Az új vezetés nem annyira a politikai munkára, hanem gyakorlati dolgokra koncentrál majd, így nagy változások történhetnek az LMP működésében.
Az LMP-nek egy darabig biztosan nem lesz női társelnöke, ugyanis bár két jelölt is rendelkezik elegendő ajánlással, egyikükre sem lehet majd szavazni. Fehér Zsuzsa nem vállalta a jelöltséget, Schmuck Erzsébet, a párt országgyűlési képviselője pedig egy korábbi etikai bizottsági határozat miatt ideiglenesen nem viselhet párttisztségeket. Így bár a női társelnöki pozíció továbbra is létezni fog, azt senki sem fogja tudni betölteni.
A férfi társelnöki pozícióért viszont két érvényes jelölt is verseng egymással. Kendernay János, a párt EP-listájának harmadik helyezettje, a párt külügyi kabinetjének vezetője, aki diplomáciai tapasztalattal is rendelkezik és országosan talán ismertebb politikus, valamint Ferenczi István, az LMP alapító tagja és kispesti önkormányzati képviselője.
A Mandiner által megkérdezett LMP-sek szerint a két jelöltnek nagyjából egyforma esélye van a férfi társelnöki pozíció megszerzésére, szoros küzdelem várható tehát. Az igazi küzdelem, azonban nem most, hanem fél év múlva zajlik majd, eddig tarthat ugyanis a párt új elnökségének mandátuma.
A pártban egyébként tervben van az amnesztia intézményének bevezetése, így lehetséges, hogy hamarosan Schmuck Erzsébet büntetését is megsemmisítik és rehabilitálják a politikust, akit így a következő időközi tisztújításon már megválaszthatnak társelnöknek.
Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője és elnökségi titkára újra elindul a titkári pozícióért. A pártból a közelmúltban kilépett volt budapesti elnök és a korábban megosztó döntéseket hozó etikai bizottság volt vezetője, Moldován László helyére később választanak majd valakit.
Az LMP korábban számos strukturális hiányossággal és bázisdemokratikus működésből fakadó problémával küzdött, ezeket szeretnék most orvosolni. Többek közt azzal, hogy összehangolják az egyes tisztségekhez és testületekhez tartozó feladatokat, az ezzel járó felelősséget a megfelelő jogkörökkel.
Mint a párt egyik tagja elmondta, a bázisdemokratikus működést mindenki támogatja, de az nem mehet a párt vezethetőségének rovására. „Például a kongresszus választhat a vezetés által kidolgozott politikai stratégiák közül, de nem a küldöttgyűlés feladata, hogy ezt összerakja”.
Ennek érdekében elkezdték kidolgozni a párt teljesen új alapszabályát, amely januárban léphet majd életbe. Az elnökség hatásköre várhatóan bővül majd és sok feladat átkerül hozzájuk a kongresszustól, a jelöltállítás pedig valószínűleg ezentúl az országos politikai tanács feladata lesz. Emellett felmerült, hogy megszűnik a társelnöki tisztség és elnöki rendszert vezetnek be, de erről majd a kongresszusnak kell döntenie.
A megkérdezett tagok szerint lehet, hogy ez sokaknak nem tetszik, és távoznak majd, de a vezetés nyitva szeretné hagyni az ajtót azok számára is, akik visszatérnének a pártba. Sőt lehet, hogy volt politikusaik közül többeket is biztatnak majd a visszatérésre.
A párt szövetségi politikája is változni fog, a továbbiakban nem terveznek együttműködni a Jobbikkal, a baloldali pártok felé viszont nyitottak lesznek. Az új alapszabály megreformálja a működés alapjait, de nem változtat a párt eredeti értékrendjén, szeretnének visszatérni az alapításkor lefektetett értékekhez, elsősorban az eredeti ökopolitikai, zöld irányhoz.