A volt Jugoszlávia tagállamai az elmúlt napokban ismét bekerültek a hírekbe. A szerb radikálisok vezére, Seselj vajda megtaposta a horvát zászlót és emiatt a Belgrádban, Szerbia fővárosában tárgyaló horvát delegáció megszakította látogatását és hazautazott.
Közben egy ennél érdemibb vitát is folytatnak a horvátok, de nem a keleti (szerb), hanem a nyugati (szlovén) szomszédjukkal, szintén a volt Jugoszlávia egyik utódállamával. Ljubljanával a határkiigazításról és Szlovénia tengeri kijáratáról pereskedett korábban Horvátország. Bár abban a perben, amit elvesztett, Zágráb el sem ismeri a nemzetközi döntőbíróság illetékességét, mivel már a per közben kivonta magát az eljárás alól. Így Horvátország nem hajtja végre a tavalyi ítéletet, amely a legfontosabb kérdésben, a tengeri kijárat ügyében Szlovénia javára döntött. Zárgráb ehelyett kétoldalú megoldást akar az ügyben, ami a gyakorlatban időhúzást jelent, hiszen Szlovénia eleve azért fordult egy nemzetközi fórumhoz, mert a horvátokkal hosszú évek óta nem tudott kétoldalú megállapodást kötni a határról.
A szlovén-horvát határvita két legújabb fejleménye, hogy a zágrábi kormány állítólag megfogalmazta a válaszát az Európai Bizottságnak. Erre azután volt szükség, hogy Szlovénia levélben panaszolta be Brüsszelben Horvátországot: szerintük Zágráb megsérti az uniós jogot azzal, hogy nem hajtja végre a nemzetközi döntőbíróság ítéletét a határkiigazításról, és emiatt pert is fontolgat Ljubljana az uniós fórumok előtt.
Az elvileg tavaly lezárult per végén a hágai Állandó Választott Bíróság 2017-es ítélete szerint Szlovéniának garantálnák az adriai-tengeri kijáratot, a szárazföldön viszont összességében inkább a horvátok járnának jobban, és több kisebb területet kapnának Szlovéniától. Szlovénia a maga részéről a Pirani-öbölben, a tengeren már elkezdte érvényesíteni a döntőbíróság határozatát, ezt viszont Zágráb kifogásolta, és egyoldalú lépésnek minősítette.
A zágrábi kormány álláspontja szerint ők nem sértik meg az uniós jogot, és „a határ is ott van, mint ahol 1991-ben volt”. Ezt nyilatkozta a horvát külügyminiszter, Marija Pejčinović Burić a Siol.net szlovén hírportál szerint.
A Siol.net és a szlovén állami tévé Odmevi című műsora is beszámolt azonban egy újabb fejleményről, ami a határvita egyik abszurd fordulatát jelzi. Bár a szlovén-horvát határt ténylegesen a szárazföldön még nem módosították, Szlovénia elkezdte kifizetni a kártérítéseket azoknak az „áldozatoknak” (ez a Siol.net kifejezése), akik a határváltozáskor – a nemzetközi döntőbíróság ítéletének végrehajtásakor – Horvátországba kerül(né)nek.
Az összeg az Odmevi szerint egy fő esetében durván 45 ezer eurót tesz ki, ami nagyjából 14 millió forintnak felel meg. Egy kétfős háztartás már majdnem 68 ezer eurót kaphat, ami körülbelül 21 millió forint, egy háromfős család pedig, ha Szlovéniába költözik, kicsivel több mint 83 ezer eurót kaphat, azaz 25,7 milliót. Ebből a pénzből három éven belül kell venniük ingatlant Szlovénia területén, és abban legalább tíz évig kell maradniuk. Ha zágrábi szemszögből nézzük, akkor most tulajdonképpen azok kapnak pénzt a szlovén államtól, akik Szlovéniából Szlovéniába költöznek, míg ljubljanai nézőpontból tulajdonképpen külföldre került szlovének „visszatelepítéséről” lehetne beszélni.
A kártérítésekre Szlovénia 1,2 millió eurót különített el, de amikor erről döntöttek, akkor még csak 12 család átköltözésére számítottak. Jelenleg a Siol.net szerint kétszer ennyien vennék igénybe a támogatást. Egyelőre három eset vált jogerőssé, és április 19-én kezdik, kezdték el kifizetni a pénzt az érintetteknek.
Érdekes, hogy a szlovén állami tévé háttérelemző műsora nem tudott megszólaltatni olyanokat, akik megkapták a támogatást – ők nem szívesen álltak volna a nyilvánosság elé. Ám olyan interjúalanyuk akadt, aki névvel is vállalta, hogy ott marad, ahol eddig is élt. Az idősebb férfi ugyanis nem hiszi, hogy a határ tényleg változni fog, szerinte a nemzetközi döntőbíróság ítéletét nem valószínű, hogy végre fogják hajtani.