Bár a nyugati országok többségéhez hasonlóan a NATO főtitkára is elítélte négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását, nem valószínű, hogy az annektálás felgyorsítja Ukrajna belépését a katonai szövetségbe. Ez ugyanis még durvább háborúhoz vezetne, ráadásul Vlagyimir Putyinnak is kapóra jönne, aki propagandájában azt hirdeti, hogy a NATO fenyegeti Oroszországot.
Kijev pénteken négy ukrajnai régió orosz annektálására reagálva meglepetésszerűen bejelentette, hogy gyorsított eljárásban csatlakozni kíván a NATO katonai szövetséghez. A tagállamok közül Lengyelország, Románia, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Montenegró és Észak-Macedónia támogatják ezt.
Sokatmondó azonban, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elzárkózott a kérelem támogatásától, míg Jake Sullivan amerikai biztonsági tanácsadó szerint el kellene halasztani a csatlakozást.
Íme, öt ok, amiért Ukrajna valószínűleg nem fog egyhamar csatlakozni a NATO-hoz.
1. Szélesebb körű háború kockázata
A NATO kollektív védelmi megállapodásának 5. cikke értelmében, ha egy tagállamot megtámadnak, a többieknek azt saját maguk elleni támadásnak kell tekinteniük, és szövetségesük segítségére kell sietniük. Ez azt jelenti, hogy ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, miközben még mindig háborúban áll Oroszországgal, akkor az 5. cikk életbe lépne.
„Ukrajna taggá válásának eszkalációs kockázatai vannak” – véli John Williams, a Durhami Egyetem nemzetközi politikával, háborúval és szuverenitással foglalkozó professzora, aki arra figyelmeztetett, hogy ez rémálomszerű forgatókönyvhöz vezethet.
„A NATO sokkal közvetlenebb módon kerülne a háborúba, ami azt jelenti, hogy Oroszországgal határos tagországok, például a balti államok és Lengyelország potenciálisan frontvonalba kerülhetnek”.
Ahogy Svédország és Finnország NATO-tagság iránti kérelmei előrehaladtak, Putyin azzal fenyegetőzött, hogy válaszlépéseket tesz, amennyiben a NATO csapatokat és infrastruktúrát telepít oda.
A mostani vonakodás azonban nem jelenti azt, hogy végleg bezárul az ajtó Ukrajna előtt. A háború végeztével csatlakozhat a szövetséghez.
„Előbb legyen vége a konfliktusnak” – mondta Jamie Shea, a NATO korábbi főtitkárhelyettese. „Egyelőre az a kulcskérdés, hogy megőrizzük Ukrajnát mint működő államot, és kivonjuk az orosz erőket a területéről.”
2. Ukrajna számára nem szükséges a NATO-tagság
A NATO már elkötelezte magát Ukrajna mellett. Az egyes tagállamok által nyújtott több tízmilliárd eurós katonai és pénzügyi segélyek mellett maga a szövetség is hatalmas támogatást nyújt Ukrajnának, koordinálva a humanitárius segélyek eljuttatását is.
„Ez ironikus” – mondta Shea. „Az odaáramló fegyverek azt jelentik, hogy Ukrajna bizonyos értelemben már tagság nélkül is rendelkezik NATO-biztonsági garanciával”. Néha a NATO-tagság számos előnyét élvezhetjük anélkül, hogy ténylegesen csatlakoznánk” – tette hozzá, Koszovó példáját említve, amelyet az 1990-es évek végén a szövetség békefenntartói támogattak.
Ugyanez vonatkozik a nukleáris fenyegetésre is, véli Williams professzor.
Ramzan Kadirov csecsen vezető azon kijelentését követően, miszerint Oroszországnak kis hatóerejű nukleáris fegyvereket kellene bevetnie Ukrajnában, Washington kijelentette, hogy kemény megtorlást fog alkalmazni. David Petraeus, a CIA korábbi igazgatója azt állította, hogy az USA megsemmisíti az Ukrajnában állomásozó orosz csapatokat, és elsüllyeszti a teljes fekete-tengeri flottát.
3. Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra
A NATO-csatlakozás előtt az országoknak meg kell felelniük bizonyos gazdasági, politikai és katonai előírásoknak. Williams professzor szerint Ukrajna még messze van attól, hogy teljesítse ezeket a tagsági kritériumokat.
Emlékeztetett az ország demokratikus intézményeivel és korrupcióellenes folyamataival kapcsolatos problémákra.
