Akcióba lép a brüsszeli politikai rendőrség
A magyar baloldal képviselőire nem lehet számítani, mindig azok oldalán állnak, akik Magyarországot támadják – figyelmeztetett Deutsch Tamás.
Az uniót szorongató problémák kezelése helyett az európai baloldal ideológiai csatározásokat folytat, magyarországi társaik lelkes támogatásával. Deutsch Tamást, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetőjét az uniós intézmények belharcairól kérdeztük.
Nemcsak a járvány negyedik hulláma, hanem egy afganisztáni migrációs nyomás is fenyegeti a kontinenst. Hogyan birkózik meg Brüsszel a kihívásokkal?
– Az Európai Unió évtizedes problémákkal küzd. Folyamatosan csökken a hozzájárulása a világgazdaság teljesítményéhez, a kanyarban sincs a technológiai versenyben és önálló katonai súlya szerény. Geopolitikai befolyása pedig olyannyira visszaesett, hogy saját közvetlen környezetében, a balkáni térségben sem képes meghozni a döntést, hogy elemi érdekeit követve felgyorsítsa a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatát.
Ehelyett egy helyben toporgó, időhúzó politikát folytat, aminek az a következménye, hogy az Európa biztonsága szempontjából kulcsfontosságú régióban orosz, kínai, török és amerikai érdekek fognak érvényesülni. Afganisztán ügyében is azt látjuk, hogy nem osztottak lapot az EU-nak. A brüsszeli vezetők badarságokat beszélnek, miközben óriási migrációs hullám fenyegeti a kontinenst. A migránsáradat elindulását kellene megakadályozni, és megerősíteni Európa védvonalait.
– Lejárt múlt szerdán a határidő, amit az Európai Parlament szabott az Európai Bizottságnak arra, hogy érvényesítse az uniós források megvonásával is fenyegető kondicionalitási rendeletet. Mi áll ennek a fenyegetőzésnek a hátterében?
– Amit az EP csinál, már nem is tragikomédia, hanem frontális támadás a parlament baloldali többsége részéről az olyan meghatározó európai alapértékek ellen, mint a nemzeti és alkotmányos szuverenitás, a nemzeti érdekképviselet. Az egyik legfontosabb eszközük ebben az ideológiai küzdelemben az úgynevezett jogállamisági rendelet, ami a nevével ellentétben egy durva zsarolási eszköz azokkal az országokkal szemben, amelyek az euró-pai baloldali fősodorral szemben a saját útjukat akarják járni. Ez az egész politikai zsarolás és büntetés a huszadik század történelmének legsötétebb napjait idézi vissza.
– Az Európai Bizottság szembeszegül ezzel a törekvéssel?
– Nehogy bárki azt gondolja, hogy itt a jó és a rossz küzdelméről van szó! Ebben az európai politikai cicaharcban a rossz és a rosszabb csap össze. A már említett zsarolási eszköznek csak az alkalmazásáról van köztük vita. A célok ugyanazok, csak míg a bizottság a saját, régi bürokratikus útját követve vegzálna, az EP nyílt politikai háborúskodást akar azokkal az országokkal szemben, amelyek a nemzetek Európáját képviselik. A baloldali többség politikai rendőrséggé akarja változtatni az Európai Parlamentet, és már a legnyilvánvalóbb formalitásokra sem akarnak odafigyelni.
– A mostani vita része egy hosszabb távú törekvésnek, ami arra irányul, hogy az Európai Parlament kiterjessze a hatalmát?
– A fősodratú balliberális politika nem képes megbirkózni az Európai Unió már említett gondjaival, ehelyett ideológiai csatározást folytat, és szeretné uralma alá vonni az uniós intézményeket. Ez már sikerült az Európai Parlamentben, és az Európai Néppártra is kiterjesztették a befolyásukat, amivel bevonták az EPP-t a baloldali blokkba. Olyan többséget képeznek az EP-ben, amelynek segítségével szinte minden őrült ideológiai törekvésük – az LMBTQ-lobbitól a jogállamisági háborúskodásig – korlátlanul érvényesülni tud.
Az Európai Bizottság még nem így néz ki, a biztosokat delegáló huszonhét tagállam ugyanis politikailag sokszínűbb. A mostani csata mozgatórugója, hogy az Európai Bizottságban még nem tudják a parlamenthez hasonlóan érvényesíteni az akaratukat. A legrosszabban az állam- és kormányfőket tömörítő tanácsban állnak. A két intézmény, a parlament és a tanács között évtizedek óta folyik a hatalmi harc. Ezt a bizottság eddig kaján mosollyal kívülről figyelte, de most ők is célkeresztbe kerültek.
– Az EP azzal fenyegette meg a bizottságot, hogy a múlt heti határidő lejártával az Európai Unió Bírósága elé citálja. Hogy áll ez a folyamat?
– A nyilvánosság előtt még meg nem erősített, de informálisan már ismert hírek szerint az Elnökök Értekezlete, azaz az EP elnöke és a frakcióvezetők úgy döntöttek, hogy a parlament jogi szakbizottságához utalják a kérdést, hogy ők vizsgálják meg az Európai Bizottság válaszát, és ha úgy ítélik meg, készítsék elő a keresetet.
– Milyen szerepet játszanak ebben a magyar baloldal európai parlamenti képviselői?
– A mi szempontunkból a mostani fejlemények egyik legrémisztőbb vetülete, hogy ebben a helyzetben is, amikor minden tisztességes magyar EP-képviselőnek a magyar érdekek mellett kéne kiállnia, akkor a magyar baloldal politikusai nemcsak hogy a hazánkat támadó szereplők mellett törnek lándzsát, hanem azon belül is a hazánkat legdurvábban támadók közt vitézkednek. Minden egyes olyan helyzetben, amikor fontos lenne kiállni a magyar emberek mellett, sem Brüsszelben, sem pedig itthon nem lehet a magyar baloldalra számítani. Mindig azok oldalán állnak, akik Magyarországot támadják.
– A magyar parlamenti választások közeledtével durvulni fognak a támadások?
– Ez még csak a nyitány, most jönnek majd a drámaibb tételek a szimfóniában. Jön majd minden, ami a csövön kifér. Mindent elmond a helyzetről, hogy az Európai Bizottság odáig ment, hogy a koronavírus-járvány utáni gyors helyreállítást szolgáló pénzügyi alapok folyósításának kérdését ideológiai okokból húzza Magyarországgal szemben, pedig hazánk minden feltételnek megfelel, és milliárdokkal kistafírozott országokat is megelőzve a harmadik legjobban teljesítő ország a gazdaság helyreállításában.
– Mi sarkallta Brüsszelt ilyen súlyos büntetőintézkedésre?
– Megnyomtunk egy ideget, és – idézőjelben – olyan fájdalmat okoztunk a baloldalnak, amire elképesztően aránytalan választ ad. Az uniós szabályokkal összhangban azt az álláspontot képviseljük, hogy a gyermekek szexuális nevelése a szülők elidegeníthetetlen joga, nem engedjük, hogy az agresszív LMBTQ-propagandát folytató szervezetek megjelenjenek az iskolákban. Ez legitim, tagállami hatáskörbe tartozó és helyes döntés.
Forrás: Magyar Hírlap