Hiába tombolt a járvány, kisbefektetők tömege döntött úgy, hogy itt az ideje beszállni a tőzsdébe. Vették a magyar blue chipeket, de kelendőek voltak a népszerű külföldi részvények is, még a komoly gondokkal küzdő hajózási és légi cégek papírjai is. Vannak, akik már ki is vették a busás nyereséget.
Megrohamozták a kisbefektetők a befektetési szolgáltatókat, hogy a járvány kitörése után olcsó OTP, Richter, Mol vagy éppen Apple és Tesla részvény vásároljanak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az elmúlt tíz évben, amióta havi bontású statisztikát vezet a jegybank, nem volt olyan hónap, amikor annyi friss pénzt tettek volna részvényekbe a háztartások, mint az idei április. A negyedik hónapban 52 milliárd forintért vásároltak a kisbefektetők részvényeket, de már a március is nagyon erős volt, akkor 22,2 milliárd forint lakossági megtakarítás került a magyar részvénypiacba.
Tőzsdei összeomlás idején a kisbefektetők részvényvásárlásai a felfokozott érdeklődés miatt megsokszorozódnak, ami a hirtelen bekövetkező és jelentős mértékű áresés kedvező beszállási lehetőségéből adódik. A korábban megszokott áraktól eltérő, többszázalékos leértékelődésre a kisbefektetők komoly hányada potenciális vételi jelként tekint, akárcsak egy elismert, kurrens termékkészlet váratlanul leértékelt kiárusítására – magyarázták a jelenséget a Napi.hu-nak a Takarékbank szakértői.
Az Erste Befektetési Zrt.-nél a hazai és külföldi piacok forgalma márciusban elérte az előző két hónap összesített forgalmát, miközben jelentősen megugrott a számlanyitások száma is. Nyilván voltak eladások is, de a többség jellemzően vételi pozíciókat vett fel, tehát elsősorban a részvényárak hosszabb távú emelkedésére számítva fektetett be. Sokan gondolták úgy, hogy most érdemes elkezdeni tőzsdézni, de olyanok is voltak, akik korábban már fektettek értékpapírba és most újra jó lehetőséget láttak a részvényekben.
Március volt a legintenzívebb hónap, ezt követően kissé csökkent a kereslet, de még most is meghaladja az ilyenkor megszokott szintet. Jellemző még, hogy a befektetők nem azt várják, mikor éri el egy adott papír az esés alját, hanem jó áron akarnak vásárolni. Vételeiket a teljes krízisidőszakra elosztva tervezik, egyszerre csak kisebb paketteket vásárolnak. Sokan választották az Erste Future Befektetési Programot, amivel – a rendszeres befizetéseknek köszönhetően – kiegyenlített hozamot tudtak elérni.
A KBC Securities ügyfelei is ráugrottak a olcsó értékpapírokra. Hiába hoztak a koronavírus-járvány miatt különféle korlátozó intézkedéseket szerte az országban és a pénzügyi cégeknél is, többször annyi új értékpapírszámlát nyitottak a brókercégnél, mint amennyit az év ezen az időszakában szoktak. Az értékpapír-forgalom ugyan ma már nem éri el a márciusi rekord szinteket, de még mindig jócskán meghaladja az ebben az időszakban megszokott forgalmat. A portfóliójukatt aktívan kezelő ügyfelek száma az utóbbi hetekben még mindig közel 50 százalékkal magasabb, mint az év elején.
A KBC ügyfeleinél a magyar blue chipek továbbra is az érdeklődés középpontjában maradtak, a külföldi piacokon pedig egyaránt népszerűek voltak az ismert technológiai vállalatok, valamint az energiaszektor részvényei is. Nem meglepő módon a koronavírus-járvány miatt a gyógyszerkutatással és vakcina fejlesztéssel foglalkozó vállalatok részvényei is kedveltek voltak.
A Takaréknál a hazai börze legnagyobb aktivitású részvényei voltak az érdeklődés homlokterében – kiemelten az OTP, Mol, Richter részvényei -, külföldi viszonylatban pedig a technológia szektor nagyágyúi, illetve a komoly áresést elszenvedő légiszállítás-ipar kiemelkedő, közismert nevei – Apple, Amazon, Tesla, valamint American Airlines, Lufthansa.
