Site icon Mai Világ

„Új Amerikai Évszázad Projekt”- Így hozzák létre hamis okokkal a háborúkat

Hirdetés

Hogyan vezetett hamis titkosszolgálati információkra alapozva a közel-keleti háborúk megindításához, Irak megszállásához, majd Afganisztán, Szíria, Líbia megtámadásához az a TERV, amit „Új Amerikai Évszázad Projektnek” neveznek és amiről a világ közvéleménye  99%-a mai napig semmit sem tud.

Pedig 2001.szeptember 11-el vette kezdetét és Donald Trump 2018.december 20-i kijelentésekor sem ért még véget! Még akkor sem ha az amerikaiak Szíriából való hazahozataláról és az afganisztáni haderő létszámának csökkentéséről döntött!

Ha már tényleg kivonulnak az amerikaiak végre Szíriából… az aktuális eseményekhez is kapcsolódik. Mára sokan elfelejtették, sőt nem is ismerik azt a tervet, aminek részeként háborút indítottak Irak, Afganisztán, Szíria, Líbia, Jemen ellen….

Mindezt hamisított információkra, az ENSZ és a világ megtévesztésére alapozva….
2001. 9/11 létrehozása csak a kezdet volt…, sőt Iraknak és Saddam Husseinnek soha nem voltak tömegpusztító fegyverei, Líbia és Kadhaffi még ma is békében élhetne, Szíriában soha nem robbant volna ki az egyik legpusztítóbb háború és Jemen nem lenne jelenleg a Föld legsúlyosabb humanitárius katasztrófája…
A mostani bevándorlási invázió nem is létezne… De létezik, mert ez volt a terv!
Abban a hónapban, amikor Szaddám bejelentette, hogy leváltja a dollárt, a „Projekt egy új amerikai évszázadért” elnevezésű szervezet, aminek történetesen tagja volt Dick Cheney, „Amerika védelmi stratégiáinak, erőinek és erőforrásainak újjáépítése az új évszázadra” címen dokumentumot bocsátott ki.
F. William Engdahl – A gondolatgyárak című könyvéből részlet – Miként manipulálja egy láthatatlan hatalom a politikát és a fősodratú médiát:

A szerző könyvének 8. fejezete ismerteti a demokrata párti Új Amerikai Biztonság Központja (Center for New American Security) nevű gondolatgyárat. Ennek léte, írja Engdahl, bizonyítja, hogy a demokrata pártiak is lehetnek héják.

A fejezet első alfejezetének címe: Változás…?

Hirdetés

A 2008. novemberi elnökválasztáson Barack Obama a két nagy amerikai párt egyikének első fekete bőrű jelöltje legyőzte republikánus kihívóját, John McCaint. Obama választási kampánya egyetlen szóból állt: Változás!Nyolcévnyi Bush- és Cheney-kormányzás után az amerikaiaknak láthatóan teljesen elegük lett az Egyesült Államok agresszív háborújából Afganisztánban és Irakban.

Elegük lett a terror elleni háborúból. Változást akartak.

A választási kampányban Obama megígérte, hogy hazahozza Irakból a katonákat, és Kubában bezárja a CIA guantánamói kínzótáborát. Magabiztosan azt is megígérte, hogy az ország gazdaságát talpra állítja az 1930-as évek depressziója óta bekövetkezett legnagyobb összeomlás után.

Mielőtt még elnökként nyugodtan elrendezkedett volna az ovális irodában, a norvég parlament bizottságától megkapta a Nobel-békedíjat. Úgy tűnt, hogy Amerika végre visszatér a demokratikus értékekhez, a béke és a fejlődés megvédéséhez. Egy rövid időre a világ örömmámorban látszott úszni.

2015 elején, Obama elnökségének hatodik éve után a dolgok teljesen máshogy néztek ki. Ő lett az újabb kori amerikai történelem legnépszerűtlenebb elnöke, azaz még George W. Bushnál is népszerűtlenebb volt. 

