Szenzációs bejelentést tett az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz.
2030-ban ugyanis embert küldenek a Holdra, a hírt pedig rögtön felhasználták arra, hogy borsot törjenek az amerikaiak orra alá. Némely körökben még ma is folyik a vita arról, hogy közel 50 évvel ezelőtt valóban leszállt-e az Amerikai Egyesült Államok a Föld égi kísérőjére.
– Kitűztük magunk elé a célt, hogy odautazunk és leellenőrizzük, hogy jártak-e már ott vagy sem – válaszolta mosolyogva egy sajtókonferencián Dimitrij Rogozin (54), a Roszkozmosz vezérigazgatója, amikor azt a kérdést tették fel neki, hogy véleménye szerint a NASA valóban küldött-e embert a Holdra 1969-ben.
Válaszával az űrügynökség feje arra a népszerű összeesküvés-elméletre próbált reflektálni, miszerint a holdra szállás csak hidegháborús propaganda volt, és valójában meg sem történt.
Az Orosz Szövetségi Űrügynökség szerint csak úgy járhatnak utána a dolognak, ha a közeljövőben kozmonautákat küldenének fel, erre pedig már a 2030-as évek elején sort kerítenének. Terveik szerint amennyiben a készletek engedik, az űrhajósok két hetet töltenének a Holdon. Rogozin a konferencián azt is elmondta, a programban számít Kína, Európa és az USA közreműködésére – utóbbi nem meglepő, hiszen 2017-ben Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok aláírtak egy megegyezést, miszerint segítik egymást egy Hold körüli pályára állított űrállomás, a Deep Space Gateway (magyarul Mélyűri Átjáró) megépítésében.
Világszerte nagy népszerűségnek örvendenek a holdra szállás meghamisításáról szóló összeesküvés-elméletek, de Oroszországban ez az egyik legkedveltebb konspirációselmélet: egyesek szerint a NASA a „2001: Űrodüsszeia” című film rendezőjét, Stanley Kubrickot (†70) kérte fel, hogy rendezze meg a holdra szállás felvételét, ám erre – az Apollo-program sikerével ellentétben – a mai napig nincs bizonyíték.
Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közt erős versengés alakult ki, hogy melyik ország küld hamarabb embert a Holdra. Ebből végül az amerikaiak kerültek ki győztesen: 1969. július 20-án Neil Armstrong (†82) és Buzz Aldrin (88) elsőként hajtott végre holdsétát, majd rajtuk kívül még tízen léptek az égitestre az Apollo-program keretein belül.
Ezzel szemben a szovjet holdprogram a hetvenes években sikertelenül ért véget, miután négy Holdra tartó rakétájuk is felrobbant.