Az Erste ügyfelei körében a Budapest Értéktőzsdén (BÉT) az OTP-részvények iránt volt a legnagyobb kereslet, de a Mol és Richter papírjait is sokan vásárolták. Az amerikai piacokon a technológiai szektor volt a legvonzóbb a hazai lakossági befektetők számára, ezt követte a bankszektor, az élelmiszeripar, végül olyan válság sújtotta ágazatok, mint a légiközlekedés és a szállodaipar. A német piacon a technológia, vegyipar/gyógyszeripar, autógyártók részvényei voltak a legnépszerűbbek. A befektetési alapok közül is a technológiai, egészségügyi és globális részvényalapokat vették a legtöbben.
Érdekes módon a csaknem 370 forintig emelkedő euró-árfolyam, a rekord gyenge forint a lakossági befektetők közül keveseket mozgatott meg. A kisbefektetők körében a hevesen mozgó devizapiac, annak komplexitása, pótlólagos fedezetigénye miatt inkább hátrébb szorul a népszerűségi sorban, mintsem az egyszerűbbnek tekintett és vélt részvénykereskedelem. Sok esetben a „vedd meg és tartsd” befektetési elv jellemzően felülírja a devizapiac meglovagolásának vágyát a kisbefektetők megközelítésében – mondják a Takarékbanknál.
A brókercégek korlátozásokat hoztak, ezzel csökkent a mozgástér – tette hozzá ehhez az Erste. Az emelkedés elején és a végén erősödött a kereskedés, a nagy magasságokban azonban egyrészt nem volt likviditás (óriásira tágultak a spreadek), másrészt olyan csapkodás volt, hogy abban nem sokan vettek részt. Ennek ellenére az Ersténél továbbra is erős a kereslet a nem forint alapú befektetések iránt.
Az állampapírok korábbi népszerűsége is visszaesett a tőzsdei vérfürdők idején. A Takarékbanknál visszaesett a kereslet irántuk, igaz, csak átmenetileg, most már ismét vásárolják az ügyfelek a biztonságos értékpapírokat. Ennek is van nyoma az MNB statisztikáiban, a háztartások márciusban és áprilisban csaknem 166 milliárd forintot vontak ki az állampapír-piacról. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) pedig át is írta az idei finanszírozási tervét, amelyben a korábbi nettó kibocsátás helyett már azzal számol, hogy 800 milliárd forintnyi lakossági állampapír-lejárat nem újul meg az idén.
Voltak olyan kisbefektetők is Magyarországon és máshol a világon, akik akár a legkockázatosabb szektorokba, csőd szélén lévő cégekbe, vagy hajóutakat szervező, légi közlekedéssel foglalkozó társaságokba fektettek be. A Hold Alapkezelő nemrég tartott sajtóbeszélgetésén elhangzott, hogy kizárólag a kisbefektetőknek köszönhető, hogy olyan strukturális problémákkal küzdő cégek árfolyama is felment a válság idején, mint például a Royal Caribbean. Bilibók Botond, az alapkezelő ügyvezető igazgatója akkor arra figyelmeztetett, tízből kilenc kisbefektető a végén rosszul jár az ilyen döntésekkel.
A Takarékbanknál azt az elvet vallják, hogy a részvénybefektetés komoly megtérüléssel kecsegtethet hosszú távú részvénytulajdonosi elköteleződéssel és szemlélettel. Ugyanakkor jelen pillanatban az is tapasztalható, hogy a gyorsan visszarendeződő, és felfelé korrigáló árfolyamok láttán a kisbefektetők közül sokan a teszik ismét pénzzé viszonylag rövid időn belül megkeresett többszázalékos nyereségüket.
Az Ersténél is hasonló a helyzet. Azok, akik jókor szálltak be, már elkezdték realizálni a nyereséget, de ők sem hagyják el a piacot, hanem rotálnak a szektorok között, illetve keresik azokat a szektorokat, amelyek mostanában lemaradtak és várhatóan később emelkedni fognak. Illetve sokan vannak azok is, akik az ingadozó árfolyamokon akarnak nyerni, és gyors pozíciókkal operálnak.
Forrás: napi.hu