Cseh Katalin kínosan belezavarodott a saját gondolatmenetébe
Cseh Katalin annyira belezavarodott az ATV-ben a saját gondolatmenetébe, hogy kínos nyögés lett a vége.
Újabb Fekete-Győr-díjas beégés egy momentumostól.
A Momentum szakértelme, nyugatos műveltsége valami olyasfajta tűnő jelenség lehet, mint a jeti. Ugyan sokan állították, hogy látták már, és még többet beszéltek az észleléséről, de hitelt érdemlően még senki sem tudta bizonyítani a létezését. Sőt, minél gyakrabban szerepelnek Fekete-Győr Andrásék a médiában, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy a Momentum jetije, azaz nyugatos műveltsége valójában nincs is. Hanem mindig is csak egy túlzottan élénk képzelőerő szüleménye volt.
Ezúttal pedig Cseh Katalinnak sikerült az ATV-ben bizonyítania, hogy ez a jeti bizony tényleg nem létezik. A Momentum EP-képviselője onnan indította okfejtését, hogy egyfolytában keleti diktátorokkal parolázunk, és ha már így van, akkor kérhetnénk valamit cserébe – ezen a ponton pedig muszáj szó szerint idéznünk a beszélgetést:
Cseh Katalin: Például azt, hogy a Sinopharm gyártói adják be engedélyezésre a Sinopharm oltóanyagát az Európai Gyógyszerügynökséghez. Mert ez amúgy nem történt meg. Még a folyamat sem indult el…
Rónai Egon: De az oroszok beadták.
Cseh: Az oroszok beadták, és én amúgy…
Rónai: Mégis az van, hogy mondjuk az osztrákok elfogadják a kínait, de az oroszt nem.
Cseh: Igen, mert az oroszok a WHO-hoz bead… vagy az orosz… a WHO-hoz nem adták be. Ez nagyon bonyolult. Szerintem nem is ilyen technikai dolgokba kell belemenni.
Világos, tehát, amikor egy vitában – aminek az irányát egyébként Cseh jelölte ki – szorul a hurok a nyakunk körül, akkor végső érvként elég bedobnunk, hogy ez „bonyolult” meg „technikai dolog”. Mondjuk tény, hogy a véleményünk megvédése némileg bonyolultabb, mint egy jófajta, folytatásos szappanoperához hasonlóan 329-szerre is elmondani, hogy Orbán keleti diktátorokkal haverkodik. Csak ha képtelenek vagyunk érveket felsorakoztatni az álláspontunk mellé, akkor meg nem kell eljátszani a világlátott, nyugatos kitekintésű értelmiségit.
Holott valóban érdekes kérdéseket vetne fel a különböző engedélyeztetési eljárások ködén átszűrődő gyógyszerlobbi tevékenysége. Arról nem is beszélve, hogyha elfogadjuk Cseh eredeti felvetését, miszerint Kínára nyomást kell helyezni, akkor muszáj feltennünk a kérdést: ezt ki tudja eredményesebben megtenni? A tízmilliós Magyarország, vagy az Európai Unió politikáját meghatározó Németország, melynek legnagyobb kereskedelmi partnere éppen Kína?Itt pedig érdemes még azt is közbevetni, hogy a Pfizer-BioNTech bizony együttműködik a Fosun Pharmával. Azzal a kínai céggel, amely birtokolja a Sinopharmot előállító gyógyszergyárat is. Akkor a Pfizer esetében miért nem követeli Cseh, hogy ugyan hasson már oda a partnerére? (És úgy egyébként is: Németország meg a Pfizer esetében nem gond, hogy – momentumos terminológiával élve – keleti diktatúrákkal haverkodik?)
Ezek persze „bonyolult” meg „technikai kérdések”, de a politikusainkat főszabály szerint éppen azért tartjuk, hogy ezekre választ találjanak. A momentumosokat meg ezek szerint azért, hogy dizájnos celofánpapírba csomagolják a politikai blöffjeiket. Merthogy élünk a gyanúperrel, hogy előbb fogunk jetit látni, mint meggyőzően érvelő Momentum-politikust.
Forrás: drot.info
