„Őrült módon, összehangoltan” emelik a tranzitárakat – az ukránoknak és a horvátoknak is beszólt Szijjártó Péter, aki szerint „nem politikai ízlés kérdése, hogy vásárolunk-e gázt Oroszországtól vagy nem” – jelentette ki a a Szentpétervári Gazdasági Fórumon a külügyminiszter.
„Az orosz források elvágása esetén Magyarország energiaellátása fizikailag lehetetlenné válna” – jelentette ki a Szentpétervári Gazdasági Fórum egyik panelbeszélgetésén Szijjártó Péter a Portfolio tudósítása szerint – szemlézte a Mandiner.
A külügyminiszter megismételte sokat hangoztatott tételmondatát, miszerint az ellátás fizikai valóság kérdése, nem pedig politikai-ideológiai ügy.
Az európai energiaellátás biztonságának garantálásához négy rendkívül fontos előfeltétele van, hangsúlyozta Szijjártó.
1. Minél több energiaforrást és tranzitútvonalat kell elérhetővé tenni, a magyar kormány ezt érti „diverzifikáció” alatt, nem csak egy szállító, ráadásul egy megbízható szállító, felcserélését egy másikkal. Ezzel a Gazpromra utalt, amelyet rendszeresen megbízható szállítónak nevez, miközben több, mint egy tucat uniós tagállam felé leálltak az orosz szállítások tavaly különböző okok és ürügyek miatt. Arra figyelmeztetett: „nem politikai ízlés kérdése, hogy vásárolunk-e gázt Oroszországtól vagy nem”.
2. Leszögezte, hogy nagy erőkkel és minél korábban meg kell kezdeni a felkészülést a következő fűtési időszakra, ugyanis az jóval nehezebb lesz, mint az előző. Az első ponthoz kapcsolódóan emlékeztetett rá, hogy tavaly szeptemberig még jelentős mennyiségű orosz földgáz érkezett Európába, de ez mára gyakorlatilag Magyarország kivételével nullára csökkent, ráadásul csak reménykedni lehet abban, hogy ismét enyhe tél vár a kontinensre.
A számok szintjén ez azt jelenti, hogy míg tavaly egész évben mintegy 60 milliárd köbméternyi orosz vezetékes gáz érkezett az EU-ba (plusz LNG), míg idén eddig 11 milliárd köbméternél járunk, így ha az ukrajnai és törökországi tranzit az eddig megszokott napi volumen mellett halad, akkor 22-25 milliárd köbméter lesz az éves volumen.
A gázellátás kapcsán emlékeztetett rá, hogy Magyarországon a betárolt gázmennyiség már mostanra fedezi az éves fogyasztás több mint 37 százalékát, míg Európában ez az érték átlagosan alig több mint 21 százalék.
3. Kifejtette, hogy nem szabad hagyni, hogy egyes országok nyerészkedjenek a mostani válságos, kihívásokkal teli helyzetből. Mint mondta, Magyarországra ma két útvonalon keresztül érkezik kőolaj, és az érintett két szomszédos ország „őrült módon, összehangoltan” emeli a tranzitárakat, ezzel súlyosbítva a krízist. Ezzel arra utalt, hogy az ukránok részben költségvetési, részben geopolitikai okok miatt idén már többedik alkalommal jelentősen emelik a tranzitdíjat, és a horvátok az Adria vezetéken szintén durva tarifaemelést hajtottak végre költségvetési, geopolitikai okok, illetve a két ország közötti energetikai viták miatt (Mol-INA).
4. Érintette a nukleáris energiával szembeni ideológiai és politikai kampányt Európában, és tudatta, hogy még ha nagy és erős országról van is szó, a magyar kormány nem hajlandó követni Németországot az atomenergia leépítésében.
Hangsúlyozta: a nukleáris energia biztonságos, tiszta, fenntartható és olcsó áramtermelési módként a hosszú távú energiabiztonság garanciája, s az egyetlen módja a rezsiárak kezelhető szinten tartásának és a zöld célok elérésének. Utóbbi kapcsán hangsúlyozta, hogy ha megépül Paks II., akkor évi 17 millió szén-dioxid kibocsátása lesz megelőzhető, és azt is kiemelte: egyedül nap- és szélerőművek használatával nem állítható elő elegendő mennyiségben energia, ehhez atomreaktorokra van szükség.
Forrás: Mandiner