Drámai a vírushelyzet Európában

A héten több ország is drasztikus intézkedéseket hozott, hogy kezelni tudják a koronavírus egyre inkább irányíthatatlan terjedését. A németek november másodikától egy hónapra lezárták az országot, a franciáknál szinte teljes karantént vezettek be, Belgiumban még az őszi szünetet is meghosszabbították, a szlovén kormány meghosszabbította az időszakos kijárási tilalomra vonatkozó szabályokat is, és az osztrákok sem hagyhatják el a lakóhelyüket este 8 és reggel 6 között.

Az aktuális korlátozó intézkedéseket, egészségügyi helyzetet és a számokat vizsgálva kijelenthetjük: a helyzet kifejezetten aggasztó. Magyarország jelenleg jól teljesít, de a szabályokra fokozottan kell figyelnünk.

Amennyiben a franciák el kívánják hagyni lakásukat, minden alkalommal fel kell mutatniuk egy a kormányzat, munkáltató, vagy oktatási intézmény által kiállított dokumentumot, ami erre őket feljogosítja, ellenkező esetben pénzbüntetés vár rájuk. Míg a szabályszegésért kiróható összeg Franciaországban 135 euró, Ausztriában akár 1450 eurós (több mint félmillió forintos) bírságot kell fizetnie annak, aki megszegi a kijárási tilalmat.

Az egymillió főre jutó fertőzöttek számát tekintve a Finnek állnak a legjobban Európában, kevesebb mint 3 ezer fertőzöttet tartanak számon az országban (összes fertőzött egymillió főre vetítve). Ezen a listán

nálunk ez a szám 8104. A lista legalján Belgium áll, 37 ezret meghaladó számmal. Az EU-s átlag 14437, majdnem a duplája a magyarnak.

Az elhunytak esetében a legjobban Ciprus teljesít, Magyarország maradt a 16. helyen. A lista alján itt is Belgium áll. A lakosság arányú elhalálozásokat tekintve az Eu-s átlag továbbra is több mint a magyar duplája.

A halálozást tekintve a leginkább sújtott Belgium lakossága kevesebb mint 2 millió fővel több mint a magyar, az elhunytak száma ott 11625 fő, míg Magyarországon ez a szám alig haladja meg az 1800-at.

Ez viszont számunkra annyit jelent, hogy bár európai viszonylatban jelenleg jól állunk, azonban továbbra is szigorúan be kell tartanunk a járványügyi intézkedéseket, figyelnünk egymásra és minél kevesebbet érintkezni egymással.

Szociális érintkezés

• Az új német intézkedések alapján csak a hozzátartozók, vagy két háztartás tagjai, de legfeljebb 10 ember találkozhat.
• Franciaországban betiltották a családi és baráti találkozókat.
• A belga lakosság saját otthonaiban egynél több látogatót nem fogadhat.
• Szlovéniában továbbra is marad a hat főnél nagyobb csoportosulásokra érvényes tilalom.
• Ausztriában betiltják az esküvőket, felmentés csak a rokonok, illetve a segítségre szorulók ápolása vagy gondozására vonatkozik, ami a szociális érintkezést illeti.

Oktatás

• A francia bölcsődék és iskolák nyitva maradhatnak.
• A belga iskolákban az őszi szünetet november 15-ig meghosszabbították.
• Szlovéniában néhány kivételt leszámítva a korábbi intézkedésnek megfelelően az óvodák is zárva maradnak.
• Ausztriában a középiskolákban és a felsőoktatásban áttérnek a távoktatásra, miközben az óvodák és az iskolák nyitva maradnak.

Szolgáltatások és sport

• A német szövetségi kormány szerdai döntése alapján november másodikától bezárják a testi kontaktussal járó szolgáltatásokat nyújtó üzleteket, kizárják a sporteseményekről a szurkolókat, felfüggesztik az amatőr- és szabadidősportokat, bezárják a vendéglátó- és szórakozóhelyeket, és a kulturális élet helyszíneit.
• Franciaországban bezártak minden nem prioritást élvező üzletet, sportlétesítményt valamint a vendéglátóhelyiségeket is, és betiltották a közösségi sportokat, valamint a belföldi utazást is.
• Belgium pénteken az egészségügyi miniszter szavaival élve tulajdonképpen egy kijárási tilalom bevezetéséről döntött, mely hétfőn lép életbe, így a nem alapvető fontosságú üzleteket bezárják.
• A meghosszabbított szlovák rendelkezéseknek megfelelően nem nyithatnak ki a nem alapvető fontosságú cikkeket forgalmazó üzletek, vendéglátóhelyek, szállodák, fodrász- és szépségszalonok sem.
• Ausztriában Sebastian Kurz kancellár szombaton délután jelentette be az újabb járványügyi intézkedéseket, miszerint bezárják a vendéglátóhelyeket és az idegenforgalmi szálláshelyeket (a boltok nyitva tarthatnak). Szintén betiltják a nyilvános kulturális és sportrendezvényeket, valamint az esküvőket. A kijárási tilalom idején ugyanakkor a tavaszi szabályozáshoz hasonlóan most is felmentést jelent a munkavégzés, az alapvető mindennapi szükségletek kielégítése (pl. bevásárlás, gyógyszervásárlás, orvos felkeresése, banki vagy hivatali ügyintézés), az élet- és vagyonmentés, valamint a fizikai és lelki feltöltődés (pl. séta, futás, kutyasétáltatás)

Az egészségügy helyzete

Az egészségügyi rendszert több országban is a túlzott leterheltség és a kapacitások elfogyása fenyegeti.

