Valami nagyon bűzlik Londonban a brexit után
Hiába a nagy befektetői érdeklődés, a londoni tőzsde idei egyik nagy sztárjának számító Deliveroo részvénykibocsátással kapcsolatban komoly aggályokat fogalmaznak meg a nagybefektetők. A gaszto-részvények azért várhatóan így is gazdára találnak majd.
Elég kínos ügy kezd lenni abból a tranzakcióból, amelyet a brit kormány is úgy kezelt, mint London brexit által megtépázott hírnevének helyreállításában fontos szerepet betöltő eseményt. Az ételek házhoz szállításával foglalkozó Deliveroo készül az első nyilvános részvénykibocsátására (és londoni tőzsdei bevezetésére), s ennek komoly marketing szerepe lehetne abban is, hogy a brit fővárost az európai technológiai szektor központjaként ünnepelhesse a brit kormány.
A Financial Times szerint azonban a legnagyobb brit intézményi befektető, a nem kevesebb, mint 1,3 billió fontnyi eszközt kezelő Legal and General Investment Management (LGIM) úgy nyilatkozott: nem valószínű, hogy vásárolna a részvényekből. Sem az általa aktívan, sem a passzívan kezelt portfóliókba. Az ok, hogy a cég dolgozókkal szembeni bánásmódja és annak kettős részvénystruktúrása nem felel meg az úgynevezett ESG elveknek, melyek az elmúlt években egyre komolyabb szerepet kapnak a komoly intézményi befektetők befektetési politikájának kialakításában. Az EGS elvek azt jelentik, hogy a cégeknek környezetvédelmi, fenntarthatósági és társadalmi szempontokat figyelembe véve megfelelő áttekinthetőség mellett kell működniük.
De nem csak ők, a lap szerint több más nagy intézményi befektető is jelezte az aggályait a Deliveroo részvénystruktúrájával kapcsolatban, amely a többi részvényeshez képest többlet szavazati jogokat biztosít az alapítónak. Másokat a szabályozói kockázatok is aggasztanak, mivel a világon egyre több kormány kezdett el leszámolni a az úgynevezett „gig-economy” gazdasági modellel („hakni gazdaság” a rövidtávú, alapvetően online platformok keretében biztosított egyszeri munkákra alkalmazott kifejezés, legyen az Uber sofőrszolgálat, vagy Airbnb szobakiadás).
Márpedig ez komolyan veszélyeztetheti, hogy a cég valaha is nyereséges működésre válthasson.
Az M&A, az Aviva Investors és az Aberdenn Standard Investments – e három cég összesen 1 billió fontnyi eszközt kezel – is azt nyilatkozta a lapnak, hogy inkább kihagyják a cég jövő heti kibocsátását, hiába, hogy az értékét tekintve az az elmúlt 10 év legnagyobbja lenne az Egyesült Királyságban. Ezen kívül számos más kisebb alapkezelő cég is jelezte, hogy „nem lesznek ott” az eseményen, Annak ellenére sem, hogy portfólióikban a brit részvények túlsúlya jellemző.
Mindenesetre a kormány így is nagy reményeket fűz az akcióhoz. Rishi Sunak pénzügyminiszter példaként citálta a céget, amikor arra a törvénymódosításra tett javaslatot, amivel engedélyeznék a kettős részvényesi struktúrával rendelkező cégek prémium státuszát a piacon. Ezáltal azok bekerülhetnének a vezető londoni tőzsdemutató, az FTSE-100-as kosarába.
Ha összejön a kibocsátás, a Deliveroo piaci kapitalizációja elérheti a 8,8 milliárd fontot. Ha az IPO az eredeti tervek szerint zajlana le, akkor Will Shu, a cég társalapítója 500 millió fontnyi részvényt tartana csak meg, de azzal a szavaztok 57 százalékát ellenőrizhetné. Ezzel pedig megakadályozhatná, hogy bárki eltávolítsa őt a cég igazgatóságából, és az IPO-t követő 3 éven keresztül blokkolni tudná a cég felvásárlását is. Az LGIM eközben azt mondta, megpróbál befolyást gyakorolni a brit felügyeletre, hogy ne engedélyezzék a Deliveroo részvényeinek bekerülését a fontosabb brit részvényindexekbe. Ez ugyanis arra kényszerítené a céget, hogy passzív, indexkövető portfólióiba vásároljon belőlük.
A Deliveroonak a részvénystruktúráján kívül szembe kell néznie a 100 ezer, számára ételeket kihordó futárral meglévő kapcsolatát érintő kritikákkal is. A múlt héten, egy független újságírói szervezet és az egyik brit szakszervezeti szövetség kutatásából kiderült, hogy a cég valójában az engedélyezett minimális órabérnél jóval alacsonyabb javadalmazásért foglalkoztatja étel futárait. Ez, s az, hogy a cég túlságosan is függ a „gig-economy” modelltől, a befektetők egy része szerint veszélyezteti hosszabb távú nyereséges működését is.
A Deliveroo tavaly 224 millió font veszteséget ért el annak ellenére, hogy a megrendelési volumene jó kétharmadával növekedett, elsősorban a járvány miatt megváltozott fogyasztói szokások miatt. A cég közölte, hogy a befektetői aggodalmak ellenére nem tervezi a kibocsátás elhalasztását. Mint mondták, a hétfőn kezdődött, kibocsátást megelőző roadshown hatalmas volt a befektetői érdeklődés.
Forrás: napi.hu
