Internetes csalás. Ismerős a fogalom? Évről évre egyre többen esnek bele, mégis létezik a jelenség.
De honnan tudhatjuk, hogy egy honlap megbízható vagy átverés? Mikor használják ki egészségi állapotunkat? Kik vannak a legnagyobb veszélyben? A webbeteg.hu utánajárt, lássuk.
Tény: az internetes csalások fénykorukat élik. És ez nem is olyan meglepő, ha belegondolunk abba, hogy manapság alig van olyan háztartás, ahol ne lenne internet. A 21. században a technológiai újítások hihetetlenül gyorsan bekövetkeznek, ezért a felhasználóknak nem mindig egyszerű tartani a lépést. A csalók célközönsége éppen ezért legfőképp sok szabadidővel rendelkező, ám az online világban kevésbé jártas emberek.
A csaló honlapok jellemzői:
Általában valamilyen csodaszert próbálnak eladni a gyógyulás vagy a fiatalság megőrzésének reményében. Ám mindig vannak gyanús jelek, amelyek arra engednek következtetni, hogy átveréssel állunk szemben.
Nem csupán az a csalás, ha semmit sem kapunk a pénzünkért, hanem az is, ha többet állít a honlap a termékről, mint amit valójában tud. Előfordulhat, hogy a vevő megkapja az árut, ám – nem megbízható forrásból beszerezve – jó eséllyel hatástalan terméket kap a pénzéért cserébe.
Fontos tudni, hogy Magyarországon gyógyszert az interneten is csak valódi patikák forgalmazhatnak, így amennyiben a webshop mögött gyógyszertár áll, ugyanannyira bízhatunk egy vásárlásban, mintha személyesen mennénk be a patikába. Amennyiben nem patikai oldalról van szó, akkor különböző vitaminokat, étrendkiegészítőket, kozmetikumokat szerencsére az esetek többségében szintén nyugodtan vásárolhatunk. Sok más, elsősorban külföldi oldalakról forgalmazó weboldal esetében azonban ez nincs így!
Van több olyan jel, ami alapján egyértelműen azt lehet tanácsolni, hogy semmiképp ne vásároljanak ezeken az oldalakon:
- Ha a weboldal üzemeltetője vagy az áru forgalmazója rejtőzködik, nem azonosítható és nehezen elérhető. A csaló honlapok esetén nem lehet tudni, hogy a forgalmazónak mi a pontos címe, adószáma, ki a felelős személy, hogy érhetőek el, melyik országban üzemeltetik a weboldalt, hol lehet panaszt tenni. Amennyiben valaki reklamálni szeretne, akkor a forgalmazó pontos ismerete nélkül nem lehet hova fordulni, a fogyasztóvédelem is tehetetlen. A csaló honlapok leggyakrabban egy Európai Unión kívüli országban működtetik honlapjukat és vállalkozásukat, hogy ne lehessen utolérni őket.
- Ha a honlapon hivatkozott „szakértő” nem valós orvos, semmilyen más információt nem lehet róla tudni, kizárólag abból áll a „tevékenysége”, hogy az adott terméket ajánlja. Ha a hivatkozott „orvosokra” rákeresünk a Google-ben (pl. Hajdu Richárd professzor), akkor rendszerint kiderül, hogy semmit sem lehet tudni egy ilyen nevű orvosról, nincs munkahelye, rendelése, nincsenek tudományos publikációi, nem is létezik. Ma már minden tudományos intézménynek, szakmai szervezetnek van honlapja, így egy gyors kereséssel ellenőrizhető, hogy valóban megbízhatunk-e az ajánlókban.
- Ha a terméket ajánló „vásárlók”, kommentelők szintén kitalált személyek, illetve egy időszakban keletkeztek a hozzászólások. A képek általában bárki által megvásárolható fotók, amelyeken modellek láthatóak, ám ezt egy átlagos internetező nehezebben tudja ellenőrizni.
Gyanús jelek egy honlapon: sem a feltaláló orvosról, sem a tudományos kutatásokról,
sem a szakmai szervezetekről nem lehet megtudni semmit független forrásokból. A fényképeken modellek szerepelnek.
Vannak tipikus marketingfogások, amelyek szintén gyanút ébreszthetnek az ilyen weboldalakra látogatókban:
- Mindent gyógyít
- Teljesen elmúlnak a panaszok
- Forradalmian új szer
- Hihetetlen eredmény
- Garantált pénzvisszafizetés
- Utolsó lehetőség
- Csak a mai napon akciós
- Eltűntek a tumoros sejtek tőle
Ezek a kijelentések általában igazolhatatlanok, illetve orvosilag sem lehet őket alátámasztani. Hiszen ha léteznének ilyen csodaszerek, azt az általánosan elfogadott orvoslásban is használnák.
Legyünk tehát minél körültekintőbbek és figyeljünk a jelekre! Tájékozódjunk szakmailag és törvényileg is hiteles oldalakról, ahol az információátadás a cél, nem kizárólag egyes termékek eladása.
Forrás: WEBBeteg, Gorzsás Anita, újságíró