• Két hét alatt megduplázódott a kórházban kezelt betegek száma Ausztriában, a dél-stájerországi tartományi kórház igazgatója úgy nyilatkozott, elérték a felső határt, ha további betegek számára kell intenzív ellátást biztosítani, akkor azokat kénytelenek átszállítani szomszédos kórházakba.
• Angela Merkel szerdán a Bundestag-ban kijelentette, ha továbbra is így emelkedik a fertőzések száma Németországban, akkor az pár hét alatt túl fogja terhelni a kórházak intenzívrészlegeit.
• Belgium október közepén már katasztrófahelyzetbe került, Vallónia régióban pedig egészségügyi szakértők szerint teljesen összeomlott a kórházi ellátás: az intenzívosztályokon 8 naponta emelkedik a duplájára az ellátásra szorulók száma. Belgium egyik vezető virológusa, M. Van Laethem figyelmeztetett: november 6-ra az egészségügyi ellátórendszer eléri teljesítőképessége határát.
• Lengyelországban is drámai a helyzet. Az egyik varsói járványkórház vezetője úgy nyilatkozott, a kórházba kerülő pácienseket csak ideiglenesen tudják elhelyezni,ha pedig valakit sikerül jobb állapotba hozniuk, akkor azt azonnal hazaküldik. A lélegeztetőgépek hiánya miatt pedig 20 éve nem használt oxigénpalackokat kénytelenek bevetni. A miniszterelnöki iroda kabinetfőnöke, Michał Dworczyk a héten úgy nyilatkozott, az egészségügyi rendszer lassan eléri saját határait. Mateusz Morawiecki pedig arra szólította fel az állami cégeket, hogy segítsenek ideiglenes kórházakat építeni, hogy több mint 3000 új ágyat tudjanak biztosítani a járványban megfertőződöttek számára.
• Csehországban október közepén figyelmeztetett az egészségügyi miniszter, hogy két hetük van megfékezni a vírus második hullámát, különben a kórházak elérik terhelhetőségi határaik végét.
• A szlovákok ambiciózus terve is meghiúsulhat a szükséges létszámú egészségügyi személyzet hiányában. A teszteredmények nélkül pedig marad a kijárási tilalom, mint védekezés. Annak érdekében, hogy a szlovák lakosság tesztelése ne álljon le, Magyarország hivatalos úton 50 szakembert küldött az országba, ezen kívül pedig már 154 önkéntes is elindult hazánkból, hogy segítsen északi szomszédunknak.

Kivételes jogrend

A Covid-19 második hullámára válaszként több ország ismét bevetette a rendkívüli jogrendet, míg mások az első hullám óta hosszabbítják azt.

• Németországban 2020. március 25-e óta széleskörű rendeletalkotási hatáskört biztosítanak a szövetségi kormányzatnak. Ezzel a hatalommal élve változtattak a fertőzés elleni védekezésről szóló törvényen, így az egészségügyi miniszter számára 2021. március 21-ig lehetővé tették a rendeletalkotást. Ezt azonban 2021. március 31-e utánra is kiterjesztenék az egészségügyi miniszter, Jens Spahn kivételes jogköreit. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot benyújtották.
• Franciaországban október 14-én vezették be az egészségügyi vészhelyzetet, ami biztosítja a kormány számára, hogy olyan korlátozó intézkedéseket hozzon, mint amilyen a kijárási tilalom is. Október 21-i törvénytervezetük alapján ezt 2021. február 16-ig hosszabbítaná meg a francia kormány.
• Olaszországban október 7-én Giuseppe Conte miniszterelnök javaslatára a kormány 2021. január 31-ig meghosszabbította a rendkívüli állapot hatályát. Ezzel egy időben egy törvényerejű rendeletet is elfogadtak, mely a hosszabbításhoz kapcsolódva egy sor sürgős intézkedést vezetett be.
• Spanyolországban a kormány október 25-én alkotott ismét egészségügyi vészhelyzeti rendeletet. A kivételes jogrend arra jogosítja fel a kormányt, hogy különböző vészhelyzeti szinteket és ehhez tartozó lépéseket vezessen be. Pedro Sánchez miniszterelnök akkor bejelentette: a rendkívüli jogrend először csak két hétig fog tartani, de utána meghosszabbítják azt egészen 2021. május 9-ig.
• Csehországban október 5-én 30 napos szükségállapotot vezettek be, amit azzal indokoltak, hogy a kormány „gyorsabban juthat védőfelszereléshez” valamint „könnyeben engedélyezhetik az orvostanhallgatók bevonását a kórházi ellátásba”. Október 27-én a kivételes állapot meghosszabbítását indítványozták, így jelenleg november 20-ig tart Csehországban a kivételes állapot.
• A szlovák kormány szeptember 30-án vezette be a veszélyhelyzetet, ami 45 napig tart, és biztosítja a kormány számára, hogy szigorúbb intézkedéseket hozzanak, ám nem feltétlenül jelenti azt, hogy visszatérnének a széleskörű kijárási korlátozáshoz. A márciusban bevezetett veszélyhelyzethez képest azonban a kivételes jogrend most az egész országot és a mindennapi élet összes területét érinti.
• Szlovéniában a kormány október 19-én 30 napig tartó járványügyi vészhelyzetet hirdetett. Mindez biztosítja a kormány számára, hogy különböző lokális intézkedéseket és korlátozásokat vezessenek be.
• A bolgár kormány szeptember 23-án döntött arról, hogy meghosszabbítja a covid-19 miatt bevezetett egészségügyi vészhelyzetet, melyet még idén májusban léptettek hatályba. A kivételes állapot előreláthatólag november végéig fog tartani.

Forrás: 888