Trump kitalálta, hogyan sanyargassa meg a világot – háború sem kell hozzá
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kitalálta, hogy országa hogyan tudja sanyargatni a világot anélkül, hogy be kellene vetnie a hadsereget. Már arra sincs szükség, hogy sebészi beavatkozásnak nevezett pontos katonai csapásokkal kényszerítsék térdre Amerika ellenségeit – és barátait – kezdi cikkét a napi.hu.
Felejtsük el a repülőgép-hordozó anyahajókat, a lopakodó bombázókat és más harci gépeket, akárcsak a műholdakról irányított, hajszálpontos csapásokat mérő cirkáló rakétákat! Mindezek helyett jól megteszik a dollárbankók, a gazdasági szankciók, az embargók és a feketelistára tett országok, amelyeknek leállítják a gazdasági vérkeringését. A világ nemzetei sokszor alkalmaztak egymás ellen gazdasági kényszert, ám Donald Trump amerikai elnök négyzetre emelte ezt: egyesítette kormánya gazdaságpolitikáját és nemzetbiztonsági stratégiáját. Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére – elemzi az USA elnökének viselkedését Philip Stephens, a Financial Times (FT) publicistája.
Donald Trump nem az első amerikai államfő, aki fegyverként használja az USA gazdasági erejét, ám ő nem csupán alkalmilag vagy korlátozottan veti be ezt az eszközt, hanem úgy, mintha totális háborúban állna a fél világgal. Dwight Eisenhower 1956-ban a font támogatásának megvonásával rákényszerítette az Egyesült Királyságot, hogy vonja vissza katonai egységeit a szuezi konfliktusból, de ezzel be is érte. Ronald Reagan egész szankciórendszert vezetett be a Szovjetunió ellen az afganisztáni háború kitörése után, de ez a hidegháborús ősellenséget sújtotta. Oroszország ukrajnai beavatkozása nyomán az EU és az USA gazdasági szankciókat vezetett be Moszkvával szemben, de ezek csak az ukrán-orosz viszonyok rendezéséig szólnak.
Az amerikai elnök nem sokkal 2017-es hatalomra kerülése után büntetővámokat vetett ki egyes kínai, kanadai és mexikói árukra. Ezzel még nem lépett tovább a gazdasági szankciók korábbi alkalmazásának szintjéről, miután csupán azt akarta kikényszeríteni, hogy kiegyensúlyozottabbá váljanak ezeknek az országoknak és az USA-nak a kereskedelmi kapcsolatai. Azóta azonban magasabb fokozatra kapcsolt: a Kínával szemben bevezetett egész csokornyi kereskedelmi korlátozással egy jóval nagyobb célt akar elérni: meg akarja szüntetni a két ország mély gazdasági összefonódását.
Jó példa a különbségre a Huawei távközlési óriás. Az amerikai állami szervezeteket eltilthatták volna, hogy a céggel üzleteljenek, ám helyett a kínai vállalat egyszer csak ott találta magát azon a listán, amelyen a terroristák támogatásával gyanúsított cégek szerepelnek. Trump kiterjesztette ennek a tiltólistának az értelmezését, úgy gondolja felhasználhatja bármely vállalat ellen, amely technológiai fölénybe kerül valamilyen téren – a Huawei esetén az 5G-s mobilhálózatok terén – az USA-val szemben. Így a továbbiakban nemzetbiztonsági kockázatnak minősül, ha egy amerikai vállalat üzletel a Huaweijel. És nincs olyan cég, amely kitenné magát a gyanúnak, hogy tevékenysége az USA biztonságát veszélyeztetheti.
Barack Obama elnöksége idején a perzsa állam elleni gazdasági szankciók azt a cél szolgálták, hogy rávegyék Teheránt egy az atomprogramját korlátozó, ellenőrizhető egyezményre. Trump felrúgta ezt az egyezséget, és már nem éri be ennyivel: azt akarja, hogy Irán az atomprogram és a rakétafejlesztés feladásán túl fejezze be a hozzá hű félkatonai szervezetek támogatását a térségben. Gyakorlatilag politikai rezsimváltást akar kikényszeríteni – amit a régi időkben háborúkkal szoktak elérni.
Az USA európai szövetségesei is megismerhették az újfajta amerikai fegyverek erejét. Mivel a nemzetközi pénzátutalási rendszer (SWIFT) amerikai ellenőrzés alatt áll és a domináns tartalékvaluta a dollár, Trump sikerrel fenyegette meg az európai vállalatokat, hogy ha iráni partnerekkel kereskednek, akkor kitiltják ebből a rendszerből őket. Az európai államokat azzal fenyegették meg, hogy ha nem zárják ki 5G-s mobiltávközlési tendereikből a Huaweit, akkor az USA nem fogja megosztani velük hírszerzési információikat (mondván a kínai cég hátsó kapukat építhet kommunikációjukba, amelyeken át titkos adatokat lophat el).
A nyugati cégeknek valójában még ilyen típusú közvetlen zsarolásra sincs szükségük, hogy értsenek a szóból. Melyikük kockáztatná meg, hogy az USA kormányának nem tetsző üzletekkel kiprovokáljon valamilyen barátságtalan lépést, ami szétszaggathatja nemzetközi beszállító láncét, tönkre téve az üzletét?
Az amerikai kormány nem kér mindezért elnézést.
Az üzenetet így fogalmazta Peter Navarro, az elnök kereskedelmi tanácsadója: a gazdasági biztonságot nem lehet elválasztani a nemzetbiztonságtól. Az FT szakírója lefordítja ezt magyarra: amíg az USA-dollár a világ uralkodó tartalékvalutája és az amerikai gazdaság a Föld legerősebb gazdasága, addig Amerika azt tesz, amit akar. Trump világában a gyengék úgy táncolnak, ahogy az erősek fütyülnek.
Forrás: napi.hu
