Újabb ajtónak csapódás: az MSZP-s Kunhalmi Ágnes arról beszélt az ATV-ben, hogy a világ egyik legrangosabb egyetemén általános iskolai alapműveleteket oktatnak majd.
Kunhalmi Ágnes úgy volt éveken keresztül az MSZP oktatáspolitikusa, hogy még felsőfokú végzettséggel sem rendelkezett. A turpisság persze nem derült ki egyből, hiszen az önéletrajzában nemhogy egy, de egyenesen két diploma birtokosaként tüntette fel magát. Aztán korának Karácsony Gergelyeként csak lebukott azzal, hogy nem rendelkezik nyelvvizsgával. Márpedig a nélkül legalább annyira bajos diplomát szerezni, mint felnőttként gimnáziumi diákigazolvánnyal bliccelni a BKV-n. Kunhalminak természetesen utóbbi mutatvány is sikerült.
Kunhalmi „szovjetlány” elvtársnő aztán felfelé bukott a pártlétrán, így ma már ő az MSZP társelnöke. Az oktatáspolitika iránti – MTVA-s ajtókat meghazudtoló – nyitottsága azonban olyannyira megmaradt, hogy az Egyenes Beszédben meg is szakértette a Fudan létjogosultságát és tudományos élethez való hozzáadott értékét.
„És hát oktathatnak a Fudanon egyébként olyan dolgokat, mint az, hogy kétszer kettő négy, vagy kutathatnak olyan dolgokat, amik nagyon fontos az egész világ tudományossága szempontjából.”
Szóval még egyszer: Kunhalmi Ágnest, az MSZP egykori oktatáspolitikusát hallhattuk. Köszönjük a figyelmet!
Mi persze nem vagyunk annyira járatosak ilyen tudományos kérdésekben, mint Kunhalmi, a kamutájszólások akadémiai szakértője. Ámde azt sejtjük, hogy a Fudan a világ 31. legjobb egyetemeként a matematikai alapműveletek átadásánál azért némileg bonyolultabb kérdésekkel foglalkozik. Mondjuk legalább olyan nehézségi szintű feladványokra keresi a választ, mint például ha Kunhalmi Ágnes az MSZP társelnöke, akkor vajon hogy hívhatják a párt másik vezetőjét? (A helyes megfejtők között alig használt MSZP-s párttagkönyveket sorsolunk ki.)
Természetesen azt is megértjük, hogy a baloldal hivatalos ideológiájaként szolgáló tudományos szocializmus jelenlegi álláspontja szerint egyetemekre voltaképpen nincs is szükség. „Engem nem feltétlenül egy diploma tesz akár jogásszá, vagy akár villamosmérnökké” – jelentette ki ugyanis a finn oktatási modell földi helytartója, Fekete-Győr András az ATV-ben [utalva ezzel arra, hogy a szintén momentumos Hajnal Miklós diploma nélkül is közgazdászként hivatkozott önmagára – a szerk.]. Fekete-Győr szavai arra engednek következtetni tehát, hogy az egyetemek mostantól érvényüket veszítették, hiszen nem a diploma teszi a villamosmérnököt. Hanem mondjuk az érzés.Aki villamosmérnöknek érzi magát, aki az identitását villamosmérnökként határozza meg, az villamosmérnök.Ehhez pedig diplomát kiállító intézményre a legkevésbé sincs szükség – ezt nehézfejű ókonzervatívokként is muszáj belátnunk.
És ugyan még nem írták ki Fudan-ügyben a népszavazást, hogy lenni vagy nem lenni, de ha az ideköltöző egyetem – akár egy szemeszter alatt is – képes lenne némi értelmet csepegtetni Kunhalmiba és Fekete-Győrbe, akkor mi a magunk részéről akarjuk a Fudant. Lehetőleg máma még.
Forrás: drot.info