Ilyen többet nem lesz: a kormány új dobása kihagyhatatlan
Tovább tarthat a lakosság hiteléhsége, egyelőre ugyanis nagy a tér még a további hitel-kihelyezésre – állítják a banki vezetők a Pénzcentrumnak adott interjújukban.
A három megkérdezett bank szerint a lakáshitelek kamatváltozása kérdéses, arra ugyanis nagyobb mértékben hat a monetáris politika, a személyi hiteleknél viszont megmarad az árverseny a bankok szerint. A személyi kölcsönök lakáscélra történő felvételét mindhárom megkérdezett pénzintézet tapasztalta, mint ahogy a babaváró hitel kiszorító hatásáról is egyetértés volt köztük. Sőt, a babaváró a bankok szerint nem csak a személyi hitelekre, de a lakáshitelekre is kiszorító hatással lesz. A banki konszolidáció esetleges költségcsökkentő hatását mindhárom bank fontosnak tartja, egyikük azonban azt nyilatkozta, hogy aktívan részt is venne a folyamatban.
Jelenleg a magyar lakosság eladósodottsági rátája alacsonynak tekinthető. Feltehetően meddig tart ki a hitelboom, mikorra várható, hogy a lakosság hiteléhsége csillapodik, és a kihelyezések mértéke beáll egy tartósan alacsony szintre?
OTP: Azt gondoljuk, hogy a háztartási hitelek tartósan bővülhetnek, akár 10 százalékot is meghaladó ütemben. Véleményünk szerint 2021-ig nagyon jó eséllyel gyors marad a gazdasági és bérnövekedés, amit átmeneti lassulás követhet. Az OTP Bank makrogazdasági előrejelzései alapján 2019-ben 3,8, 2020-ban 3 százalék körül lehet a gazdasági növekedés, amelyet elsősorban a belső kereslet támogat. A kamatszintek a külső környezet miatt alacsonyan maradhatnak, a reálkamatok pedig kirívóan alacsonyak maradhatnak. Mindez továbbra is erős hitelkeresletet valószínűsít, ebben a környezetben arra számítunk, hogy a háztartási hitelek bővülése tovább gyorsul a jelenlegi, 7-8 százalékos szintről 10 százalék körüli, esetleg azt meghaladó ütemig a 2019-2021-es időszakban, amit a kormány demográfiai intézkedései is segítenek majd. A háztartási hitelek bővülése jelenleg régiós összevetésben átlagos (Lengyelország, Csehország 7 százalék, Szlovákia 10 százalék), de figyelembe kell venni a hazai alacsony bázist (a háztartások hitelei a GDP alig 15 százaékát teszik ki, szemben a régiót jellemző 30-40 százalékkal). Így elmondhatjuk, hogy ugyan a magyar lakosság jelenlegi „hiteléhsége” folyamatosan emelkedik, de egyelőre nem nevezhető magasnak, a nettó hitelfelvétel (amennyivel az új hitelek összege meghaladja a törlesztésekét) a GDP arányában jelenleg 1,5 százalék körüli, ami egyrészt érdemben alacsonyabb az általunk egyensúlyinak becsült 2 százaléknál, másrészt jócskán elmarad a régió többi országát jellemző mértéktől (Lengyelország 2,3; Csehország 3; Szlovákia 4-5 százalék).
Rajna Gábor (K&H): Nemzetközi összevetésben – vagyis az európai és a visegrádi országok átlagához képest – valóban alacsony a magyarországi GDP-arányos lakáshitel-állomány. További fontos tényező, hogy az európai szinthez képest alacsonyan van az adóssággal rendelkező háztartások összes háztartásra vetített aránya is. Emellett a béremelkedés és a pozitív fogyasztói várakozások is jelentősek. Mindezek alapján a hitelkihelyezés ütemében nem várunk érdemi csökkenést.
