is, hogy a „semmi” megkésett és azt ők maguk javasolták.
Hangsúlyozta: a döntéseknek kettős célja van, csökkenteni kell a megbetegedések számát és mérsékelni az egészségügyre nehezedő terhet.
Szerinte az ellenzék „látványosan szurkol a járványnak”, nagyítóval keresi, hol találhat rosszabb állapotokat, miközben a százezer főre jutó halálozások száma Magyarországon fele az uniós átlagnak.
Ne támadják az orvosokat és a szakembereket! – szólította fel az ellenzéket az államtitkár. Kijelentette azt is: amíg Korózs Lajos „kamuvideójának” nincs következménye a Párbeszédben, addig nincs jogalapjuk, hogy bárkit számon kérjenek.
A cél: minden munkahelyet megvédeni, majd újabbakat is létrehozni – hangsúlyozta Dömötör Csaba. Megjegyezte azt is, hogy csaknem egymillió vendégéjszakát foglaltak novemberre.
Keresztes László Lóránt (LMP) közölte: az idei gazdasági intézkedéseknek is az az alapeleme, hogy egy nagytőkés osztályt hozzanak létre, azt „felpumpálják” forrásokkal, amely osztályra majd a válság idején számítani lehet.
Most eljött a baj, és kiderült, hogy semmilyen szinten nem lehet számítani a nemzeti oligarchákra – jelentette ki. Azt javasolta, hogy ezeket a hatalmas vagyonokat adóztassák meg.
Sérelmezte, hogy még a válság alatt is ezen réteg feltőkésítését végzi a kormányoldal.
Bírálta az önkormányzatokat érő elvonásokat, a víziközműszektort ért intézkedéseket. Szerinte lehetetlenné teszik a közösségi közlekedés működését is. Úgy fogalmazott: a Budapest-Belgrád vasúti projekttel annyi pénzt „égetnek el”, amiből 175 ezer munkahelyet lehetne megvédeni.
„Amit önök ebben az évben tesznek, az nem kormányzati hiba, hanem súlyos bűn” – jelentette ki.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy folyamatosan egyeztetnek a szakmai szervezetek vezetőivel, és számtalan olyan elemzést tekint át a kormányzat, ami a tudományos élet hozzájárulása a védekezéshez. Különösen nehéz, amikor a baloldali politikusok „kipécéznek” egy-egy szakembert és elkezdik támadni – fogalmazott.
Minden ország küzd a járvánnyal Európában és folyamatos intézkedésekre van szükség. Visszautasította, hogy a politikus azért támadja a kormányt, mert folyamatosan döntéseket hoz szakembereket bevonva.
Bár az ellenzék azt állítja, hogy javaslatokat tesznek és érdemi módon állnak hozzá a védekezéshez, a valóság nem ez – jelentette ki. A baloldal kamuvideóval, álhírgyártással jelenik meg, méltatlan és szégyenteljes megnyilvánulásokkal –fogalmazott.
„Ha önön múlna, ma nem lenne hiteltörlesztési moratórium, bértámogatás, a családok és vállalkozások segítése”, mert nem szavazták meg ezeket – közölte Schanda Tamás, aki hiteltelennek nevezte az elmondottakat. „Önök sosem támogatták a védekezéshez szükséges intézkedéseket” – szögezte le.
Arató Gergely (DK) azzal vádolta a kormányt, hogy nem készült fel a koronavírus-járvány második hullámára, ezért éjfélkor leállítja az országot. Szerinte a kormány fél éven át nem csinált semmit, nem sokszorozta meg a tesztelési kapacitást, nem készítette fel az oktatást, az egészségügyet, és nem erősítette meg a vállalkozásokat sem. Ősszel nem kezdték el a tömeges tesztelést, a kormánytagok helyette „békésen ringatóztak az adriai jachtokon, szürcsölték a pezsgőt” – fogalmazott.
Azt mondta, a kormány elárulta a magyar embereket és elvesztette az irányítását a járvány, valamint a kontrollt az ország sorsa fölött. Bírálta az egyébként is „szűkmarkú” és „rosszul működő” bértámogatási rendszer megszüntetését, azt, hogy a kormány nem hosszabbította meg a munkanélküli ellátás időtartamát, valamint hogy elvette az önkormányzatok forrásait.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy reagált, az ellenzék elvesztette az irányítást saját józan gondolkodása felett, hiszen előbb követelték, majd támadták a szigorító intézkedéseket.
