Hiába jelentették be a baloldali pártok a közös jelöltállítást, valójában csak most kezdődik a marakodás a különböző pozíciókért, a bukott kormányfő diktálná a feltételeket.
Egy erőltetett taktikai együttműködés előbb-utóbb széthullik, önkormányzati szinten már látszik, hogy nehézséget és feszültséget okoz az összefogás a baloldalon – mondta a Magyar Hírlapnak Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője.
„Gyurcsány Ferenc célja egyértelmű: a DK mint legerősebb ellenzéki párt maga alá akarja gyűrni a többi balliberális pártot” – jelentette ki Párkányi Eszter. Az Alapjogokért Központ elemzője emlékeztetett, a bukott kormányfő 2017 szeptemberében még úgy fogalmazott, nem igaz, hogy a közös lista a győzelem receptje, majd hozzátette, szerinte azok a pártok támogatják az összefogást, amelyek önállóan nem tudnák átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
Az elemző szerint az, hogy a DK elnöke az év elején újra bedobta az összefogás szükségességét, azt jelzi, hogy a DK hegemóniára törekszik. „A közös lista, közös jelöltek és közös miniszterelnök-jelölt most a Demokratikus Koalíció érdeke, hiszen ők diktálnák a feltételeket” – fogalmazott Párkányi, ugyanakkor véleménye szerint Gyurcsány feltételeihez a Momentum Mozgalomnak is lesz egy-két szava. Ennek előszele lehet a gödi összefogásban kialakult feszültség, ami azt mutatja, hogy a két legnépszerűbb ellenzéki párt között folyik a verseny a vezető pozícióért.
Az Alapjogokért Központ szakértője hangsúlyozta, Gyurcsány a magyar közélet legmegosztóbb és legambivalensebb politikusa. „Továbbra is ő a legelutasítottabb közéleti szereplő, aki gyakorlatilag bukása óta egy kellemetlen személy a balliberális oldalon, mégsem tudják őt megkerülni” – mondta Párkányi, hozzátéve, a DK elnöke egyúttal remek stratéga, hiszen mind az őszödi beszéd, mind a 2006-os rendőrterror és bukott miniszterelnöksége ellenére is nemhogy a felszínen tudott maradni, de pártja mégiscsak a legerősebb ellenzéki erővé lépett elő. Hogy ma így állnak az erőviszonyok, ahhoz természetesen az is kellett, hogy a Jobbik a magyar politikában nem látott pálforduláson ment keresztül, elveszítve szavazói jelentős részének támogatását.
Hirdetés
Párkányi kijelentette, a közös indulási szándék csütörtöki bejelentése nem jelenti a háborúskodás végét, inkább most veheti igazán kezdetét a küzdelem a pozíciókért. Leginkább azoknak a pártoknak az érdeke az összefogás, amelyek a jelenlegi állás szerint nem jutnának be a parlamentbe, vagy legalábbis kétséges, hogy át tudják lépni a bejutási küszöböt. E pártok közé az LMP-t, az MSZP-t, a Párbeszédet, illetve a Jobbikot sorolta. Utóbbi kapcsán meg is jegyezte, Jakab Péter pártelnök nemrégiben tett bejelentésével, miszerint hajlandóak közösen jelölteket állítani a többi ellenzéki párttal, hivatalosan is megérkezett a balliberális oldalra.
„A 2022-es országgyűlési választásig még sok víz lefolyik a Dunán, mindenesetre az kijelenthető, hogy abban az esetben, ha az ellenzék valóban közösen indulna és leváltaná a jelenlegi kormányt, akkor megszűnne az elmúlt tíz évben tapasztalható politikai stabilitás, amely egyébként feltétele a gazdasági stabilitásnak” – hangsúlyozta az elemző.
Szerinte minél több párt vesz részt egy kormánykoalícióban, annál bizonytalanabbá, nehézkesebbé válik a kormányzás, amelyre számos példát lehet felmutatni Nyugat-Európában. Egy erőltetett taktikai együttműködés előbb-utóbb széthullik, önkormányzati szinten már most látszik, hogy nehézséget és feszültséget okoz az összefogás a baloldalon. Ez azonban ne tévesszen meg senkit. Bár elszámolási viták lehetnek, a jobboldalnak úgy kell készülnie, hogy 2022-ben a balliberális oldalon közös lista lesz, továbbá közös egyéni képviselőjelöltek állnak majd szemben a Fidesz-KDNP aspiránsaival.
Forrás: Magyar Hírlap
loading...
