Megvan az alku, elmarad a vétó
Kompromisszumot kötött az Európai Unió soros elnökségét ellátó Németországgal a két vétót bejelentő tagállam, Lengyelország és Magyarország a Bloomberg hírügynökség szerint, írja a Telex. Az alku részletei nem ismertek, annak feltételeiről csupán a lengyel miniszterelnök-helyettes nyilatkozott az amerikai hírügynökségnek és más újságíróknak.
A Bloomberg tudósítása szerint ugyanakkor Jarosław Gowin közölte: a Varsó–Budapest–Berlin-alkut a többi 24 uniós tagország is jóvá hagyhatja, így pénteken megegyezés születhet az uniós költségvetésről és a járvány okozta válság utáni uniós újjáépítési alapról is. Fontos, hogy Gowin csak az egyik kisebb lengyel kormánypárt tagja, aki eddig is szorgalmazta, hogy Lengyelország lépjen vissza a vétótól, szerdán már az előrehozott választást is meglebegtetve. Ugyanakkor szavainak ebben az esetben lehet alapja, noha kedden este a hivatalos varsói közlések még nem voltak ennyire egyértelműek. „Lengyelország és Magyarország az európai uniós tárgyalásokon ragaszkodik a költségvetési és a jogállamisági témák szétválasztásához” – közölte Piotr Müller.
A lengyel kormányszóvivő kijelentette: „Azt akarjuk, hogy az Európai Unió költségvetésére vonatkozó kritériumok kizárólag magát a büdzsét érintsék (…), hogy a források esetleges felfüggesztéséhez kapcsolódó feltételek csakis a költségvetés teljesítésére vonatkozzanak.”
Müller meggyőződése, hogy a lengyel–magyar álláspont egyre nagyobb támogatottságot élvez a többi uniós tagállam körében is. A lengyel kormány ezt az álláspontot képviseli majd az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő találkozóján, ugyanakkor úgy vélte: van esély arra, hogy a csúcson megegyezésre jutnak. Minderre a magyar kormány egyértelmű kommunikációs irányváltásából, például Orbán Viktor kormányfő tegnap esti, lengyelországi optimista kijelentéseiből is következtetni lehet.
„Magyarországnak és Lengyelországnak jó esélye van a győzelemre az európai uniós költségvetési vitában, a közösségi források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszer ügyében, ha a következő napokban jó irányba haladnak tovább a dolgok” – jelentette ugyanis ki Orbán kedd este Varsóban, miután lengyel kollégájával tárgyalt. A kormányfő a Polsat News lengyel televíziónak adott interjújában azt állította, hogy jelenleg közelebb van egymáshoz Magyarország és Lengyelország, valamint az EU német soros elnökségének és több más tagállam kormányának az álláspontja, mint néhány héttel vagy nappal ezelőtt. Ennek némileg ellentmondott az, hogy Michael Roth német Európa-ügyi miniszter a kedden délután tartott Általános Ügyek Tanácsának ülését követő sajtótájékoztatón kijelentette szó sem lehet arról, amiben eredetileg Budapesten és Varsóban reménykedtek, azaz a jogállamisággal kapcsolatos rendelet tárgyalását nem lehet újranyitni. Szavai szerint arra sem kerülhet sor – amit szintén szeretnének a két vétózó ország vezetői –, hogy időben eltolják a jogállamiság feltételeinek alkalmazását. Roth ugyanis határozottan kijelentette, a jogállamisági rendelet alkalmazhatóságát minél hamarabb meg kell kezdeni.
Végül azt is kijelentette, nem lehet különválasztani a hétéves költségvetést, a helyreállítási alapot és a jogállamisággal kapcsolatos mechanizmust, ezért egyszerre kell szavazni róla.
Mindezek alapján nagy kérdés, mit tekintene Orbán Viktor győzelemnek az ügyben, ám hogy a háttérben intenzív tárgyalások zajlanak, azt Angela Merkel német kancellár szerdai, óvatosan bizakodó nyilatkozata is erősíti. Merkel ugyanakkor nem cáfolta a német Európa-ügyi minisztert sem. A látszólagos ellentmondásokat a lengyel sajtóértesülések oldhatják fel.
