Karácsony embere élő adásban égette szénné magát
Jámbor András az ATV-ben úgy kavarodott bele a saját gondolatmenetébe, mint kiscica a gombolyagba.
A negyedik kétharmados vereséget követően a baloldal szereplői hozzákezdtek az ilyenkor szokásos gyászmunkájukhoz – mindenki a maga vérmérséklete szerint. Az ellenzéki família parizeren nevelkedett, a temetésre is szigorúan műbőrdzsekiben érkező tagja nyomban leköpdöste az MZP feliratú koporsót. Miközben az értelmiségi rokonság Bibó-idézetekkel gazdagon díszített nekrológban fejtette meg, hogy a halál okozói már megint a fogatlan, törött szemüveges, ostoba vidékiek voltak. Mondhatnánk, hogy ez eddig pont annyi váratlan fordulatot rejt magában, mint egy válogatáskötet Tóth Bertalan legemlékezetesebb parlamenti felszólalásaiból.
A gyászmunkába aztán becsatlakozott Jámbor András – egykori Karácsony-tanácsadó, mostantól a Párbeszéd parlamenti képviselője – is, aki az ATV-ben rámutatott, hogy kár még a halottat temetni, hiszen léteznek az összefogásnak olyan változatos módozatai, melyeket az ellenzék még ki sem próbált. Mindezeket pedig meg is próbálta felsorolni, íme:
„Hát alapvetően ez az összefogás nevű dolog, ez nagyon sokfajta módon jöhet létre. Tehát hogy lehet mondjuk két tömb koordinált indulásaként. Lehet egyébként az, hogy… ööö… különböző fajta módokon… most nem jut eszembe másik példa, de bőven van még.”
Persze, szívtelenség lenne most azon élcelődni, hogy addig nincs veszve az ellenzéki politizálás, amíg a hátország ilyen szellemi aranytartalékokkal rendelkezik, mint Jámbor András. Helyette inkább – a 2026-os, ismételt kétharmad reményében – segítenénk képviselő úrnak, hogy még milyen felállásokat lehet kipróbálniuk.
Mondjuk lehetne a Szemlőhegy utcában Feri főnök úrnál tartani egy fergeteges házibulit, melynek csúcspontján, miután Gurmai Zita könnyes szemmel elkaraokezta a We Are The Champions-t, hirtelen kialudnának a fények, és akik megfogják egymást a sötétben, azoknak kellene párban indulniuk 2026-ban.
A végzet segítségül hívásának egy újabb módozata a kalapból húzás. Ehhez nem szükségeltetik más, mint hogy Jakab Péter beadja a közösbe a szabolcsi disznótoron viselt fejfedőjét, amelybe cédulára írva bekerülnek a pártnevek. A kalapból aztán az ellenzék állatorvos-közjegyzője, Hadházy Ákos kihúzza a következő választáson együtt induló pártszövetségeket.
A formai innováció mellett természetesen tartalmi jellegű javaslatunk is van. Ráadásul nem is egy, hanem rögtön kettő. Először is a posztmodern Molotov-Ribbentrop-paktum jegyében egymásra találhatnának azok a pártok, amelyek korábban a leghangosabban nácizták és kommunistázták egymást. Ez lehetne az úgynevezett fonyódi nagykoalíció. Másodszor pedig a korábban egymásból kivált pártok (LMP-Párbeszéd, MSZP-DK) újra összeállhatnának olyan étvágygerjesztő harmóniában, mint a menzás finomfőzelék.
Természetesen számos, további nagyszerű javaslatunk van, ámde ha már most elárulnánk az összefogás holtbiztos varázsreceptjét, amely minden halotti tor slágermenüje, akkor nem lenne min rágódnia az ellenzéknek az előttünk álló négy esztendőben. És még olyan felesleges, értelmetlen dolgokkal is törődnie kellene, mint hogy esetleg érdemi ajánlatot dolgozzon ki a választóknak.
drot.info
