Magyargyűlölő Tudose megint túltolta az akasztófahumort
A korábbi román miniszterelnök szerint a zuhanyzó alatt mindenki azt énekel, amit akar, de nyilvánosan már nem – pláne nem a magyar vagy a székely himnuszt.
Erdély elrablásának centenáriuma alaposan felizgatta Mihai Tudosét, az egykori román miniszterelnököt. A bukott szociáldemokrata kormányfő – aki bő egy évvel ezelőtt azt mondta, hogy szíve szerint a székelyföldi intézményekre kitűzött székely zászló mellé aggatná a székelyeket(!) – ezúttal az RMDSZ hétvégi kongresszusának magától értetődő és alapvető határozatain – legyünk stílszerűek – húzta fel magát.
Azokon az örök érvényű igazságokon, hogy a magyar közösség szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székely zászlót, a magyar himnuszt és a székely himnuszt. Míg világ a világ. És ez így is van rendjén.
A magyarfóbiás Tudosénak ettől rögvest elgurult a gyógyszere.
A mogorva méregzsák alaposan elvetette a sulykot, és ha már így tett, telehányta a közösségi médiát.
„Zuhanyzás közben alapvetően mindeni azt énekel, amit akar. A hálószobája falait is olyan színűre festheti, amilyenre szeretné. DE az otthonaikon kívül az ORSZÁG, amelyben a magyar nemzetiségűek élnek, az Románia!! A himnusz is a Romániáé. A zászló is a Romániáé. Ennyi. A zászlóval és himnusszal kapcsolatos többi ‘ötletet’ törvény szabályozza, amelyet be kell tartani” –mondta a vállalhatatlan gondolatairól elhíresült szégyenpolitikus.
Kelemen Hunor újraválasztott RMDSZ-elnök a kongresszust követően határozattan kijelentett: a romániai magyarok szabadon és büntetlenül akarják használni nemzeti szimbólumaikat, megélni egyéni és közösségi jogaikat. Azzal együtt, hogy az erdélyi magyarok állampolgárai a román államnak,
„nem vagyunk mi senki ellenségei, részesei vagyunk a magyar nemzetnek, és ezt a világ legtermészetesebb tényeként éljük meg”.
Hallod-e, te nyomorult, (n)agybeteg Tudose? Festheted te kék-sárga-pirosra a hálószobádat vagy a budidat, mi, magyarok, az anyaországban és határainkon túl is akkor énekeljük a magyar és/vagy a székely himnuszt, amikor csak szeretnénk. Ha tetszik, zuhanyzás közben, ha tetszik, nemzeti ünnepeinken vagy a mindennapjainkban. Mert jogunk van hozzá, és mert büszkék vagyunk rá.
Még akkor is, ha megüt a guta.