A kormányközeli Rzeczpospolita napilap nem hivatalosnak mondott értesülése szerint ugyanis vétóügyben olyan kompromisszum körvonalazódott ki a német EU-elnökséggel folytatott bizalmas, igen szűk körű egyeztetéseken, miszerint érvényben marad az uniós támogatások kifizetésének feltételeként a jogállamiság érvényesülését előíró, már kidolgozott uniós rendelet, de ahhoz függelékként csatolnának egy kötelező jogi érvénnyel bíró dokumentumot, amely részletezné a szabályozás végrehajtásának módját. A szabályozáshoz csatolandó függelék pontos megfogalmazása persze még nem ismert, és ugyancsak nagy vitákat válthat ki, de a magyar kormányzati retorikával szemben megerősíti Jarosław Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes korábbi, azóta cáfolni igyekezett nyilatkozatát arról, hogy Varsónak elfogadható lenne, ha intézményi nyilatkozatban kapnának garanciát arra, hogy a jogállamisági követelményeket nem veszik majd elő olyan kérdésekben, amelyeknek semmi közük az uniós pénzek szabályszerű felhasználásához.
Úgy tűnik, létezik olyan „függelék”, ami már a magyar kormányfőnek is megfelel. Sajtóértesülések – például a dw.com lengyel kiadása – szerint ez a jogi kötőerővel bíró dokumentum az egyik pontja a Berlin–Varsó–Budapest-megállapodásnak, a másik pedig az, hogy a lengyel és a magyar kormány írásos garanciát kap az Európai Bizottságtól és az Európai Tanácstól arra, hogy ha eláll a költségvetési vétótól, akkor az EU-pénzes szankciókat megtámadhatja az Európai Bíróságon.
A harmadik lengyel–magyar feltétel az lehet, hogy a kifizetéseket egy ilyen, akár többéves uniós per lezárultáig nem lehetne felfüggeszteni. A nagy költségvetési döntésnek mindenesetre a csütörtök-pénteki állam- és kormányfői csúcson kellene megszületnie, ám eddig abból, hogy Orbán több rádiós nyilatkozatában is „hosszú hónapok csatájáról” beszélt az uniós költségvetés ügyében, kedden pedig lengyel kollégája – majd Morawiecki kormányának több tagja – is újabb uniós csúcstalálkozót harangozott be, inkább az volt várható, hogy a magyar és lengyel kormány leginkább tovább húzná az ügyet. Morawieczki kedden délután, külügyminisztere pedig szerdán beszélt arról, hogy újabb uniós csúcsra lehet szükség az ügyben. Ezt azonban vélhetően Angela Merkel nem engedhette meg, hiszen január elsején Portugália átveszi az EU soros elnöki tisztségét. Lesz jogállami mechanizmus, de nem úgy, és nem most
A 24.hu szerint a kompromisszum lényege az: a magyarok és a lengyelek elfogadták, hogy lesz jogállami mechanizmus, a németek pedig megengedték, hogy ne kelljen vele azonnal szembenézni. A kiszivárgott hírek alapján a jogállami mechanizmust úgy fogadják el, ahogy azt az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács hármasa jóváhagyta. Írnak mellé egy kézikönyvet, kifejtve, hogyan lehet alkalmazni. Például hogy nem vonatkozik a migrációra és a családügyre (annak ellenére, hogy a magyar kormány azt állította, Brüsszel ezekben az ügyekben akarja ránk erőltetni az álláspontját), és szerepel benne az is, hogy a mechanizmust csak akkor lehet használni, ha a demokratikus elvek megsértése érinti az uniós költségvetést is. Ez elvben eddig is így volt, de az Orbán-kormány a lehető legerősebben szabályozni akarja, hogy mi számít korrupciónak, és azt szeretné, hogy a jogállamisági mechanizmus során csak azzal foglalkozzanak. Ami a legfontosabb: a mechanizmust elfogadják ugyan, de befagyasztják.
A magyar és lengyel kormány megtámadhatja az Európai Bíróságon, ami legkorábban 2022-ben hoz majd róla döntést, ha az eddig ütemben dolgozik. Így a mechanizmus létezni fog, de még két évig nem lehet majd alkalmazni. Az Orbán-kormány tehát szabadon költheti jövőre is az uniós támogatásokat a koronavírustól megtépázott gazdaság felélesztésére, és a jogállamisági kritériumok megsértésének következményeivel csak a választás után kell szembenéznie – bárki is lesz akkor a miniszterelnök. Frissítés: „nagy engedmény lenne Lengyelország és Magyarország részéről” Három főbb elemből áll az a német csomag, amely a magyar és lengyel költségvetési vétó elhárítását célozza és ha ezek alapján születne meg a kompromisszum, akkor az „nagy engedmény lenne Lengyelország és Magyarország részéről” – írja a Deutsche Welle lengyel oldala nyomán a hvg és a Portfolió. Az értesülés szerint három összetevője van a megegyezésnek: A jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabályhoz kiadnak egy értelmező nyilatkozatot (feltehetően az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács), amelyben hangsúlyozzák, hogy csak akkor alkalmazhatók a szankciók, ha a jogállamiság sérelme az EU pénzügyi érdekeivel összefüggésben valósul meg, és nem használják önkényesen, politikai célokra (például családjogi vagy migrációs viták kezelésére). A 7 feltételből az egyik ugyanis túl homályos, és ezzel van a legnagyobb baja a magyar és lengyel kormánynak – ezt a tág értelmezést szűkítené a kiadandó nyilatkozat. Megerősítik az úgynevezett vészfékmechanizmust a jogállamisági mechanizmusban, ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők elé lehet terjeszteni.
Ez már most is benne van a rendelettervezetben, de ennek megerősítését kéri Varsó és Budapest, így tehát ezt is teljesítik. A jogállamisági feltételrendszer alkalmazását felfüggesztik addig, amíg az Európai Bíróság meg nem állapítja, hogy összefér-e a jogszabály az uniós joggal. Ez akár kétéves bírósági eljárást is jelenthet. Ez utóbbi kitételt nem hivatalosan úgy magyarázták egy lengyel tudósítónak az EU székhelyén, hogy Orbán Viktornak a 2022-es magyar választások előtt ne kelljen tartania a vitatott rendelet érvényesítésétől. Erről a harmadik pontról is volt már hetek óta szó, miszerint uniós vezetők arra biztatták a magyar és lengyel kormányt, hogy miután majd 2021. január elsején hatályba lép a rendelet, menjenek nyugodtan az Európai Bíróságra és ott keressék az igazukat, azaz kérjék a Bíróságtól annak megállapítását, hogy a mechanizmus tényleg ellentétes-e az uniós alapszerződéssel, mint ahogy azt a két tagállam rendszeresen hangsúlyozza. A Bíróság ítélete lenne tehát az irányadó arra, hogy az EU-pénzes szankcióhoz vezető eljárást egyáltalán elkezdjék-e majd.
Egyelőre kérdéses, hogy valamennyi tagállam egyetért-e a fenti három pontos javaslatcsomaggal, illetve az Európai Parlament is hajlandó-e jóváhagyni ennek tükrében a 2021-2027-es uniós költségvetési rendeletet, ahol egyedül van joga esetlegesen blokkolni. (A jogállamisági mechanizmust a Tanácsban sima minősített többséggel, azaz legalább 15 tagállam jóváhagyásával meg lehet szavaztatni, ami biztosan összejön.)
A Deutsche Welle oldalának cikke szerint a kompromisszum ebben a formában nagy engedmény lenne Lengyelország és Magyarország részéről, vagyis elfogadná azokat az ajánlatokat, amelyeket Berlin és Brüsszel több héten át tesztelt. A lap beszélgetőpartnerei szerint – ha megegyezés születik – az nagyrészt az EU „ultimátumának” eredménye lesz. Ez azokat a jelzéseket takarja, miszerint ha keddig nem áll el a vétótól a két ország, akkor a többi 25 tagállam állítaná fel a helyreállítási alapot, így az Európai Bizottság számításai szerint Magyarország legalább nettó 4, Lengyelország pedig kb. 65 milliárd eurónyi forrást veszítene.
Forrás: kuruc.info
Korábbi fotó (forrás: az Európai Unió Tanácsa)