Álhírgyártással is vádolta a DK-t, szerinte Gyurcsány Ferenc DK-elnök felesége, Dobrev Klára járt élen ebben. Szóba hozta azt is, hogy az első hullám idején az ellenzék nem támogatta az intézkedéseket.
Az államtitkár jelezte, úgy látják, most érkezett el az idő a rendkívüli jogrend és a szigorú korlátozó intézkedések bevezetéséhez. Azt kérte, álhírgyártás helyett az ellenzék szavazza meg a koronavírus-törvényt, a rendkívüli jogrend bevezetését és támogassa a szigorító intézkedéseket.
Tóth Bertalan (MSZP) szerint rendkívül sok idő telt el tétlenül a kormány részéről a koronavírus-járvány elleni védekezésben, „bár volt Adria, jacht, nyaralás, Balcsi, volt segítség Mészáros Lőrincnek, a vadászkiállításnak, a teniszszövetségnek”. Szerinte a kormány súlyos hibát követett el, nem készítette fel az egészségügyet, az oktatást a járvány második hullámára, illetve hamis biztonságérzetet keltettek azzal, hogy összeengedtek több ezer embert a stadionokban.
Közölte, a megkésett és szűkmarkú segítség miatt milliók kerültek vészhelyzetbe, az élelmiszerárak emelkedtek, a nyugdíjak alig, a családtámogatások pedig semmit, nem növelték a munkanélküli ellátás idejét és összegét sem.
Elmondta, mivel a miniszterelnök most időbeli korlátot szabott a rendkívüli felhatalmazásnak, az MSZP meg fogja azt szavazni, de innentől kezdve Orbán Viktor nem mutogathat senkire, minden, amit tesz, vagy nem tesz, az az ő felelőssége.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára nemzetközi példákat hozott a járvány elleni védekezésben. Elmondta, Franciaország és Belgium például azon gondolkodik, hogy Németországban kezelteti a betegeket, mert a kórházaik kapacitása megtelt. Van olyan ország, ahol a nem intenzív kezelést igénylő betegeket nem kórházakban, hanem hotelekben helyezik el, vagy az enyhébb tüneteket mutatókat hazaküldik – sorolta.
Rögzítette, Magyarországon minden koronavírusos betegnek van hely a kórházakban, van ágy, van felszerelés és orvos. Magyarország dobogós helyen van a kórházi ágyak és a lélegeztetőgépek számában, ez mutatja, hogy a kormány igenis dolgozott és sok eredményt ért el a második hullámra történő felkészülésben – hangoztatta.
Azt firtatta, hogyan állnak a szocialista Korózs Lajoshoz, az országgyűlés népjóléti bizottságának elnökéhez, aki kamuvideót készített. Kifogásolta, hogy nem fedték meg a politikust és nem is kértek bocsánatot, sőt, Korózs Lajos nem vonul vissza az egészségügyet felügyelő bizottság éléről sem, hanem kamustatisztikákat, kamuposztokat gyárt a második hullám idején is.
Lukács László György (Jobbik) úgy értékelte Orbán Viktor hétfői bejelentését, hogy az kapituláció a vírus előtt és beismerés, hogy a miniszterelnök hagyta, hogy az ősszel a vírus diktálja a tempót, amelyet Magyarország nem bírt. Hozzátette: a kormány nem végzett megfelelő munkát, „elluxusjachtozták a nyarat”.
Szerinte ingyenes és széleskörű teszteléssel lehetett volna felkészíteni az országot. Kitért arra, hogy a sátoraljaújhelyi maszkgyár milliós nagyságrend helyett csak 4600 darab maszkot gyártott. Kifogásolta, hogy hamarabb halasztottak el a műtéteket, mint a focimeccseket.
Közölte azt is, a miniszterelnök haditerve az, hogy szóról szóra lemásolja az osztrák szigorításokat. Ez lényegében puskázás, és ahogy az iskolában, itt is bukás lesz az eredménye – hangoztatta, jelezve, szigorúbb intézkedésekre lenne szükség. Jelezte, Orbán Viktor megkapja a felhatalmazást, de innentől az ő felelőssége lesz a gazdaság bezárása, vagy az, ha nem tudja megmenteni az embereket.
Rétvári Bence államtitkár válaszában elmondta, hogy a kormány és az operatív törzs is konzultál szakemberekkel, az ellenzék csak egy dolgot tesz, mindig ellenkezik a kormánnyal, semmiféle világos stratégiája nincs.
