Az éjszaka közepén törtek be a migránsok egy horgosi családhoz úgy, hogy mindenki otthon volt. Az édesanya arra ébredt, hogy a szomszéd szobában motoszkál valaki. A falubeliek tehetetlennek érzik magukat, és egyre jobban félnek.
Sajnos egyre hétköznapibbá vált a vajdasági magyarok számára, hogy a náluk tanyázó migránsok betörnek az elhagyatott házakba. Ám az arrafelé is ritka, hogy egy olyan házba hatoljanak be, ahol a kiszűrődő fényekből látszik, többen is otthon vannak.
Egy horgosi édesanya arra ébredt, hogy valaki motoszkál a hálószobájuk melletti szobában. Mivel két fiú és egy lány édesanyja, biztos volt benne, valamelyik gyermeke keres valamit. „Kiszóltam, hogy mit keres, de nem kaptam választ. Utána bejött a hálószobába, de mivel a szemembe világított, és csak egy fekete baseball sapkát láttam megvillanni, amilyen az egyik fiamnak is van, így még mindig azt hittem, hogy a gyerekem keres valamit” – meséli a Ripost-nak a neve elhallgatását kérő édesanya.
Ahogy ébredés után egyre inkább magához tért az édesanya, úgy vált egyre furcsábbá számára a helyzet. Elindult, hogy körülnézzen. Döbbenten látta, hogy tárva-nyitva a bejárati ajtajuk, a fiókjaik pedig kihúzva. „Azonnal ébresztettem a férjem, és hívtam az ébren lévő nagyfiamat. Kirohantunk a házból, de a betörők már a túloldalon jártak. A férjem és fiam a migránsok után eredt, és a rendőrség is hamar kiért, de nem sikerült elkapni a betörőket” – árulta el az anya. Hozzátette, szerencsére csak a pénzt vitték, tárcákat az iratokkal együtt eldobták, így azok meglettek.
„Horgos körül nagyjából 300-400 migráns él most. A faluőrünk azt mondta, látásból ismeri azokat, akik betörtek hozzánk, így mikor másnap észrevette őket, azonnal értesítette a rendőrséget. Mindhármunkat behívtak és bár azonosítottuk a betörőket, később szabadon távozhattak.
A zsebük tele voltak pénzzel, de ahhoz, hogy visszakaphassuk a tulajdonunkat, meg kellett volna mondanunk a tőlünk ellopott pénzek sorszámát. Így azt is visszakapták…”
– sóhajtja az édesanya. Majd így folytatja: „Nem csak pénzt, ruhákat is zsákmányoltak. Közeleg a tél, fáznak, nálunk pedig mindennapossá válhatnak a betörések. Mivel nincs náluk papír, a rendőrök kénytelenek kiengedni őket, ők pedig tudják, hogy bármit megtehetnek, büntetlenül. Mi, itt élők pedig nem csak védtelennek érezzük magunkat, de egyre jobban félünk.”