Annus Norbert (Erste): Az Erste Bank idén még átlagosan 10 illetve 15 százalékos kihelyezés-növekedésre számít a lakáshitelek és a személyi kölcsönök piacán. Jövőre ennél jóval moderáltabb dinamikát vár a pénzintézet, amely mindkét hiteltípusnál a piacot meghaladó mértékben szeretne nőni idén is. Magyarországon régiós összevetésben még nagyon alacsony szinten áll a fedezetlen hitelek állománya, és egyelőre azt a hiteligényt sem pótolta más termék, melyet korábban a háztartások a szabadfelhasználású jelzáloghitellel elégítettek ki, így lehetne tér az ennél nagyobb bővülésre is. A lakáshitelezésben az idei lehet a csúcsév. Jövőre már kamatkorrekció várható, illetve felerősödnek a piacot fékező tényezők. Ugyanakkor jó hatással van a hitelpiacra a dinamikus bérnövekedés, amelynek hatására nő az átlagos hitelösszeg illetve olyan ügyfélkörrel bővül a keresleti oldal, mely eddig esetleg bérük vagy leterheltségük miatt kiszorultak a hitelezésből.
OTP: Hosszabb távon alapvetően a gazdaságpolitika és a növekedés függvénye a várható hitelbővülés, amennyiben sikerül a gazdaságot gyors növekedési pályán tartani, akkor akár 12-15 százalékos hitelbővülés is reális lehet hosszú távon, amellyel a háztartások GDP arányos eladósodottsága 2030-ra érné el azt a mértéket, ami a hasonló fejlettségű KKE régiós országokat (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) jellemzi. Természetesen minden ciklus véget ér egyszer, és a gazdaság 2020-2021-ben várhatóan lassul, ami némi késéssel, valamivel alacsonyabb nettó hitelfelvételt eredményezhet és az állománynövekedés is mérséklődhet. Ugyanakkor a lassulás ellenére várakozásaink szerint az állomány növekvő pályán marad hosszabb ideig. A hitelkereslet tartósan alacsony szintre lassulásához, vagy ahhoz hogy a háztartások nettó hitelfelvétele ismét negatívba forduljon, mély recesszióra és a munkanélküliség tartós és nagymértékű emelkedésére lenne szükség, illetve a törlesztő-részletek jelentős, nem várt emelkedésére. Ezen kedvezőtlen folyamatok esélye jelenleg kifejezetten alacsony. A magyar gazdaság sebezhetősége alacsony, a devizahitelezés erős visszaszorítása pedig azt jelenti, hogy mind a kormány, mind az MNB elegendő mozgástérrel rendelkezik egy negatív külső sokk ellensúlyozásához. Emiatt olyan mélységű recesszió, mint amire a 2008-as válságot követően sor került, és ami elindította a magánszektor erős hitelleépítését, még egy igen negatív külső környezet esetén is valószínűtlen. Ráadásul a jelenlegi helyzetben egy negatív külső sokk nem kényszerítené a jegybankot kamatemelésre. Mivel a hitel/GDP számok a vállalatok és a háztartások esetében is elmaradnak az egyensúlyi szinttől, ezért amennyiben sikerül a gazdaságot a jelenlegi gyors felzárkózási pályán tartani, kedvező esetben hosszabb távon 12-15 százalékos átlagos állománynövekedés is elérhető.
Könnyen lehet, hogy az infláció meghaladja az MNB várakozásait ebben az évben. Milyen változások várhatóak a lakáshitelpiacon? Hogyan alakulhatnak a lakáshitelek kamatai? Van még tér a további mérséklésre, vagy magasabb kamatokra készüljenek a hitelfelvevők?
