2018: Merkel megbukott, Trump nem, Olaszországban fordult a kocka, Sargentini szerint hazánkban megszűnt a jogállam
Annak ellenére, hogy a Fideszt nem rúgták ki az EPP-ből, és az EU-s támogatásokat sem vonták meg a “fasiszta” Magyarországtól rendkívül izgalmas évet tudhatunk magunk mögött, legalábbis ami világpolitikát illeti.
2018-ban tovább mélyült a migrációs válsággal kapcsolatos vita, egy holland törpepárt képviselője szerint hazánkban megszűnt a jogállam, Olaszországban közben migránsellenes kormány alakult, kifelé indult el a politikából Angela Merkel, Donald Trump pedig a sokáig atomháborúval fenyegetőző Kim Dzsongunt csillapította le, amiért sokak szerint Nobel-békedíjat érdemelne. Oroszországban nem sokat változott a helyzet, újabb 6 évre kapott elnöki feladatokat Vlagyimir Putyin, a haladó Franciaország vezetője azonban komoly belpolitikai gondokkal találta szemben magát, amikor az elégedetlen franciák felgyújtották Párizst.
Íme, 2018 legforróbb külpolitikai történései:
TÖBBSZÖR IS MEGSZŰNT A MAGYAR JOGÁLLAM – SARGENTINI-JELENTÉS
Már 2017-ben teljesen világos volt, hogy hazánk továbbra is támadásnak lesz kitéve Brüsszel irányából, ahol nem tudják elviselni, hogy egy országnak saját identitása van. Az EU bürokratáinak ugyan nem sikerült elérniük, hogy az ENSZ kéksisakosai megjelenjenek Budapest utcáin, helyettük azonban két fronton támadta meg januárban Magyarországot az EU. Miközben Orbán Viktort Brüsszelben próbálták megszorongatni, Judith Sargentini holland liberális EP-képviselő először Budapestre jött, hogy hazai pályán vonja kérdőre a magyar kormányt. Akkor a PestiSrácok.hu megpróbálta szóra bírni a képviselőt, és megkérdezni tőle, hogy milyen döntést hozna hazánkkal kapcsoaltban, ha csakis rajta múlna Magyarország sorsa. Választ akkor nem kaptunk.
Hamar kiderült azonban, hogy mit válaszolt volna Sargentini asszony, szeptemberben ugyanis az Európai Parlament 448 igen, 197 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett megszavazta a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést. Orbán Viktor miniszterelnöknek a vitában elmondott nagy erejű beszéde, és a magyar kormány által készített, 108 oldalas cáfolat sem gyakorolt komoly hatást a végeredményre. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a tervezet „egy koncepciós eljárás dokumentumának is elmenne”. Kijelentette: azért bírálják Magyarországot, mert az ország útjában áll „a szélsőséges bevándorláspárti terveknek.”
ÚJRAVÁLASZTOTTÁK VLAGYIMIR PUTYINT OROSZORSZÁGBAN
Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő a voksok 76,65 százalékát szerezte meg a tavaszi orosz elnökválasztáson. Az eredmény nem volt meglepetés, a tét most az volt hogy mekkora lesz a részvétel, illetve, hogy Putyin, aki cári keménységgel teremtett elfogadható életszínvonalat és egy új arculatot a világ legnagyobb és legváltozatosabb összetételű országában a Gorbacsov- és a Jelcin-érában tapasztalt óriási káosz után, hogyan tudja bebiztosítani, netán továbbvinni az életművét, és/vagy méltó utódot találni. Putyinnak ezen felül sincs könnyű dolga, ugyanis az elkövetkezendő 5 évben ki kell alakítania egy stabil, működőképes politikai- és gazdasági modellt, ami nem könnyű feladat, hiszen az ország csak korlátozottan fér hozzá a globális pénzforrásokhoz a nyugati szankciók miatt (az orosz gazdaság alkalmazkodott a szankciókhoz, és egyes esetekben, így az agrárszférában, a saját javára fordította azokat). Putyin győzelme és Oroszország “öntudatra ébredése” egyébként legalább annyira zavarja a haladó nyugati világot, mint Orbán Viktor. Ezt bizonyítja az is, hogy Oroszország fontos amerikai belpolitikai kérdéssé vált – miután megvádolták, hogy beleavatkozott a 2016. évi elnökválasztásba, amely ügyben Robert Mueller vezetésével külön testület nyomoz.
DONALD TRUMP KIM DZSONGUNNAL TALÁLKOZOTT
Történelmi találkozóra került sor Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető között. Donald Trump „nagyszerű tárgyalónak” minősítette az észak-koreai vezetőt és azon meggyőződésének adott hangot, hogy az ő Kim Dzsong Unnak címzett korábbi retorikája vezetett el ahhoz, hogy létrejöhetett a csúcstalálkozó.A megbeszélés konkrét eredményt hozott, ugyanis Észak-Korea elkötelezte magát a teljes atomfegyver-mentesítés mellett. A találkozót és az azt követő zárónyilatkozatot üdvözölték a világ vezetői, többek közt Kína, Japán, Oroszország és az Európai Unió. Donald Trump a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcsértekezletéről hazatérőben repülőgépén beszélt arról, hogy valószínűleg januárban vagy februárban találkozik újra Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel. Donald Trump nem kapott Nobel-békedíjat a teljesítményért, ennek töredékéért csak Obamát illeti meg az ilyesmi.