Közölte, mindenki életét szeretnék megmenteni. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon egymillió lakosra 255 halott jut, ez a szám magasabb Kanadában, Svájcban, Portugáliában, Írországban, Romániában és az unió átlaga is másfélszerese ennek.
Elmondta, Magyarország az EU-ban nem a gazdagabb, de a jobban védekező országok közé tartozik.
Szászfalvi László (KDNP) a kormány családpolitikai intézkedéseire hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a kormány 10 éve paradigmaváltást hajtott végre családtámogatásban és a társadalompolitikában, évről évre nőtt a családok támogatására fordított összeg a költségvetésben.
Hozzátette: eközben a baloldali pártok sorra támadták az intézkedéseket, azzal érvelve, hogy azokat nem tudják igénybe venni az emberek, holott csak a csok-kal, 2015-2020 között 650 ezren éltek. Úgy értékelt: a baloldal aljas pártpolitikát csinál a járvány elleni heroikus küzdelemből is, a kormány ugyanakkor a koronavírus-járvány időszaka alatt is növeli a családok támogatását, valamint újabb otthonteremtési akciótervet dolgozott ki.
Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár kiemelte: a magyar családok 2010-re nagyon nehéz helyzetbe kerültek, hiszen 2002-től a szocialista kormányok megszorításokat vezettek be, megszüntették a családi adókedvezményt, a családokat devizahitelekbe hajszolták.
Ezzel szemben – folytatta – a mostani kormány célja, hogy egyre könnyebb legyen családot alapítani és gyermeket vállalni, ezért 2010 óta 2,5-szeresére emelték a családok támogatására fordított összeget. Hangsúlyozta: a kormány a válsághelyzetben sem hagyja magára a családokat, az elmúlt időszak legnagyobb otthonteremtési programján dolgozik, amely hozzájárul a munkahelyteremtéshez is.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnökét, Korózs Lajost szólította fel lemondásra. Azzal indokolt: Korózs Lajos tavasszal, a járvány első hullámában kamuvideót készített, most pedig – az országgyűlés egészségüggyel foglalkozó bizottságának elnökeként – kamu halálozási statisztikákat osztott meg, félelmet keltve és alaptalanul riogatva ezzel a magyar embereket.
„Egy világjárvány közepén ennek a fele sem tréfa” – jelentette ki Kocsis Máté, felelőtlennek nevezve Korózs Lajos viselkedését. Szerinte ebben a helyzetben három lehetőség van: Korózs Lajos vagy magától lemond a népjóléti bizottság elnöki posztjáról, vagy a szövetségesei visszahívják, vagy pedig nem kizárt, hogy a parlamenti többség maga szerez érvény ennek, amire még nem volt példa.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta: a baloldal eddig, ahol csak tudta akadályozta a járvány elleni védekezést, álhírekkel és a kamuvideókkal akarták hitelteleníteni a munkát és kizárólag saját pitiáner akcióikkal vannak elfoglalva, ahelyett, hogy odafigyelnének magyar emberekre. Hangsúlyozta: a Korózs Lajos közreműködésével elkészült kamuvideónak nem lett semmilyen következménye, ami azt jelzi, hogy az MSZP egy következmények nélküli párt.
Hozzátette: Korózs Lajos legújabb akciójában egy 2016-os statisztikát osztott meg a közösségi oldalán, amivel az próbálta a bizonyítani, hogy mostanra a koronavírus a leggyakoribb halálok. Arra szólította fel a baloldalt, hogy fejezze be a védekezésben résztvevők támadását.
Nemzetiségi képviselő: az MSZP-s Bárány Balázs elfogadhatatlan kijelentést tett
Ritter Imre, nemzetiségi képviselő arról beszélt: Bárány Balázs, az MSZP országos elnökségi tagja egy civil fórumon elfogadhatatlan kijelentést tett Solymár polgármesterérének nemzetiségi hovatartozását illetően, amikor „elfajzott tősgyökeres svábnak, cigánygyűlölő, homofób, zsidógyűlölő, igazi fasiszta baromnak” nevezte.
Ritter Imre a német nemzetiséget ért „brutális támadásnak” nevezte a történteket, és úgy vélte: ki kell zárni a közéletből, aki ilyen kijelentést tesz.
Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár a solymári svábok 300 éves történetére hívta fel a figyelmet, és arra szólított fel, hogy távozzanak a közéletből, akik sértegetnek, támadnak más embereket.