Resperger István szerint augusztusra kimerül mindkét fél hadműveleti képessége az ukrajnai háborúban. Ezután kialakulhat egy tartós frontvonal, amelynek mentén a szemben álló felek továbbra is egymást lövik majd, ahogy az történt 2014 és 2022 között. Ha viszont az ukrán ellentámadás áttöri az orosz védvonalat, az vérfürdőhöz vezethet.
Interjút adott Resperger István ezredes, egyetemi tanár a Ma7 felvidéki magyar hírportálnak a régóta várt ukrán ellentámadással kapcsolatban. Mint ismert, sokan tavaszi offenzívára számítottak, ám a támadás a mai napig nem indult meg. A Ma7 elsősorban ennek okát kereste, de arra is rákérdeztek, mekkora esélye van az ukránoknak az áttörésre.
„A SIKERES ELLENTÁMADÁSHOZ AZ IS KELLENE, HOGY A FRONTVONALBAN HARCOLÓ DANDÁROK SZILÁRDAN TARTSÁK AZ ARCVONALAT, ÉS AMIKOR MEGINDULNAK A TÁMADÓ DANDÁROK, A FRONTVONALBAN ÁLLÓ CSAPATOK IS FELFEJLŐDJENEK AZ OFFENZÍVÁHOZ”– vélekedett Resperger István.
Hozzátette: „Ezzel szemben azt látjuk – főleg a donyecki területen –
nagyon nagy a vesztesége az ukránoknak, vagyis azoknak az erőknek, melyek biztosították volna a támadó műveletet, legalább 25–40 százalékát elveszítették.”
Az ezredes azt is megjegyezte, az ukránok még mindig hátrányt szenvednek a tüzérségi eszközök tekintetében, a légvédelmi rakétáik pedig kifogyóban vannak, „ezért egy ilyen nagy műveletnél, ha tíz dandárt megindítanak, a támadó erők légi oltalmazása csakis úgy lehetséges, ha az arcvonalból vagy a hátországból vonnak el légvédelmi eszközöket, azt viszont az oroszok könnyen kihasználhatják”.
Az ukránoknak ráadásul kevés bevethető repülőgépük van, körülbelül 50-60, amely támogathatná a hadműveletet. Resperger szerint „ezért kért Zelenszkij a legutóbbi körútján F–16-osokat. A tavaszi, nyári ellentámadást nézve azonban ez már a veszett fejsze nyele”. A pilóták kiképzése, a repülőeszközök áttelepítése ugyanis alsó hangon fél év, de a logisztika megtanulása még ennél is több időt vesz igénybe.
„AZ UKRÁNOK KÉTSZÁZ F–16-OST KÉRTEK, NINCS ENNYI HALLGATÓJUK AZ EGYETEMEKEN, AKIK REPÜLŐ SZAKON TANULNAK”– tette hozzá.
Az egyetemi tanár nem tartja valószínűnek, hogy ezt a hiányt külföldi pilótákkal lehetne pótolni, hiszen ők zsoldosnak minősülnének. Bár hozzátette, kiskaput jelenthetne, ha külföldi pilóták kapnának nagyobb számban ukrán útlevelet. „A háborúban már sok zsoldos kapott ukrán állampolgárságot, de nem hiszem, hogy azt meg merné lépni a Nyugat, hogy például amerikai pilóták ukrán útlevéllel tömegesen harci cselekményekben vegyenek részt” – vélekedett.
„BAHMUT VALÓJÁBAN MÁR AKKOR ELESETT, AMIKOR AZ OROSZOK KÉT OLDALRÓL BEKERÍTETTÉK, ÉS FOLYAMATOS TÜZÉRSÉGI TŰZ ALATT TARTOTTÁK A VÁROST”
– jelentette ki Resperger, aki szerint a város elestét a három-négyszeres orosz tüzérségi fölénnyel lehet magyarázni.
„A város védelme egy elhibázott politikai döntés következménye volt,
HA IDŐBEN KIÜRÍTIK, MEGELŐZHETTÉK VOLNA A VESZTESÉGEKET, ÉS JELENLEG JÓVAL STABILABB LENNE AZ UKRÁN FRONTVONAL A TÉRSÉGBEN”
– húzta alá.
Az ukránok belgorodi betörésével kapcsolatban azt mondta, némileg sikerült ellensúlyozniuk vele Bahmut elestét, vagyis a pszichológiai hadviselés klasszikus példáját láthattuk.
Azzal kapcsolatban, hogy a kijevi vezetés a hírek szerint délen az orosz csapatok kettévágására készül, elszakítva a Krímet a Donbasztól, Resperger úgy fogalmazott: „augusztusra kimerül mindkét fél hadműveleti képessége, utána szünetre lesz szükség.
AKÁRMENNYIRE IS SIKERES LESZ EZ AZ UKRÁN OFFENZÍVA, ÉS ESETLEG KIJUTNAK AZ AZOVI-TENGERHEZ, MEGISMÉTLŐDIK A BAHMUTI HELYZET, HISZEN KÉTOLDALT OROSZ CSAPATOK LESZNEK TÜZÉRSÉGGEL. AZ ELFOGLALT TERÜLETEKEN A CSAPATOKAT EL KELL LÁTNI, TEHÁT CSAPDAHELYZET EZ IS”.
Az ezredes nem hiszi, hogy az ukránok átjutnak az oroszok védelmi rendszerén, szerinte bizonyos „irányokban nagy területeket nyerhetnek, de mivel az oroszok már létrehoztak hadműveleti és stratégiai tartalékokat, azzal el tudják szigetelni ezt a betörést, és vissza tudják állítani az eredeti helyzetet.
EZ VÉRFÜRDŐT EREDMÉNYEZHET MINDKÉT RÉSZRŐL”.
Az sem valószínű, hogy a sikertelen hadművelet után újra tudnának próbálkozni az ukránok, hiszen az ország „hadra fogható tartalékai vészesen megfogyatkoztak, hasonló erőfeszítésre hosszabb távon aligha lesz képes”.
Resperger azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy ahol „kifáradnak a felek, kialakulhat egy tartós frontvonal, ennek mentén továbbra is egymást lövik majd, ahogy az történt 2014 és 2022 között”.
Az egyetemi tanár azt viszont tisztázta:
„AKÁRHOGY IS VÉGZŐDIK A HÁBORÚ, GYŐZTESE NEM LESZ,
hiszen gyakorlatilag mindent bevetettek, a semmiért. Nézzük meg, hogy néz ki most Bahmut egy drónról filmezve: minden szétlőve, elpusztítva.”
Forrás: