A jelenlegi rendszertől eltérő módon oszthatják el a jövőben a 13. és 14. havi nyugdíjat – erre utalt Kármán András pénzügyminiszter a Kossuth Rádióban. A kormány egyelőre nem hozott végleges döntést, de felmerült, hogy a pluszjuttatásoknál nagyobb szerepet kapjon a rászorultság.
A felvetés lényege, hogy a jövőben nem feltétlenül ugyanakkora arányban részesülne a kiegészítő juttatásokból az, aki havi 120 ezer forintos nyugdíjat kap, mint az, akinek 500 ezer forintos ellátás jár. Kármán András ugyanakkor hangsúlyozta, hogy konkrét kormányzati döntés még nincs.
Több millió nyugdíjast érinthet az esetleges változás
A pénzügyminiszter nyilatkozata alapján olyan rendszer is elképzelhető, amelyben az alacsonyabb nyugdíjból élők arányosan nagyobb támogatást kapnak, miközben a magasabb ellátások esetében korlátoznák a pluszkifizetés nagyságát.
A részletek azonban még nem ismertek. Egyelőre nincs meghatározva, milyen jövedelmi határnál változna a számítás, és az sem, hogy pontosan milyen módszerrel állapítanák meg a 13. és 14. havi juttatás összegét.
A jelenlegi szabályok szerint a 13. havi nyugdíj megegyezik az érintett személy egyhavi rendes nyugdíjával. A 14. havi nyugdíj bevezetése fokozatosan történik: 2026 februárjában annak egynegyedét, vagyis egyheti nyugdíjnak megfelelő összeget kaptak a jogosultak.
Ez a jelenlegi rendszerben jelentős különbséget jelent a nyugdíjasok között. Egy 500 ezer forintos havi ellátásban részesülő például 500 ezer forint 13. havi nyugdíjra jogosult, míg egy 120 ezer forintos nyugdíj esetében ugyanez az összeg 120 ezer forint.
A most felvetett változtatás éppen ezt a különbséget mérsékelheti, ha a kormány végül a rászorultsági szempontok nagyobb súlya mellett dönt.
Nem a 13. és 14. havi nyugdíj megszüntetéséről született döntés
Fontos, hogy Kármán András nem a két juttatás eltörlését jelentette be. A nyilatkozat alapján egyelőre inkább annak lehetősége merült fel, hogy a jelenlegi számítási rendszert alakítsák át.
A változás ugyanakkor több millió nyugdíjast érinthet, ezért a részletszabályoknak komoly jelentőségük lehet. Egyelőre az sem ismert, hogy a magasabb nyugdíjak esetében milyen korlátozást vezetnének be, illetve milyen szempontok alapján számolnák ki a pluszjuttatást.
Vita a nyugdíjrendszer jövőjéről és Brüsszel szerepéről
A nyugdíjrendszer átalakítása körül politikai vita is zajlik. Szalai Piroska, a Fidesz képviselője korábban arról beszélt, hogy az Európai Bizottság által szorgalmazott reformok között a magyar 13. és 14. havi nyugdíj kérdése is szerepelhet.
A Fidesz politikusa szerint a változtatás alatt Brüsszel azt érti, hogy a két extra nyugdíjkifizetés megszűnne. Ennek jelentős hatása lenne az idősek éves jövedelmére.
Az idézett számítások szerint a 13. havi nyugdíj megszüntetése önmagában 8,2 százalékos, míg a 14. havi nyugdíj egynegyedének eltörlése további mintegy 2 százalékos éves csökkenést eredményezne. Egy átlagos saját jogú öregségi nyugdíjas esetében ez az idei évben körülbelül 327 ezer forintos kiesést jelentene.
Szalai Piroska szerint ezt a kiesést a 200 ezer forintos nyugdíjas Szép-kártya sem ellensúlyozná. A nyilatkozatban arra is kitért, hogy a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelése csak egy szűk kör számára jelentene érdemi kompenzációt.
Magyar Péter 120 ezer forintra emelné a minimálnyugdíjat
Mindeközben Magyar Péter közösségi oldalán arról számolt be, hogy terveik szerint 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelnék az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
A Tisza Párt vezetője szerint ezzel több százezer idős ember nyugdíja emelkedhetne jelentősen, egyes esetekben akár a duplájára is.
Magyar Péter azt is közölte, hogy a nyugdíjasoknak tett további vállalások megvalósításának előkészítését szintén megkezdték. A végleges döntésekről azok megszületése után ígért tájékoztatást.
A 13. és 14. havi nyugdíj jövőbeni számítása tehát továbbra is nyitott kérdés. A következő időszakban az lehet a legfontosabb, hogy megszületnek-e a konkrét kormányzati döntések, és ha igen, pontosan milyen feltételek mellett változik a jelenlegi rendszer.