Washingtonban már az orosz-ukrán fegyverszünetet készítik elő?
A már több mint egy éve elhúzódó orosz-ukrán háború kapcsán egyre többször merül fel a konfliktus diplomáciai lezárása. A Foreign Affairs nemzetközi kapcsolatokkal és az Egyesült Államok külpolitikájával foglalkozó amerikai folyóiratban közzétett cikk több lehetséges stratégiát vázol fel a csatatérről a tárgyalóasztalhoz való eljutásig – írja a hirado.hu.
Alig több mint egy év elteltével Oroszországnak a szomszédja elfoglalására tett erőfeszítései kudarcot vallottak. Ukrajna továbbra is független, szuverén, működő demokrácia, amely megtartotta az Oroszország 2014-es inváziója előtt általa ellenőrzött terület nagyjából 85 százalékát, idézte fel írásában a Foreign Affairs.
UGYANAKKOR NEHÉZ DERŰLÁTÓNAK LENNI AZZAL KAPCSOLATBAN, HOGY MERRE TART A HÁBORÚ. AZ EMBERI VESZTESÉGEK ÉS A GAZDASÁGI KÖLTSÉGEK ÓRIÁSIAK, ÉS TOVÁBB FOGNAK EMELKEDNI.
A legjobb megoldás egy olyan, kétirányú stratégia, amelynek célja először Ukrajna katonai képességének megerősítése, majd Moszkva és Kijev átterelése a csatatérről a tárgyalóasztalhoz.
MEGOLDÁS LEHET, HA A NYUGATI ORSZÁGOK FELGYORSÍTJÁK A FEGYVEREK UKRAJNÁBA TÖRTÉNŐ ÁRAMLÁSÁT, AMI MEGERŐSÍTI UKRAJNA VÉDELMÉT, MIKÖZBEN A LEHETŐ LEGSIKERESEBBÉ TESZIK A KÖZELGŐ OFFENZÍVÁT, SÚLYOS VESZTESÉGEKET OKOZVA OROSZORSZÁGNAK, CSÖKKENTVE MOSZKVA KATONAI LEHETŐSÉGEIT, ÉS NÖVELVE HAJLANDÓSÁGÁT A DIPLOMÁCIAI RENDEZÉS MEGFONTOLÁSÁRA.
A Nyugat stratégiájának második fontos eleme lenne, hogy MÉG AZ IDEI ÉVBEN KIDOLGOZZA A TŰZSZÜNET ÉS A KONFLIKTUS VÉGLEGES LEZÁRÁSÁT CÉLZÓ BÉKEFOLYAMAT KÖZVETÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ TERVET.
Bár mindkét fél visszautasíthatja ezt, a háború költségei folyamatosan nőnek, és egyre közelebb kerülünk, ahhoz, hogy patthelyzet alakuljon ki a harctereken. Ezért is kell sürgetni a tartós tűzszünetet, amely megteremtheti a tartós béke alapjait.
A mostani harci időszak végére az Egyesült Államoknak és Európának is jó oka lesz arra, hogy felhagyjon azzal a kinyilvánított politikájával, hogy Ukrajnát „addig támogassa, amíg szükséges”, ahogy Joe Biden amerikai elnök fogalmazott.
Tekintettel a háború várható alakulására, az Egyesült Államoknak és partnereinek már most el kell kezdeniük a diplomáciai végjáték kialakítását. Még akkor is, amikor a NATO-tagok növelik Ukrajna katonai támogatását, hogy elősegítsék a közelgő ukrán offenzívát. Washingtonnak konzultációkat kell kezdenie európai szövetségeseivel és Kijevvel egy diplomáciai megoldás kezdeményezésről.
E megközelítés szerint Ukrajna nyugati támogatói tűzszünetet javasolnának, amint Ukrajna közelgő offenzívája eléri a határait. Ideális esetben mind Ukrajna, mind Oroszország visszavonná csapatait és nehézfegyverzetét az új érintkezési vonalról, gyakorlatilag egy demilitarizált övezetet hozva létre.
Egy semleges szervezet megfigyelőket küldene a tűzszünet és a visszavonulás ellenőrzésére és betartatására.
A NYUGATNAK MÁS BEFOLYÁSOS ORSZÁGOKAT, KÖZTÜK KÍNÁT ÉS INDIÁT IS MEG KELLENE SZÓLÍTANIA, HOGY TÁMOGASSÁK A TŰZSZÜNETI JAVASLATOT. EZ BONYOLULTABBÁ TENNÉ A DIPLOMÁCIAI FOLYAMATOKAT, DE PEKING ÉS ÚJ-DELHI TÁMOGATÁSA NÖVELNÉ A KREMLRE NEHEZEDŐ NYOMÁST.
