A legfrissebb államkincstári adatok szerint a kórházak lejárt adóssága június végére már elérte a 49,5 milliárd forintot – mondta Rásky László, az OSZ főtitkára lapunknak. A szakértő szerint, ha a folyamatok nem változnak, év végére ismét 100 milliárd forint közelébe emelkedhet a tartozásállomány.
Megjelent a friss kórházi adósságadat: június végén az összes tartozás elérte a 49,5 milliárd forintot – mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Csak a négy egyetemi klinikán 21,7 milliárd forintnyi kifizetetlen számla halmozódott fel – tette hozzá az ágazati szakértő.
A négy egyetem közül kilóg a Semmelweis Egyetem, amelynek az elmúlt években – elsősorban a pluszbevételei révén – sikerült a lejárt adósságát kétmilliárd forint alatt tartania.
Az egyetemi klinikák tartozásállománya június végéig:
- Szegedi Tudományegyetem: 6,4 milliárd forint;
- Semmelweis Egyetem: 1,4 milliárd forint;
- Pécsi Tudományegyetem: 7,8 milliárd forint;
- Debreceni Egyetem: 6,1 milliárd forint.
Rásky László szerint az egyetemi klinikák brutálisan magas adósságának oka elsősorban az ellátási szerkezetük. Ezekben a központi intézményekben rengeteg beteget látnak el. Példaként említette a Debreceni Egyetemet, ahol a múltból örökölt rossz finanszírozás is szerepet játszik a több mint hatmilliárd forintra nőtt adósság kialakulásában.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Debrecen, Pécs és Szeged esetében a tavalyi adósságrendezés után is 3–5 milliárd forint lejárt tartozás maradt, tehát az adósságmentes működést még a pluszforrásokkal sem tudták megközelíteni.
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint – ebben többnyire az Országos Kórházi Főigazgatóság alá tartozó intézmények szerepelnek – 27,8 milliárd forint lejárt tartozást mutatnak az intézmények költségvetési adatai.
Az államkincstár adatai szerint az adatszolgáltatásra kötelezett 530 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. A tartozással rendelkező intézmények száma júniusban 155 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 67 intézmény rendelkezett.
A kórházi adósság már májusban meghaladta a 42 milliárd forintot. A június végi, csaknem 50 milliárdos összintézményi lejárt adósság nem sok jóval kecsegtet– mondta lapunknak Rásky László.
Tavaly ugyanebben az időszakban mind volumenét, mind szerkezetét tekintve nagyon hasonló volt a tartozásállomány, és az év végére csaknem elérte a 100 milliárd forintot – tette hozzá az OSZ főtitkára.
Ha a folyamatok nem változnak, akkor ez idén sem lesz másképp, ami különösen annak fényében rossz hír, hogy a tavalyi 150 milliárd forint pluszforrás után idén újabb 80 milliárd forint beépülő többletforrás került az egészségügyi kasszába.
A várólisták csökkentését is ígérte Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. Eddig évente 5 milliárd forintot szántak erre, de a forrásokat sosem használták fel. Erre reagálva a szakértő kiemelte, hogy a várólisták ledolgozása csak úgy tud hatékonyan működni, ha a normatív finanszírozásnál jelentősen – minimum 20–25 százalékkal – magasabb összeget kapnak a kórházak a beavatkozásokért.
Ez viszont felveti azt a problémát, hogy a normatív finanszírozáson is emelni kellene. Az egészségügy jelenleg óriási humánerőforrás-hiánnyal küzd, ugyanakkor a HR-krízis nem oldható meg egyik napról a másikra. Az orvostechnikai cégek felkészültek arra, hogy ha lesznek többletbeavatkozások, akkor az eszközellátást biztosítsák. Rásky László szerint a többletteljesítményt úgy kell finanszírozni, hogy az ne növelje az adósságot, vagyis a beszállítók is hozzájussanak a szállított eszközök árához.
A miniszter alulbecsülte a többletforrások összegét
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a napokban egy parlamenti felszólalásában 75 milliárd forint többletforrásról beszélt, amit az egészségügy igényelne már júliusban. Ugyanakkor Rásky László szerint a miniszter alulbecsülte ezt az összeget.
A Magyar Államkincstár által közzétett adatok szerint június végén a gyógyító-megelőző ellátásoknál 67 milliárd, a gyógyszertámogatásoknál pedig 29 milliárd forintos túlköltés mutatkozott az előirányzathoz képest.
Ez önmagában 94 milliárd forintos hiányt jelent. Ha ehhez hozzávesszük a csaknem 50 milliárd forintos lejárt kórházi adósságot is, akkor már mintegy 150 milliárd forintos forráshiány rajzolódik ki– emelte ki Rásky László.
A Tisza-kormány többször hangsúlyozta, hogy évi 500 milliárd forint többletforrást szán a magyar egészségügyi ellátórendszerre. Rásky László szerint a költségvetés állapota alapján feltételezhető, hogy szigorú prioritási sorrendet állítanak fel. Azt már Hegedűs Zsolt elmondta, hogy az egészségügyben a bérfejlesztés elsőbbséget élvez. Ugyanakkor az érdekvédő reméli, hogy az intézmények műszaki fejlesztése, az elmaradt karbantartások és felújítások nagy része is hamarosan elindul az európai uniós forrásokból.
Az orvostechnikai eszközbeszállítók számára a finanszírozás javítása a kulcskérdés, amellyel párhuzamosan az adósságteher évközi rendezésére is számítanak. Ezenkívül arra biztatják az állami egészségbiztosítót, hogy dedikáljon forrást az innovatív technológiák befogadására, akár új, eddig nem alkalmazott finanszírozási megoldások révén is.
Hozzá kell nyúlni a gyógyászati segédeszköz szektorhoz is
Fontos lenne a gyógyászati segédeszközök (GYSE) területének rendezése is, mégpedig úgy, hogy első körben leválasztják a gyógyszerszabályozásról. A GYSE-ellátás lényegesen összetettebb és bonyolultabb, mint a gyógyszerfinanszírozás – véli Rásky László.
Fontos lenne a húszéves, elavult GYSE-szabályozás felülvizsgálata, korrekciója és korszerűsítése. Ez több elemében is teljesen újszerű megközelítést igényel állami oldalról.
A gyógyászati segédeszközök kapcsán az egészségbiztosító felé megfogalmazott rövid távú javaslatok között szerepelt az összes gyógyászati segédeszköz áfakulcsának 5 százalékra történő csökkentése, függetlenül attól, hogy az adott terméket támogatással vagy a szabadpiacon értékesítik. A legtöbb GYSE áfaterhelése ma 27 százalék, ami rendkívül méltatlan állapot.
A vényköteles gyógyszerek áfájának nulla százalékra csökkentését egyébként meglépte a kormány.
Ha megnézzük a gyógyszer- és a gyógyászatisegédeszköz-költés arányát, akkor az látszik, hogy már előirányzati szinten is 7:1 a gyógyszer javára – 566 milliárd versus 81 milliárd forint –, pedig az ideális érték 5:1 és 3:1 között lenne – sorolta Rásky László.
Ha középértékkel számolunk, a jelenlegi 80 milliárdos felhasználáshoz képest 130–140 milliárd forintra lenne szüksége a GYSE-kasszának.
A szakember szerint a finanszírozás bővítése azért kulcskérdés, mert ez biztosíthatja a kereskedelmi lánc minden szereplője számára a rentábilis működést, emellett az innovatív, nagyobb egészségnyereséget biztosító eszközök befogadásához is elengedhetetlen.
Ezen túlmenően, mivel a hatályos szabályozás akadályozza a versenyt, olyan szerkezetre lenne szükség az OSZ főtitkára szerint, amely nagyobb teret és szabadságot ad a betegeknek és a rászorulóknak az eszközválasztásban is.
economx