Kijevben áll a bál az osztrák külügyminiszter kijelentése miatt
Kijev “csalódott” Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter “rövidlátó” kijelentései miatt, aki azt mondta, hogy Ukrajna számára nem biztos, hogy a teljes jogú uniós tagság a legjobb megoldás.
Ahogyan azt korábban megírtuk, Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter azt mondta, hogy Ukrajnának nem kellene felajánlani az uniós tagságot. A nyilatkozat után nem kellett sokat várni az ukrán válaszra.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Oleh Nyikolenko vasárnap határozott hangvételű nyilatkozatot adott ki ezekre a megjegyzésekre reagálva.
“Csalódottak vagyunk az osztrák külügyminiszter Ukrajna európai jövőjével kapcsolatos megjegyzései miatt. Stratégiailag rövidlátónak tartjuk őket, és nem szolgálják az egységes Európa érdekeit” – mondta Nyikolenko, hozzátéve, hogy Schallenberg figyelmen kívül hagyja az EU alapító tagjai lakosságának “túlnyomó többségének” pozitív véleményét az ukrán tagságról.
Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentéseire utalva Nyikolenko azt mondta, hogy az ukránok már “túl nagy árat” fizettek az európai országok hibáiért.
“A VALÓSÁGRÓL ALKOTOTT ELFOGULT FELFOGÁSUK MÁR MEGGYENGÍTETTE EURÓPÁT POLITIKAILAG ÉS GAZDASÁGILAG, LEHETŐVÉ TETTE OROSZORSZÁG SZÁMÁRA, HOGY ALÁÁSSA AZ EU STABILITÁSÁT ÉS HIBRID AGRESSZIÓT TESTESÍTSEN MEG AZ EURÓPAI ORSZÁGOK ELLEN” – ÉRVELT A MINISZTÉRIUM SZÓVIVŐJE.
Nyikolenko nyilatkozatát azzal zárta, hogy hangsúlyozta: mivel Ukrajna “az EU biztonságának védelmének előőrsévé vált”, minden oka megvan arra, hogy “érdemeinek és az EU-ban betöltött stratégiai szerepének objektív elismerését követelje magának”.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nemrégiben Kijevben tett látogatása során elmondta, hogy általában körülbelül nyolc hónapig tart, amíg az Európai Bizottság közzéteszi a tagsági pályázattal kapcsolatos véleményét, de Ukrajna esetében június végére kell elkészülnie. Michel hozzátette, hogy “nagyon erős támogatást” érez Ukrajna uniós tagsági törekvései iránt.
Az EU-hoz való csatlakozás már régóta a nyugatbarát ukrán politikusok egyik legfontosabb célkitűzése, eddig azonban szinte semmilyen előrelépés nem történt. Oroszország februári hadművelete óta Volodimir Zelenszkij elnök többször is sürgette Brüsszelt, hogy vegye fel tagjai közé Ukrajnát.
Április elején Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke átadott Ukrajnának egy külön kérdőívet, amely az első lépés ahhoz, hogy egy ország hivatalosan is uniós tagjelöltté váljon. Kijev kevesebb mint egy héttel a dokumentum kézhezvétele után benyújtotta annak első részét.
Oroszország február végén indította el katonai hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki köztársaságok függetlenségét a Donbasszban. A német és francia közvetítéssel létrejött megállapodások célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai szövetséghez. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
orosz hírek
