Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy burkoltnak tűnő támadást intézett Kínához a drónok exportjának szigorúbb ellenőrzése miatt.
Peking tavaly kétéves ellenőrzést vezetett be a polgári célú drónok és a kapcsolódó berendezések külföldi értékesítésére, miután azt állították, hogy Ukrajna és Oroszország egyaránt „fegyverként” használja a kínai termékeket. Júliusban tovább módosította a szabályokat, és az új korlátozások szeptember 1-jén léptek hatályba.
Egy hétfői közösségi média bejegyzésében Zelenszkij a jelek szerint az intézkedések ellen emelt kifogást:
„Néhány legnagyobb drónalkatrészeket exportáló állam exportkorlátozásokat vezet be. Mi tudjuk, mit kell tennünk, hogy ezek a korlátozások ne legyenek kritikusak számunkra”.
Tavaly állítólag Oroszország és Ukrajna is átrendezte az ellátási láncokat, hogy közvetítőkön keresztül folytassák a kínai drónalkatrészek áramlását. Kijevben attól tartanak, hogy a legutóbbi kiigazítás további fennakadásokat fog okozni, ami a beszerzési folyamatot hosszabbá és drágábbá teszi.
Ukrán tisztviselők azt állítják, hogy jelentős előrelépéseket tettek a fegyverek, különösen a drónok hazai gyártása terén. Az ország azonban még mindig nagymértékben támaszkodik külföldi alkatrészekre, többek között Kínából.
„Csak a logisztika öt-hat hónapot vesz igénybe, és a gyártáshoz is időre van szükség” – mondta egy januári interjúban Artem Vjunnik, az egyik ukrán dróngyártó vezérigazgatója. A szerződések katonai jellegével kapcsolatos bürokráciával kombinálva a dróngyártóknak gondot okoz, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a frontvonal változó igényeihez – tette hozzá.
Zelenszkij a közelmúltban többször is támadta Kínát, amely szerinte Oroszország oldalára áll a konfliktusban. A múlt héten azzal vádolta Pekinget, hogy Brazíliával összejátszva egy szerinte „romboló” békejavaslatot támogat. Az ukrán vezető azt is sérelmezte, hogy Kijevet nem keresték meg a javaslat jóváhagyása érdekében.
Miközben a nyáron Svájcban megrendezésre kerülő úgynevezett „békecsúcsra” készült, Zelenszkij elítélte Kínát, mint orosz „eszközt”, azt állítva, hogy Peking titokban azon dolgozik, hogy Moszkva nevében aláássa az eseményt. Oroszország nem vett részt a találkozón, amelyet a valóságtól elrugaszkodottnak és irrelevánsnak nevezett.
Kína fenntartja, hogy semleges az ukrajnai konfliktusban, és arra törekszik, hogy a harcok véget érjenek, és olyan megoldást találjanak, amely mindkét fél aggodalmait figyelembe veszi. Peking azzal magyarázta a drónok exportjára vonatkozó korlátozásait, hogy meg akarja akadályozni azok katonai célú visszaélését.
Forrás: Orosz Hírek