Litvánia amerikai támogatásért árulta el Oroszországot
Litvánia be fogja tartani az Európai Bizottság (EB) iránymutatását és át fogja engedni területén az uniós szankciós listára került árukat Kalinyingrádba, amennyiben nem katonai célt szolgálnak.
A Lengyelország és Litvánia közé ékelődő orosz exklávéba nagyrészt Litvánia területén keresztül jutnak el Oroszországból az áruk Fehéroroszországon keresztül közúton és vasúton. A teherforgalom azonban megszakadt miután a litván vezetés életbe léptette június 17-én a vonatkozó uniós szankciókat.
Az EB iránymutatása megerősítette, hogy a szankciókkal sújtott áruk orosz közúti tranzitja az uniós intézkedések értelmében nem megengedett, a vasúti közlekedésre vonatkozóan ugyanakkor nincs ilyen tilalom.
A tagállamoknak viszont ellenőrizniük kell, hogy a szállított áruk mennyisége az elmúlt 3 év átlagán belül marad-e azért, hogy megbizonyosodjanak, hogy a szállítás valóban az alapvető áruk iránti tényleges keresletet tükrözi a rendeltetési helyen, illetve azért, hogy az esetlegesen szokatlan szállítások nem a szankciók kijátszásra irányulnak-e.
A szankcionált katonai, valamint a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári célra is használható termékek és technológiák tranzitja minden esetben és teljes mértékben tilos, a szállítási módtól függetlenül – szögezték le.
A terület anyaországi ellátását a tengeri út mellett szárazföldi összeköttetés is segíti, illetve segítette eddig: a litván-lengyel határ közelében az ún. „Suwalki folyosó”, amit úgy képzeljünk el, mint a most zajló háború idején a Barátság-kőolajvezetéket, mely háború ide vagy oda, de valamelyest működik. Az orosz-ukrán háborúban azonban a lengyelekhez hasonlóan intranzigens ukránbarát alapállást elfoglaló litván kormány és társadalom azonban legalábbis részleges korlátozásokat vezetett be ezen a folyosón.
Amerikai hírszerzési és katonai elemzők szerint, ha lesz NATO-orosz összecsapás, „különleges katonai művelet” (háború), az északon lesz – nem véletlenül lép be most az eddigi „öröksemleges” Finnország és Svédország a NATO-ba –, jóesellyel a litvánok által bevezetni szándékozott, a Suwalki-folyosó esetleges teljes lezárása miatt. És talán nem független ettől, hogy a NATO készenléti erejének létszámát 40,000-ről 300,000 főre emelte – egy ideje már Magyarországon sem csak a Dunántúlon állomásoznak NATO-csapatok, bármennyire szputnyiktévések is a magyar hivatalos propaganda híradásai. A nemzetközi sajtó most Kalveliai-nál, a litván-belorusz Záhony/Csopnál és Kybartainál, a kicsit odébb lévő rendezőpályaudvarnál áhítja a híreket.
A keményvonalas, amerikai-brit-lengyel álláspont szerint nem haladhatnak át orosz bizonyos szállítmányok EU/NATO területén; a puhavonalas francia-német-olasz álláspont szerint viszont a Suwalki-folyosó az orosz-orosz tranzit zárt útvonala, a szankcióknak ehhez nem lehet közük. Ingrida Šimonytė litván miniszterelnökasszony kormánya az első opció mentén izmozik, a putyinpincsi magyar kormány meg nyilván az utóbbival alkot zárt formációt.
Litvánia intranzigensen oroszfélő álláspontja nem mai keletű, Rettegett Iván óta rettegik a nagy szomszédot, frontvonalon laknak, a honvédelmi mínuszos hírek rajongóinak nem újdonság, hogy időről-időre, NATO-keretben magyar Gripenek is részt vesznek a Baltic Air Patrol-nak nevezett kezdeményezésben a három balti ország légterében, amit a kis országok maguk nem tudnának megtenni.
