Bajnai Gordon tud valamit: nagyon sötét jövőt vetít a magyarok elé!
„Azok a népek, amelyek nem értik és értelmezik helyesen a világot, védtelenné válnak a következő válság ellen, „végtelen helybenjárássá teszik saját szenvedésüket” – írta Bajnai Gordon volt miniszterelnök a HVG-ben.
A volt kormányfő, aki jelenleg külföldön nemzeti befektetéssekkel dolgozik publikált a hetilapban egy elemzést arról, hogy látja Magyarország helyzetét, és hogy a nemzetközi tendenciákat figyelembe véve milyen jövőt jósol az országnak.
Félő, hogy a lenyúlást, a megfélemlítést, a kontraszelekciót, a földesúri viszonyokat, az öncenzúrát és az ipari méretű hazudozást ismerős normaként követő relatív szavazói többség végül súlyos traumák, újabb válság árán juthat el oda, hogy az önsorsrontó keretekből egyszer kilépjen. – szemlézte az írást az Index.
Magyarországot 2008-cal szemben ma nem a hirtelen szívhalál fenyegeti, hanem a lassan ölő daganat – fogalmazott a volt politikus.
A volt miniszterelnök azt is körüljárta, hogy vajon tanult-e a világ a tíz évvel ezelőtti gazdasági válságból. Miközben a 2008-as válság utáni helyreállítási szakasz végén a világgazdaság még dübörögve bővül, a nemzetközi politikában egyre nő a szétesés veszélye, és hamarosan ez lehet a soron következő válság kirobbantója – így jellemzi a világgazdaság mai állapotát Bajnai.
Véleménye szerint Magyarország a 2008-2010 közötti radikális válságkezelés nemzetgazdasági eredményeit részben megőrizte, és a közvetlen egyensúlyi mutatókat stabilan tartotta. Ugyanakkor a példa nélkülien tartós közép-európai növekedési ciklusból a többi visegrádi országhoz képest csak lassabban és mérsékeltebben profitált, hozzájuk képest leszakadt.
Az egyre súlyosabb munkaerőhiány már rövid távon is befékezheti a beruházásokat, a gazdasági felzárkózást, és középtávon fenntarthatatlanná teszi a tartalékaitól 2010-ben megfosztott nyugdíjrendszert. Hosszú távon lényegesen kisebb, szegényebb és jelentéktelenebb Magyarország képét vetíti előre. Bajnai Gordon az esszét azzal zárja, hogy
„a magyar felzárkózás és polgárosodás esélye, a haza és a haladás ügye ma távolabb van, mint 1990 tavaszán volt”