„Nem sok év választ el minket attól, amikor az ukrán választásokon eléggé korrupt dolgok történtek, és a tömegtüntetésektől, amelyek megpróbálták Ukrajnát a modern, liberális, demokratikus európai állammá válás útjára terelni” – mondta. „Ez az út most visszavonhatatlannak tűnik. Putyin ezt garantálta. De ez egy hosszú út, az ukrán politikai intézményeknek még van mit tenniük” – tette hozzá.
Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz is hasonlóan nehéznek ígérkezik, aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy meg fog-e felelni a blokk előírásainak és elvárásainak. Ugyanakkor vannak olyan remények, hogy a háború javítani fogja Ukrajna képességét arra, hogy megfeleljen a NATO követelményeinek, különösen katonailag.
„Ukrajna valószínűleg a NATO egyik legjobb hadseregével fog kijönni ebből, mert rengeteg nyugati felszerelést és kiképzést kapott. Ez hosszú távon vonzóbbá teszi majd a jelöltet” – érvel Shea.
4. Nehéz rávenni az összes NATO-tagot, hogy támogassa Ukrajna pályázatát
A NATO szabályai szerint új tagokat csak akkor lehet felvenni, ha mind a 30 tag beleegyezik. Ha egy tag nem ért egyet, az akadályozhatja – vagy akár ki is siklathatja – az egész folyamatot.
Svédország és Finnország is szembesült ezzel a nehézséggel NATO-tagsági kérelmével kapcsolatban, mikor Törökország kezdetben ellenvetéseket fogalmazott meg.
Ugyanígy Magyarország is gondot okozhat Ukrajna tagsági kérelmének. A két országnak régóta tartó vitája van az ukrajnai magyar ajkú kisebbség jogairól. 2017 óta, amikor Ukrajna kötelezővé tette az ukrán nyelvet az általános iskolákban, Magyarország többször is blokkolta Ukrajna integrációs kísérletét mind a NATO-hoz, mind az EU-hoz.
„Orbán az a fajta fickó, aki gondot fog okozni, ha úgy érzi, hogy van népi támogatottsága” – mondta Shea. „Nézzék meg, hogy az EU-ban milyen múltja van.”
Orbán többször bírálta a Nyugat Oroszországgal szembeni stratégiáját, és Putyin szövetségeseként pozicionálta magát, elítélte a szankciók alkalmazását, és gázüzleteket kötött Moszkvával.
„A nagy kérdés az, hogy Franciaország és Németország egyetértenének-e” Ukrajna csatlakozásával – mondta William Alberque, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete agytröszt stratégiai, technológiai és fegyverzetellenőrzési igazgatója.
2008-ban Párizs és Berlin is megakadályozta Ukrajna és Grúzia csatlakozási kísérleteit a szövetséghez. 2022 februárjában, alig egy héttel az invázió előtt Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy Ukrajna tagsága nincs kilátásban.
5. Putyin propagandagyőzelme lenne
Az ukrajnai háború kitörése óta Putyin azt hirdeti, hogy Oroszországot a NATO fenyegeti.
Azzal indokolta Ukrajna lerohanását, hogy megszabadítsa Oroszországot ettől a fenyegetéstől, amely szerinte veszélyt jelent Oroszország területi integritására.
Ha Ukrajna csatlakozna a NATO integrált védelmi tervéhez, Shea szerint ez óhatatlanul azzal járna, hogy nyugati csapatokat és katonai bázisokat helyeznének ukrán földre.
„Ez hatalmas propagandalökést adna Putyinnak” – mondta. „Putyin keményen, sőt kétségbeesetten próbálja meggyőzni az oroszokat arról, hogy külső egzisztenciális fenyegetést jelent a NATO. Ukrajna felvétele csak a kezére játszana ennek a narratívának”.
NATO-tisztviselők és nyugati politikusok többször is világossá tették, hogy az ukrajnai háború Kijev és Moszkva konfliktusa, Joe Biden amerikai elnök pedig azt mondta, hogy nem rángatná bele a szövetséget egy szélesebb konfliktusba Ukrajna miatt.
Aggodalmak merültek fel, hogy ez a propagandagyőzelem rosszkor jön az ukrán harctéri előretörés és az oroszországi háborúellenes hangulat közepette.
William Alberque szerint Putyin a saját rémálmait váltja valóra Európa-szerte. Ukrajna a Nyugathoz igazodott, örökre elfordult, Finnország és Svédország pedig a NATO-ba tart. „Nagyon jól ért ahhoz, hogy lábon lője magát” – tette hozzá.
euronews