Rajna Gábor (K&H): Az elmúlt két évben alacsony szinten stabilizálódtak a kamatok, alacsonyabb szinten, mint az azt megelőző időszakban. A kamatok jövőbeli változása sok tényezőtől függ, többek között a hazai infláció szintjétől, a nemzetközi gazdasági folyamatoktól, jegybankok lépéseitől, a magyarországi hitelezési kockázat alakulásától, kockázatvállalási hajlandóságtól, a hitelportfóliók minőségétől, stb. Ezek együttes hatását rendkívül nehéz előre jelezni. Az is nyilvánvaló, hogy az egyes emberek különböző élethelyzetei sokkal nagyobb hatást gyakorolnak egy hitelfelvétel időzítésére, mint a jövőbeli kamatvárakozások. Ezért azt javasoljuk, hogy mindenki alaposan gondolja végig saját jelenlegi és várható jövőbeli helyzetét, majd ennek függvényében döntsön a hitelfelvételről. Mindenképpen érdemes olyan hitelt felvenni, amely a lehető legnagyobb kiszámíthatóságot biztosítja a törlesztőrészletek nagyságának jövőbeli alakulását illetően.
Annus Norbert (Erste): Ugyan a szezonalitásnak megfelelően 2019. januárban és februárban a lakásvásárlási kedv csökkent, idén összességében a lakáspiaci tranzakciók növekedésével lehet számolni az előző évhez képest. Az elmúlt 2,5 évben az ügyfelek mind nagyobb arányban választják a hosszú kamatperiódusú hiteleket, amelyek kamatai hosszabb távon kiszámíthatóbban alakulnak. Az MNB számos intézkedéssel segíti a háztartások számára a kamatkockázat csökkentését és a biztonságosabb, hosszabb kamatperiódusú lakáshitelek térnyerését. Mind a piacon, mint az Erste Bank esetében a lakáscélú hitelkihelyezés 90 százalékot meghaladó mértékben bővült az elmúlt évben, amelyen belül is jellemzően használt lakás vásárlásra vesznek fel jelzáloghitelt ügyfeleink, míg a szabadfelhasználású hitelt elenyésző arányban keresik. A magyar lakáshitel piacon meghatározó termék a Minősített Fogyasztóbarát lakáshitel, melynek maximális kamatát az MNB szabályozza. Ebből adódóan a lakáshitelek kamata függ a referenciahozamtól, valamint az egyes bankok által alkalmazott stratégiától.
OTP: A várható kamatszintet részben a folyamatosan csökkenő kamatfelárak, nagyobb részben pedig a teljesen esetlegesen változó pénzpiaci események, azaz a benchmark hozamok mozgatják. ( A hazai lakáshitelek kamata Buborhoz, Birshez, állampapír piaci hozamokhoz kötöttek ). Így erre vonatkozóan jóslásokba bocsátkozni felelőtlenség lenne.
A személyi hitelek piacán sokkal magasabb a kamatmarzs. A várható, nem konvencionális eszközökkel történő monetáris szigorításnak lesz hatása a személyi hitelekre is? Milyen kamatszintet prognosztizál 1-2 éves időtávban?
Annus Norbert (Erste): Az Erste Bank által nyújtott személyi kölcsönök kamata a teljes futamidő alatt fix, így az MNB a változó kamatozással kapcsolatos kockázatok mérséklésére vonatkozó elvárásainak az Erste Bank már most is megfelel. A személyi kölcsönök esetében kiélezett az árverseny a piaci szereplők között, különösen a magasabb jövedelmű ügyfelek esetében, valamint a nagyobb összegű hiteleknél, a digitalizáció térnyerése pedig tovább élezi a versenyt. Az árverseny a következő években is fennmarad, és a forrásköltségek várható emelkedését csak részben tudják majd a bankok átterhelni az ügyfelekre, így a marzs szűkülésére lehet számítani.
OTP: A várható kamatszintet a változó pénzpiaci események, a piaci versenykörnyezet változása, az alternatív finanszírozási források személyi kölcsönhöz viszonyított, relatív ára befolyásolja, ezek alakulására vonatkozóan felelőtlenség volna jóslásokba bocsátkozni.