OLASZORSZÁGBAN GYŐZÖTT A MIGRÁCIÓT ELLENZŐ JOBBOLDAL
Az olasz parlamenti választás a bevándorlásellenes erők áttörését hozta. A bevándorláspárti olasz baloldal minden eddiginél gyengébben szerepelt az idei olasz választáson. A kormányalakítás nem volt egyszerű, de végül sikerült: Giuseppe Conte miniszterelnök bemutatta kormányát, melyben a két legnagyobb populista erő közti megállapodás révén létrejött kabinetben Luigi Di Maio, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője a gazdasági fejlesztési, jóléti és munkaügyi tárcát is kézbe veheti, Matteo Salvini, a Liga vezetője pedig a belügyminisztériumot kapja meg, és mindketten egyben miniszterelnök-helyettesek is lesznek. Ez Olaszország 65. kormánya a második világháború óta, és az Európai Unióban az első, melyben két olyan populista erő szövetkezik, amely nyíltan bírálja a brüsszeli politikát. Azóta úgy alakult, hogy Salvini került az előtérbe, és elég hatékony munkát végez az illegális migráció megállításával kapcsolatban. Ismeretes, az olasz belügyminiszter kijelentette: “az olasz kikötők zárva vannak. A szép élet véget ért az embercsempészek és mindazok számára, akik őket támogatják”. Salvini Európa jövőjével kapcsolatban is sarkos véleményeket fogalmazott meg idén, és új politikai programot vázolt Olaszország és Európa számára.
MERKEL: A BUKÁS
Angéla Merkel idén bejelentette, hogy a decemberben esedékes pártkongresszuson már nem indul újra a CDU vezetői posztjáért. A német kancellár a hesseni tartományi választás rossz eredményei után döntött, viszont továbbra is ő maradt az ország kancellárja, de politikai pozíciói emiatt jelentősen meggyengültek. Merkel azt is megerősítette, hogy 2021 után semmiféle politikai tisztséget nem vállal. A CDU tisztújítóján nemrég Annegret Kramp-Karrenbauert választották meg elnöknek a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tisztújító kongresszusán pénteken Hamburgban. A párt eddigi főtitkára ötszáztizenhét szavazatot szerzett, ellenfelére, Friedrich Merz volt parlamenti frakcióvezetőre négyszáznyolcvankét küldött voksolt. A Nézőpont Intézet ügyvezető igazgatója szerint a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer politikailag erősebb lehet, mint Angela Merkel német kancellár. Ha az új elnök nem tesz lépéseket a párt egyesítéséért, akkor elveszíthetik azt az elmúlt hetven évben kialakult előnyt, hogy felekezeti, földrajzi, társadalmi státuszbeli különbségeken áthidalóan, valódi néppártként össze tudtak fogni mindenkit.
PÁRIZS LÁNGOKBAN, AVAGY: ÍGY NE BÁNJ A NÉPEDDEL, MACRON!
Az év végére a haladó Nyugat legstabilabb barakkjában is kitört a botrány, amikor néhány békés tüntető Párizsba vonult, hogy elégedetlenségében felgyújtsa azt. Az utolsó csepp a pohárban a benzin árának megemelése volt, emiatt pedig kezdetben olajfinomítók, benzinkutak, kereszteződések, autópályák közelében szerveztek tiltakozást az egyébként is durván megadóztatott vidéki emberek, akiknek nem az a gondjuk, hogy nincs nyomtatott internet, hanem az, hogy nem érzik képviselve magukat a belvárosi elit által hatalomba helyezett miniszterelnökön keresztül, aki még komoly adókkal is sanyargatja őket. Az események felett a hatóságok gyorsan elvesztették az irányítást, a tüntetők utcaköveket szedtek fel, barikádokat építettek és összecsaptak a hatóságokkal, akik ijedtükben vízágyúval, könnygázzal és gumibottal kezdték oszlatni a néhány ezresre duzzadt tömeget. A tüntetés Macron részbeni meghátrálása ellenére hónapok óta tart, kisebb-nagyobb intenzitással.
DONALD TRUMP IS MAJDNEM MEGBUKOTT, DE VÉGÜL IS NÉPSZERŰBB, MINT VALAHA
A félidős választásnak Magyarországról nézve nem sok értelme van, Amerikában azonban az egyik legfontosabb politikai esemény, hiszen hagyományosan ez az a lehetőség, amikor az amerikaiak kinyilváníthatják véleményüket az elnökről a ciklusa felénél. Trump a szokásosnál is durvább támadásoknak volt kitéve az elmúlt két évben, ennek ellenére azonban idén a demokraták nem arattak átütő győzelmet, a szenátushoz hozzá sem tudtak szagolni, bár a Képviselők Házában sikerült megszerezni a többséget. Ez azért sem rossz hír, mivel két évvel ezelőtt azzal a reménnyel láttak hozzá Trump kinyírásához, hogy mostanra már végeznek ezzel, és ezen a választáson akár még a végrehajtó hatalom közelébe is kerülhet a reménybeli demokrata házelnök, aki az alelnök után következik a hatalom öröklési sorában. Az amerikai-magyar kapcsolatok nagy valószínűséggel nem sokat fognak változni az amerikai félidős választások eredményének tükrében, de az USA továbbra is rossz szemmel fogja nézni az olyan magyar külpolitikai lépéseket, mint Ukrajna EU-hoz való közeledésének akadályozása, annak ellenére, hogy magyar szemszögből nekünk van igazunk a vitában.
Forrás: Pesti srácok
