Németország 374 esetben, összesen 216 millió eurós értékben hagyott jóvá eladásokat tavaly olyan eszközökre Törökországnak, amelyek egyszerre használhatók civil, illetve katonai célokra. Az adatokat a Szövetségi Gazdasági Minisztérium szolgáltatta a Bundestag Gazdasági Bizottságának a „kettős rendeltetésű eszközök” eladásainak listáján.
Törökország a harmadik a nem EU-s országok közül, ahova ilyen eszközöket exportál Németország. Kína 2,2 milliárd euróval vezet, mögötte Oroszország vásárol még fel kettős célú eszközöket, 270 millió euró értékben.
Sevim Dagdelen, a Linke elnökhelyettese kritizálta az exportengedélyek kiadását Törökországnak. A török államfő, Recep Tayyip Erdogan augusztus elején jelentette be, hogy a török hadsereg támadást fog indítani a kurd YPG (Népi Védelmi Egységek) állásai ellen az északi-szíriai térségben. Az Egyesült Államok által felfegyverzett, és az Iszlám Állam elleni harcban támogatott YPG szövetségese a Kurdisztáni Munkáspártnak, amely szervezetet nemzetközileg terrorszervezetnek minősítik.
Az Egyesült Államok egy, Északkelet-Szíriában létrehozandó úgynevezett biztonsági övezet kialakításának ötletével kezdett tárgyalásokba Törökországgal januárban. Ankara számára azonban nem tűnik elfogadhatónak az USA ajánlata, mivel ők az amerikaiaknál szélesebb (32 km-es) demilitarizált ütközőzónát szeretnének, valamint teljes ellenőrzést az övezet felett.
Azóta valamennyit haladtak a tárgyalások a felek között, egy elvi megállapodásig legalábbis sikerült eljutniuk, amelyben leszögezik, a két NATO ország „közös katonai parancsnoki központot alakít ki egy, a jövőben Szíriában kijelölendő biztonságos zóna meghatározása érdekében.”
A megállapodást török részről Hulusi Akar védelmi miniszter, amerikai részről pedig az Európai Szövetséges Főparancsnokság vezetője, Tod Wolters, az amerikai légierő tábornoka kötötték meg, de mindkét fél csak kevés részletet tárt a tervből a nyilvánosság elé.
Forrás: jungewelt.de/merce.hu