Gazdaságpolitikáját ugyanazon Wall Street-i bankárok diktálták, akik felelősek voltak a 2008-as pénzügyi válságért, kezdve a Citigroup és a Goldman Sachs emberével, Robert Rubinnal. Obama csapata, ahelyett hogy az adófizetők pénzét a felújítást igényelő infrastruktúrába fektette volna, azaz autópályákba, hidakba, expresszvonatokba, a vízellátásba vagy az elektromos hálózatba, mindent elkövetett, hogy azt a Wall Street bankjainak adja „segítségként”.

Hirdetés

Hat évvel a válság és Obama hivatalba lépése után az amerikai gazdaság még mindig nem érte el a 2006-os szintet. 2014 decemberében egy független közgazdász, John Williams a valódi munkanélküliséget, vagyis azokat is beszámítva, akik már feladták a munkakeresést, 23 százalékra becsülte. Mint hangsúlyozta, a munkaügyi minisztérium politikai nyomás hatására mindenfajta definíciós trükkökkel alacsony értéken tartotta a tényleges munkanélküliségi arányszámot. Amerikában a harmincas évek nagy depressziója óta még soha nem volt 23 százalékos munkanélküliség, ami azt jelentette, hogy csaknem minden negyedik munkavállaló állás nélkül volt.

Engdahl ezután rátér Obama külpolitikai rejtélyére. A szerző már kezdő mondatában leszögezi, hogy az Obama-kormány legveszélyesebb kudarca a külpolitika volt.  A Nobel-békedíjas elnök világszerte még több háborút indított meg, mint elődje, George W. Bush.

Elsőként a meglepő afganisztáni „surge”-re, azaz „felszökkenésre” került sor, amely kifejezést arra értették, hogy az Afganisztánban lévő katonák számát további 30 ezerrel megnövelték.

Ezt Pet­raeus tábornok és a demokrata párti háborús héják tanácsolták neki, mégpedig azzal, hogy sürgősen hajtsa végre. Amikor Petraeus tábornok az Irakban állomásozó amerikai haderők parancsnokaként a felkelés leverésének olyan stratégiáját választotta, amelyet „alacsony intenzitású háborúzásnak” neveztek, Obama ezt azzal viszonozta, hogy Petraeust az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok főparancsnokává tette, és ő volt az, aki felügyelte a „surge”-öt. 2011-ben Petraeust a CIA főnökévé tették, mígnem egy évvel később belekeveredett egy szexbotrányba, és ezért távoznia kellett.

Obama elnöksége idején az amerikai titkosszolgálatok – a titokban az amerikai kongresszus által engedélyezett finanszírozással, valamint szaúd-arábiai és katari pénzekkel – megindították az úgynevezett „arab tavaszt”.

Hirdetés
Hirdetés

Ez utóbbi 2010 decemberében, Tunéziában kezdődött. 2011 elején Washingtonból kiképzett kádereket vittek az egyiptomi felkelésekhez és tüntetésekhez.

Egy 2011. február 4-én Kairóban, zárt ajtók mögött tartott találkozó alkalmával a NATO megszervezte Líbiában és Szíriában a véres arab tavasz megindítását. Ezek eredményei katasztrofálisak lettek, és nemcsak a világbéke, hanem az Egyesült Államok hosszú távú nemzeti érdekei szempontjából is.
Azt követően, hogy több kísérlet után kudarcot vallott az a próbálkozás, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnököt erőszakkal űzzék el hivatalából, Washington elhatározta, hogy a későbbi Iszlám Államot Irakban és Szíriában titokban finanszírozza, dzsihadistáit kiképzi. Őket amerikai és izraeli speciális egységek gerillaharcra és borzalmas terrorcselekmények elkövetésére képezték ki titkos török támaszpontokon, majd pedig az Iszlám Állam csapataihoz küldték őket.

De az Obama-kormány nem csak a Közel-Keleten fejtette ki illegális tevékenységét. Amikor Ukrajna demokratikusan megválasztott elnöke, Viktor Janukovics 2013 novemberében bejelentette, nem a társult EU-tagságot fogadja el, hanem egy jobb ajánlatot Oroszországgal és az Eur­ázsiai Gazdasági Unióval történő együttműködést, az Obama-kormány néhány órán belül színes forradalmat robbantott ki, amelyet ezúttal az Euromajdan-tiltakozásnak neveztek.

Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium Európáért felelős államtitkára és Geoffrey R. Pyatt kijevi amerikai nagykövet a szó szoros értelmében egy Washington által megtervezett puccs feltételeit vetették papírra 2014 februárjában.
Néhány órával korábban még Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a konfliktus diplomáciai megoldását követelte. Washington és az Obama-kormányban helyet foglaló háborús héják viszont hallani sem akartak a békéről, hanem polgárháborút akarta kirobbantani Ukrajnában. A németek, teszi hozzá Engdahl, egyértelműen a program rossz oldalán álltak. Sokan várták azt, hogy a háborúbarát neokonzervatívok – vagy neokonok, ahogyan röviden ellenfeleik nevezték őket – Obama 2009. januári elnökké válásával eltávoznak a kormányból.

Bush elnökségének katonapolitikája messzemenően egy befolyásos republikánus gondolatgyár, a Project for a New American Century (Új Amerikai Évszázad Projekt – PNAC) munkája volt.

A neokonok 2000-ben azzal váltak ismertté, hogy az új, Bush–Cheney-elnökségnek kidolgozták azt a tanulmányt, amely ezt a nevet kapta: Újjáépíteni Amerika védelmét: stratégiák, erők és erőforrások egy új évszázadra.
Ezt egy olyan gondolatgyár adta ki, amelyet 1997-ben Cheney hívott életre. Cheney abban az időben a Halliburton, a világ legnagyobb katonai támaszpont-építő és kőolajmező-szolgáltató vállalatának a főnöke volt. Az 1991-es iraki háború idején Cheney George H. W. Bush elnök kormányának a védelmi minisztere volt. Az említett gondolatgyár a 2007-ben alapított PNAC volt.
Alapító tagjaihoz tartozott Cheney mellett William Kristol és Robert Kagan, a két neokon. Az utóbbinak felesége, Victoria Nuland a 2014-es ukrajnai államcsíny idején az amerikai külügyminisztérium kétes hírű tisztségviselője volt.

A PNAC kinyilvánított célja a globális vezetés biztosítása Amerikának, valamint a katonai erő és az erkölcsi egyértelműség politikája.

Ahogyan David Rockefeller trilaterális bizottsága Carter elnök hivatala idején a hetvenes években az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikáját szó szerint irányította, ….
ugyanazt tette Bush elnök idején a PNAC Dick Cheney-n, Donald Rumsfelden, Paul Wolfowitzon és Richard Perle-en át az elnökség minden fontos politikai posztján.

A PNAC-hoz tartozott még a vezető republikánus háborús héja John McCain szenátor és későbbi amerikai elnökjelölt.
A PNAC azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy lobbista munkájával elérje a Pentagon hadi kiadásának igen jelentős növelését.

A 2001. szeptember 11-i támadások tökéletes hátteret szolgáltattak mindehhez. Később derült ki, hogy a PNAC-tagok az elnöknek és a nyilvánosságnak hamis titkosszolgálati ismereteket mutattak be, amelyekkel az USA-t háborúba csalták Szaddám Huszein ellen.

Szaddám Husszein mindig is Oszama bin Laden elszánt ellenségének számított, és azt a vádat, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak, sohasem bizonyították.
A PNAC-nak az anyagiakat elsősorban két adómentes alapítvány nyújtotta, és mindkettő szorosan kapcsolódott az amerikai hadiiparhoz: a Lynde és Harry Bradley Alapítványon és a John M. Olin Alapítványon át.

Mindkét alapítvány ezenkívül számos más washingtoni neokonzervatív gondolatgyárat finanszíroz.

https://youtu.be/X_us7Jwqm5I
https://youtu.be/e_utgmBk9OU
https://maivilag.com/2018/04/9-11-porra-lett-vagy-sem-a-world-trade-center-hihetetlen-a-legujabb-elmelet/
Hirdetés
loading...
Exit mobile version