Az esetleges tűzszünet kihirdetése után, béketárgyalásoknak kellene következniük. Ezeknek a tárgyalásoknak két párhuzamos szálon kell zajlaniuk.
Egyrészt Ukrajna és Oroszország között közvetlen tárgyalások folynának a béke feltételeiről, amibe nemzetközi közvetítőket is bevonnának. Ezzel párhuzamosan a NATO-szövetségesek stratégiai párbeszédet kezdenének Oroszországgal a fegyverzetellenőrzésről és a tágabb európai biztonsági struktúráról.
A tűzszünet stabilitásának megtartása érdekében a Nyugat felajánlhatna némi korlátozott enyhítést a szankciók alól, cserébe azért, ha Oroszország hajlandó betartani a tűzszünetet, beleegyezik egy demilitarizált övezet létrehozásába és érdemben részt vesz a béketárgyalásokon. Oroszország válaszától függetlenül a Nyugat továbbra is biztosítaná Ukrajnának a hosszú távú önvédelemhez szükséges fegyvereket, és gondoskodna arról, hogy a harcok szüneteltetéséből ne kovácsolhasson előnyt Oroszország.
AMENNYIBEN OROSZORSZÁG ELUTASÍTANÁ A TŰZSZÜNETET, VAGY MEGSZEGNÉ AZT, AKKOR HAJTHATATLANSÁGA ELMÉLYÍTENÉ DIPLOMÁCIAI ELSZIGETELTSÉGÉT, MEGERŐSÍTENÉ A SZANKCIÓRENDSZERT, ÉS ERŐSÍTENÉ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS EURÓPA UKRAJNÁNAK NYÚJTOTT TÁMOGATÁSÁT.
Egy másik lehetséges kimenetel, hogy Oroszország látszólag beleegyezne a tűzszünetbe azért, hogy megszilárdítsa területi nyereségeit, de valójában nem áll szándékában tárgyalni egy tartós békés rendezés érdekében.
Ukrajna feltehetően úgy lépne be a tárgyalásokba, hogy követelné a legfontosabb prioritásait: 1991-es határainak helyreállítását, jelentős jóvátételt és a háborús bűnökért való felelősségre vonást. Mivel azonban Putyin ezeket a követeléseket minden bizonnyal azonnal visszautasítaná, így egy elhúzódó diplomáciai patthelyzet alakulna ki, ami gyakorlatilag egy új, befagyasztott konfliktust eredményezne.
Ideális esetben a tűzszünet kitartana, és olyan status quo alakulna ki, mint amilyen a Koreai-félszigeten uralkodik, amely 70 éve formális békeegyezmény nélkül is nagyjából stabil maradt. Ciprus is hasonlóan megosztott, de évtizedek óta stabil.
Ez nem ideális eredmény, de jobb, mint egy évekig tartó, nagy intenzitású háború.
Az Egyesült Államok világossá tenné Kijev számára, hogy ha Putyin megsérti a tűzszünetet, miközben Ukrajna tiszteletben tartja azt, Washington tovább fokozza a fegyverszállításokat.
További ösztönzőként a Nyugatnak egy hivatalos biztonsági paktumot kellene felajánlania Ukrajnának. A paktum, bár nem jelentene szigorú biztonsági garanciát, hasonlíthatna Izrael és az Egyesült Államok védelmi kapcsolatához, vagy ahhoz a kapcsolathoz, amelyet Finnország és Svédország ápolt a NATO-val, mielőtt úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a szövetséghez. A paktum a NATO-szerződés 4. cikkéhez hasonló rendelkezést is tartalmazhatna, amely konzultációra szólít fel, ha bármelyik fél úgy ítéli meg, hogy veszélybe került területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága.
Globális hatalomként az Egyesült Államoknak el kell ismernie, hogy a háborúban kockán forgó érdekek olyan politikát eredményeztek, amely egyre inkább ellentétbe kerül más amerikai érdekekkel. A Nyugatnak most többet kellene tennie annak érdekében, hogy segítse Ukrajnát abban, hogy megvédje magát és előbbre jusson a harctéren, és ezáltal a lehető legjobb helyzetbe kerüljön a tárgyalóasztalnál még ebben az évben. Addig is Washingtonnak olyan diplomáciai irányt kell kijelölnie, amely biztosítja Ukrajna biztonságát és életképességét a tényleges határain belül – miközben hosszú távon az ország területi integritásának helyreállításán dolgozik.
Forrás: