A koszovói hadsereg megindult Szerbia felé – itt az újabb balkáni háború?
Koszovói albán csapatok indultak meg a szerbek lakta Észak-Koszovóba és a szerbiai határ felé, Belgrád egyelőre figyeli a lépéseiket, és ha kell, közbelép – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön.
Aleksandar Vucic szerint a fegyvereseket feltehetőleg két ok miatt küldték a szerbek lakta területre: egyrészt erőfitogtatásból, másrészt pedig a Szerbiával közös zöldhatár ellenőrzésére, hogy megakadályozzák a szerbiai áruk Koszovóba juttatását.
Koszovó szerdán száz százalékra növelte a Szerbiából érkező termékek vámját, ami a szerbek szerint voltaképpen ellehetetleníti a szerbiai termékek árusítását Koszovóban, ugyanis ilyen magas áron senki nem akarja majd azokat megvásárolni.
Az albánok szerdán több helyen is máglyán égették el a szerb árukat, amit a szerb államfő nácizmusnak nevezett. Szerinte a szerb termékek felgyújtása olyan, mint amikor a náci Németországban máglyán égették el a zsidó könyveket.
Ramush Haradinaj koszovói kormányfő egy nappal a vámok megemelése után arról beszélt, hogy a vámokat csak akkor csökkentik, ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét.
Erre reagálva Aleksandar Vucic leszögezte, hogy ilyesmire biztosan nem kerül sor.
„Pristina lépése mögött bizonyosan valamely nagyhatalom áll, mert a koszovóiak saját maguktól nem találtak volna ki ilyet” – mondta a koszovóiaknak a szerb elnök.
A Politika című belgrádi napilap beszámolója szerint a szerb államfő üdvözölte, hogy az Európai Unió élesen bírálta a koszovói döntést, ám kételyének adott hangot, hogy ez bármilyen hatással is lenne Pristinára.
A szerbiai termékek mellett a koszovói kormány a Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját is 100 százalékra növelte. A vámemelés azokra a termékekre nem vonatkozik, amelyeket ugyan Szerbiában és Boszniában állítanak elő, de más nemzetközi cégek termékeinek számítanak.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elfogadni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ben kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, ám előrelépés eddig nem történt.
A feszült viszony ellenére a Koszovóba irányuló szerb export évente mintegy 440 millió eurót tesz ki, míg a Koszovó 21 millió euró értékben szállít árut Szerbiába – írja az MTI.
