Miért nem valósul meg soha az Európai Egyesült Államok jövőképe?
Nagyon sokan még mindig a nyugati mintát követik. Rengeteg olyan honfitársunk van, akik úgy gondolják, bármi is történjék Nyugat-Európában, nekünk azt jóként és követendőként kell elfogadnunk. E vélelem mögött alapvetően két dolog áll:
ellenállhatatlan vágy a nyugati jólétre és a feltétel nélküli bizalom abban, hogy amit a Nyugat tesz, az mindig helyes. Ez valahol érthető is, hiszen a szocializmus 40 éve alatt az egész ország a Nyugatot figyelte, s titokban vágyta is – ez emberek millióinak az Európa-képét alapvetően meghatározó életérzése. De az ember gyarló, a vágyai pedig a jelenben gyökereznek.
Sokan csak a nyugati jólétet látják. Ők úgy gondolják, nekünk mindenben másolni kell a nyugati modellt, mert ez a másolás idővel el fogja hozni az ottani jólétet is. Az átlagembertől azonban nem feltétlenül várható el az, hogy a gazdasági és demográfiai tendenciákat mélyreható módon elemezze. Pedig helyes válaszokat nem lehet csupán a pillanatnyi helyzetből kiindulva adni, látnunk kell azt is, mi történik majd a jövőben.
Az Európai Unió feltétel nélküli híveinek rossz hírem van: 2050 után egyre több nyugat-európai bezzegország válik majd bevándorló többségűvé. Így jár majd Németország, Franciaország, Hollandia és Nagy-Britannia is. A népesség lecserélődésével pedig gyorsuló ütemben veszik el mindaz, amit ezekben az országokban szerettünk és amit népléleknek hívunk. Az átlag németnek, franciának, hollandnak és angolnak jellemzően nem születik gyereke – esetleg csak egy. A népszaporulatot az elmúlt évtizedekben jöttek fogják majd biztosítani ezekben az országokban. A német, francia, holland és brit utcákat fekete-afrikai, arab, török, afgán és pakisztáni fiatalok tömegei lepik el. Aki járt már az elmúlt években Londonban, ízelítőt kaphatott a jövő nyugat-európai utcaképéből. Ha valaki erre vágyik akkor hajrá, megkaphatja. Még kérnie sem kell, csak ki kell költöznie. De hogy mennyire fogja élvezni, abban azért vannak kétségeim…
A jövő nagy nyugat-európai kérdése az lesz, vajon marad-e a (neo)liberális demokrácia és a féktelen fogyasztáson alapuló társadalmi modell, vagy valami átveszi majd a helyét. Nyugat-Európában évről évre egyre nagyobb teret hódítanak a párhuzamos társadalmak, ahol az iszlám jelenti az egyetlen működő közösségszervező erőt. Az iszlám térhódítása megállíthatatlannak tűnik, ezt támogatja az iszlám gyökerű országokból származó bevándorlók sokmilliós, gyorsan szaporodó tömege is. Az iszlám 30-40 év múlva Nyugat-Európa legerősebb társadalomszervező erejévé válik és maga alá gyűri az önmaga tartalékait hedonista módon felérő (neo)liberális demokráciát. Ennek az állapotnak a bekövetkezése a világ lehető legtermészetesebb velejárója: a fogyasztást fókuszba helyező, erkölcsi-ideológiai vezéreszmék nélküli térbe konkurencia nélkül fog az iszlám benyomulni. A liberális politika érzékeli már ezt, de megakadályozni nem lesz képes.
Nyugat-Európának a mai formájában egészen biztosan vége van. Ha valaki – amolyan modernkori katasztrófaturistaként – figyelemmel szeretné kísérni a leírt változásokat, látogasson el rendszeres időközönként Nyugat-Európa valamelyik nagyvárosába. Látni fogja a lakosság lecserélődését és az életkörülmények lassan, de ellenállhatatlanul bekövetkező változását. De lesz ennek másik jele is, amire nekünk, magyaroknak is készülni kell: meg fog fordulni az európai nemzetek vándorlásának iránya. Eddig keletről vándoroltunk jobb életkörülményeket remélve nyugat felé, a jövőben pedig nyugatról fognak biztonságot és stabilitást remélve kelet felé vándorolni. Tudom, sokaknak utópisztikusan hangzik, de a hazaköltöző magyarok már most, 2022-ben is többen vannak mint a kiköltözök. Európát mi, magyarok fogjuk majd megőrizni, itt, Európa közepén.
Forrás: Volner János Facebook oldala (Huxit Párt)