Rajna Gábor (K&H): A személyi hitelek kamatmarzsa nem egy-egy esetleges monetáris lazítás vagy szigorítás miatt magasabb, hanem a nagyobb hitelezési kockázat miatt. Azt látjuk, hogy egyre többen vesznek fel személyi hitelt lakáscélra, akár vásárlásra vagy korszerűsítésre. Utóbbi azért lényeges, mert a magyar lakásállomány jelentős része elavult, az ebből adódó felújítási hullám tovább pörgetheti a személyi hitelek szegmensét.
A lakáscélra felvett személyi hitel egy viszonylag új trend, de mi várható a jövőben? A magyar ingatlanállomány nagy része elavult, így a felújítási hullám tovább pörgetheti ezt a piacot. Vár-e további elmozdulást ebbe az irányba? Nem növeli-e érdemben ez a lakossági hitelezésben a kockázati faktort?
Annus Norbert (Erste): A személyi kölcsönök piaca most teljesen más, mint korábban, többek közt azért is, mert kifulladt a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca, a jelenlegi digitalizációs időszakban és kamatszintek mellett nincs olyan mértékű igény a szabad felhasználású jelzáloghitelekre, de más lett a személyi kölcsönök célközönsége is. A személyi kölcsönök népszerűségének legfontosabb oka ugyanakkor, hogy az ügyfelek gyorsan, szabad felhasználás mellett, fedezet nélkül juthatnak hitelhez. Az Erste Banknál személyi kölcsönök átlagösszege három év alatt majdnem megduplázódott. A többség megfontolt pénzügyi döntést hoz, még mindig nagy az adósságkonszolidáció részaránya is: több eltérő hitelt váltanak ki így az ügyfelek, ami racionális döntés. Portfóliószinten, szegmensszinten egyelőre nem látunk lényeges romlást a fizetési képességben, és mivel a személyi kölcsönök jellemzően végig fix kamatozásúak, egy esetleges kamatemelkedéstől sem kell tartani. Az ügyfelek szűrésében sokat segítenek az adósságfék-szabályok, ezek tisztítják a piacot, nem engedik felhígulni. A lakáspiacnak nagyon jót tenne a felújítások számának növekedése, a hitelpiac jó részét is az e célból felvett hiteleknek kellene kitennie.
OTP: A személyi kölcsönnel finanszírozott célok között megjelennek a lakáscélú, jellemzően lakásfelújítással kapcsolatos felhasználási elemek, amelyek várakozásunk szerint továbbra is fontos szerepet tölthetnek be. Az értéket, ügyfélvagyont teremtő vagy megőrző célú felhasználás pénzügyileg tudatos, megfontolt magatartást feltételez, amely kedvezően hat a kockázati faktorra.
Várnak-e további elmozdulást ebbe az irányba? Nem növeli-e érdemben ez a lakossági hitelezésben a kockázati faktort?
Rajna Gábor (K&H): Egyetértünk azzal, hogy bizonyos költségvetésű lakásfelújításokhoz egyszerűbb személyi kölcsönt igénybe venni, ugyanakkor a kockázat megfelelő szinten tartásához rendelkezésre állnak eszközök. Ahogy az említett nemzetközi összevetésekből is látszik, egyelőre nincs szó a lakosság túlzott eladósodottságáról, sőt, van tér a bővülésre, részben a nettó reálbérek emelkedése miatt.
Az új babaváró hitelnek milyen kiszorító hatása lesz a személyi hitelekre és lakáshitelekre vonatkozóan?
OTP: Tekintettel a Babaváró támogatás keretében igénybe vehető hitelösszegre, futamidőre és kondíciós feltételekre a konstrukció egyértelmű alternatívája a jelenleg jelzáloghitellel vagy személyi kölcsönnel kiszolgált finanszírozási igényeknek, így véleményünk szerint a jogosult ügyfélkörben az igénylési időszak alatt felmerülő ezen finanszírozási igények esetében Babaváró támogatás kiszorító hatással lehet a jelzáloghitel és személyi kölcsön termékekre.
