A héten sem állt meg a törvénykezési nagyüzem a parlamentben, miközben a kormány új döntései is érkeznek. Közben Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Markus Söderrel, a Bajor Szabadállam miniszterelnökével találkozik.
Emellett
Elfogadta ügyrendjét az Országgyűlés gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottsága első, szerdai ülésén.
Diószegi Judit, a bizottság tiszás elnöke az ülés kezdetén arról beszélt, minél kiszolgáltatottabb egy gyermek, annál nagyobb felelősség terheli azokat az intézményeket és személyeket, akik a gondozásáról döntenek, illetve akik a mindennapi, akikre a mindennapi ellátását bízzák.
A gyermekvédelmi szakellátás nem egyszerűen egy szolgáltatás
– emelte ki. Úgy vélte, a rendszer működését nem az alapján kell megítélni, hogy hány intézményt tartanak fenn, hány férőhellyel rendelkeznek vagy hány szabályzatot alkottak.
A valódi mérce az, hogy a családjából kiemelt gyermek biztonságban van-e, megfelelő gondoskodást kap-e, meghallgatják-e és kap-e valódi esélyt arra, hogy a traumái ellenére teljes, önálló és méltó életet élhessen – fogalmazott. Hozzátette: ugyanilyen fontos mérce az is, hogy a gyermekekkel foglalkozó szakemberek biztonságos körülmények között, megfelelő képzettséggel, segítséggel és szakmai támogatással tudják ellátni a feladatukat.
Panyi Miklós fideszes alelnök kiemelte: egyetértenek a vizsgálóbizottság célrendszerével, egy jobb gyermekvédelmi rendszer kialakításában, ezért részt vesznek a bizottság munkájában. Kifogásolta ugyanakkor, hogy az ügyrendre tett tiszás javaslat olyan értékítéleteket tartalmaz az elmúlt 16 évről, amelyeknek egy feltáró munka után lehet csak létjogosultsága. Úgy vélte, ha a bizottság korrektül, objektíven akar eljárni, nincs szükség olyan típusú megállapításokra, hogy rendszerszintű problémák voltak a gyermekvédelemben. Kiemelte: a gyermekvédelmet távol kell tartani a politikától, és elítélte az elmúlt időszak politikai akcióit, amelyek a kérdésből politikát csináltak.
Mellette a KDNP-s Juhász Hajnalka is arról beszélt, a gyermekvédelmet mentesíteni kell a politikától, nem pedig eszközként használni.
A Tisza eredeti igazságügyminiszter-jelöltje, Melléthei-Barna Márton alelnök szerint éppen azért hozta létre a vizsgálóbizottságot az Országgyűlés, mert felismerte, hogy rendszerszintű problémák vannak a gyermekvédelemben. Mint mondta, nem a boszorkányüldözés a cél, mindenki tudja, hogy problémák vannak a gyermekvédelemben és ha ez szerepel a bizottságot létrehozó országgyűlési határozatban, akkor az ügyrendben is szerepelhet.
A Mi Hazánk elnökhelyettese, Dúró Dóra azt javasolta, a bizottság ne csak a szűken vett gyermekvédelmi kérdésekkel foglalkozzon, és inkább vizsgálja azt a lehető legszélesebb körben, ezt a javaslatot a tagok támogatták.
Melléthei-Barna Márton a kompromisszum fontosságát hangsúlyozva azt javasolta, a Fidesz képviselői tegyenek szövegszerű javaslatot az ügyrendre, de végül az ellenzéki képviselők elálltak ettől az igényüktől és támogatták a benyújtottat. Panyi Miklós hangsúlyozta: azért döntöttek így, hogy a bizottság mihamarabb megkezdhesse a működését.
Diószegi Judit a testület munkatervének tervezetét ismertetve elmondta: időszakok szerint vizsgálnák a gyermekvédelmi ellátás rendszerét nyilvános jelentések alapján, és tartanának személyes meghallgatásokat is. Megvizsgálnák a döntéshozók politikai felelősségét, meghallgatnák a politikai vezetőket, államtitkárokat, minisztereket, a területért felelős szakembereket.
Dúró Dóra alelnök jelezte, a gyermekvédelem szakmai alapú vizsgálatánál nem szerencsés az időbeli szakaszolás, helyette tematikusan, intézmények, ügyek szerint kellene vizsgálniuk a rendszer működését. A bizottság úgy döntött, tematikus alapon készíti el munkatervét és a publikus anyagokat, jelentéseket közzéteszi a honlapján.