Annus Norbert (Erste): A babaváró hitelnek akár jelentős 10-15 százalékos kiszorító hatása is lehet, a jelzáloghitel illetve személyi kölcsön piacon, mindez pedig a marzsokra is negatívan hat. A termék jellegénél fogva alkalmas arra, hogy piaci hitelt váltson ki, így feltételezhetjük, hogy lesz ilyen hatása. A kisösszegű személyi hitelek piacát valószínűleg nem befolyásolja a termék, a nagyösszegű személyi és jelzáloghitelekre viszont már erezhető hátasa lehet. Összességében vélhetően az összbanki hitelezés volumene is némileg, 1-3 százalékponttal magasabb lehet a terméknek köszönhetően, mint korábban gondoltuk.
Rajna Gábor (K&H): Azzal számolunk, hogy erős kiszorító hatása lesz mindkét termékkör esetében, a hitel maximális összege és a kedvező feltételek, például a kamatmentesség miatt.
A Magyar Nemzeti Bank minden fórumon hangoztatja, hogy a hazai bankrendszernek koszolidálódnia kell. Amennyiben csökkenne a bankok száma, hogy hatna az a versenyre? Ceteris paribus felnyomná, vagy leszorítaná a lakossági hitelek kamatszintjét?
Annus Norbert (Erste): A méretgazdaságosság rendkívül fontos a banküzemben. Az Erste támogatja a magyar bankpiac konszolidációját, aktívan részt is vesz a folyamatban, ha a feltételek adottak és megfelelő pénzügyi szolgáltatót/portfóliót kínálnak fel megvételre. A digitális fejlesztésekre és az IT-rendszerek modernizálására szükség van, a beruházások megtérüléséhez pedig elengedhetetlen a nagy és aktív ügyfélkör, amelyhez hatékony és ügyfélbarát szolgáltatásokat tudnak kialakítani a bankok. Nem tartok a verseny csökkenésétől, épp ellenkezőleg, úgy gondolom, a digitalizációval illetve nemzetközi szereplők várható megjelenésével hosszú távon a verseny csak még erősebb lesz.
OTP: Az elmúlt másfél évben a hazai lakáshitelek kamatfelára drámai módon 4 százalék körüli értékről 3 százalék alatti értékre csökkent napjainkra. Ez jól mutatja a verseny és a jegybank ár letörést célzó lépéseinek ( Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel ) hatékonyságát. E tendencia valószínűleg a bankok számától függetlenül folytatódik majd a jövőben is. Az OTP Bank szerint az árversenyt a széles kínálat mellett a hitelfelvevők egyre növekvő pénzügyi tudatossága hajtja. Ilyen kamatfelárak mellett bizonyos földrajzi vagy ügyfélkockázati szegmensek hitelezése már nem feltétlenül rentábilis. Minden esetre a tendencia folytatódása rövid – közép távon e szegmensekben akár a hitelkiáramlás visszafogására kényszerítheti a szereplőket mivel a költségoldali alkalmazkodás lehetőségei korlátozottak. Emellett hosszú távra visszatekintve a hazai hitelkockázatok lényegesen magasabbak a környező országokénál és a hitelezés fix költségei is sokkal kisebb átlagos hitelösszegekre vetülnek, mint akár az EU, akár a V3 országoké.
Rajna Gábor (K&H): A hazai bankrendszer konszolidációja régóta téma, de a folyamat ezidáig csak lassan haladt előre. Nyilvánvaló, hogy kevesebb bank a méretgazdaságosságból adódóan alacsonyabb egységnyi költségszinttel, hatékonyabban dolgozhatna. A hitelek kamatszintjére azonban más tényezők is jelentős mértékben gyakorolhatnának kedvező hatást. Ilyen lehet többek között az értékbecslések egyszerűsítése, standardizálása, a rendelkezésre álló adatbázisok jobb felhasználhatósága, vagy a hitelezési folyamatok további digitalizációjának támogatása.
